A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-03-07 / 10. szám

Képviselői gondok A kladnól lírásban közismert személy Václav Stílek nemzetgyűlési képviseld, a kadicel 0) Elet EFSZ elnöke. Nemcsak az­ért Ismerik a járásban és azon túl is, mert a kaéicei EFSZ a közép-csehországi kerület egyik legjobb szövetkezetei közé tartozik. Hírnevét az is öregbíti, hogy képviselői kö­telességeinek nem szavakkal, hanem mun­kával tesz eleget. Nem rendelkezik sok­éves képviselői tapasztalattal. Tavaly vá­lasztotta képviselőjévé a kladnól déli vá­lasztókerület lakossága. Milyen tapasztalatokat szerzett e fél év­ben képviselői ténykedésében, mit intézett el a hozzá intézett kérések közöl — erről beszélgettem Václav Stáfekkal a kaéicei Üj Elet irodájában. — Fél ér alatt még nem szerezhettem sok tapasztalatot a képviselői munkát illetően. Természetes, hogy a legtöbb időt és mun­kát a szövetkezet irányítása igényli — mond­ja magyarázatképpen, majd Így folytatja: De választókerületem falvalnk túlnyo­mó részében már megismerkedtem válasz­tóim problémáival. A falvakban a választó­képviselői gyűléseken sok kérdést és főleg sok kérést intéznek hozzám. A helyi nem­zeti bizottságok általában sürgetik a lassan megvalósuló beruházási építkezések végre­hajtását. Például a buitéhradi nemzeti bi­zottság jogosan sürgette a sokáig húzódo­zó és többször abbahagyott útépítés befe­jezését. Az illetékes hivatalok és az út­építő vállalat járási és kerületi szervei min­dig találtak okot rá, hogy a buitéhradi út­építés határidejét elhalasszák. Mivel a kér­déses útépítés fontos volt a községi köz­lekedés szempontjából, utánanéztem a do­lognak. Személyesen tárgyaltam a kérdés­ről a központi útépltkezési igazgatóság ve­zetőjével, Írtam a kerületi útépltkezési Igaz­gatóságra is. — Es az eredmény? — Ügy látszik, hogy a sok közbenjárás­nak volt foganatja, mert a félbehagyott Útépítés újra megindult — válaszolja sze­rényen a képviselő. További kérdéseimre elmondta, hogy tag­ja a Nemzetgyűlés mezőgazdasági bizott­ságának, ás ott nagyon Jó lehetősége van különböző szakmai tapasztalatcserére. Terv­be vette, hogy sorba veszi választókerülete községeit és megtudja, ml a véleménye és tapasztalata a falvak lakosságának a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok gépesí­tésével kapcsolatban — azért, hogy tiszta képet alkothasson az új igényekről, a való­ságról és Így tapasztalatait felhasználhas­sa a Nemzetgyűlés gépesftési bizottságá­ban is. De nemcsak közügyekkel fordulnak vá­lasztól Václav Stáfekhoz. Sok magánjelle­gű kériást Is intéznek hozzá, pl. különböző nyugdíj- és lakásügyekben aftb. Ahol való­ban nem tudja a kérdéses ügyet elintézni a HNB, JNB vagy a kerületi nemzeti bizott­ság,- és a választópolgár kérelme jogos — ott Václav Stáfek képviselő segít az ügy elintézésében. £s ez így helyes, legyen szó nemzetgyűlési képviselők, vagy kerületi, Já­rási, illetve helyi nemzeti bizottságok tag­jainak kötelességléről. (S) Az ország legnagyobb áruháza Talán nincs olyan ember, aki Prágába menet ne látogatná meg a Fehér Hattyú áruházat, vagy ahogy a magyarországiak nevezik, a — fehér libát —, mivel a lábút szó nagyon hasonlít a magyar liba szóhoz. Gyakran megesik, hogy az utcán megszó­lítják az embert: „Tessék mondani, merre van a Fehér Hattyú? Ilyenkor mosoly­­gunk, készségesen odavezetjük az idegent. Büszkék vagyunk a hat emelet szebbnél szebb áruval, mosolygó elárusítókkal, elé­gedett vásárlókkal telt csodaházra. 1939-ben mint magánáruházat nyitották meg. Nemsokára azonban kitört a háború, és az épületbe a fasiszták fészkelték be magukat. Átalakították hadiraktárrá, fegy­vertervező irodává. 1945. május 9. — a felszabadulás nap­ja! Nem sokkal később ismét áruház lett. Azóta forgalma egyre növekszik. Néhány­szor korszerűsítették, az árucikkek skálá­ját kiszélesítették. A fejlődés szemléltetésére néhány szám­adattal szolgálok. 1939-ben az áruháznak 350 alkalmazottja volt, ma 1030. Az 1964-es évben naponta átlag 32 289 vásár­lás történt. Vagyis 32 289 ember adta egy­másnak a kilincset. Hozzá kel számíta­nunk azokat, kik csak érdeklődni, néze­lődni Jönnek, vagy meginni egy forró fe­ketét a hetedik emeleten. Az utóbbi tíz év alatt az áruforgalom 295 százalékkal növekedett. Felteszem a kérdést: — Minek köszönhető ez a szép ered­mény? Természetesen sok tényező közrejátszik. A vásárlók anyagi helyzete, az árucikk mi­nősége, az eladók kedvessége, de nem utolsó sorban az üzem által szervezett népszerűsítő akciók. Az utolsó három év alatt 274 propagációs akciót szerveztek. Ezeket az akciókat nagy körültekintéssel készítették elő. Hadd említsek még né­hány figyelemreméltó tényt. Az áruházban levő információs irodá­ban nyolc nyelven beszélnek. A vásárló kívánságára készségesen végigvezetik akár az egész épületen, vagy csak egy­­egy részlegén. Ha a külföldieknek elfogy a csehszlovák koronájuk, nem jönnek za­varba, mivel közvetlen az épületben be­válthatják pénzüket. Ugyancsak a külföl­diek igényét kívánják kielégíteni az em­léktárgyakat árusító osztályon — mely a múlt évben nyílt meg — ahol arra törek­szenek, hogy csak ízléses, célszerű áru kerüljön a vásárlóhoz. Az áruház propa­gációs osztálya szép kivitelű, nyolc nyel­vű térképet bocsátott közre, melyen a vá­ros legnevezetesebb épületei, legnagyobb üzletel vannak bejegyezve. Mondanom sem kell, hogy nagy örömmel fogadták külföldi vendégeink ezeket az újításokat. Az áruház vezetősége azonban nem fe­ledkezett meg a belföldi vásárlókról sem. Igyekeznek minél több olyan árut besze­rezni, amelyet nem lehet másutt kapni, csak a Fehér Hattyúban. Ha mégis úgy adódna, hogy épp az az áru nincs a pul­ton, amit a vásárló keres, az illető neve bekerül egy füzetbe, és rövid időn belül utánvéttel megkapja a kért cikket. Vannak, akik egész órákat töltenek az áruházban. Délelőtt bevásárolnak, azután megebédelnek, megisszák feketéjüket, majd elindulnak felfedező útjukra. Való­ban, nagyon sok érdekességet lehet itt látni! Az egyik sarokban egy sokszoknyás néni ül klöpli csipkét készít. Ujjal között fürgén táncolnak a pálcikák. Ruhagallért, asztalterítőt, vagy akár egy képet is lehet nála rendelni. A másik sarokban, a férfiak késeiket köszörültetik. Amott a vlllanyborotvákat próbálgatják. A legtöbben talán az üvegfúvó körül gyűlnek össze. Kicsik-nagyok érdeklődés­sel figyelik, hogy lesz egy fekete rúdból kéményseprő, egy rózsaszínből kismalac, egy fehérből meg balerina. Itt készülnek az üvegnippek. Nagyon soká sorolhatnám. Elvezethet­ném az olvasót a szájrúzs készítőhöz, ahol pár perc alatt olyan árnyalatú festéket készítenek, amilyet a vásárló kíván, vagy a névjegykészítőhöz. Elmehetnénk a bú­tortervezőhöz is, vagy a könyvkötőhöz. Közben megtekinthetnénk egy képkiállí­tást és meghallgathatnánk egy-két mo­dern lemezt is. De itt is elérkezik a zárás ideje. Kilenc­kor a hangosanbeszélő búcsút vesz a vá­sárlóktól, de ugyanakkor bemondja azt is, milyen új árucikkek kerülnek holnap for­galomba. OZORAI KATALIN 19

Next

/
Thumbnails
Contents