A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-28 / 9. szám
SmM Géza fei »élele Kiolvasó nil * # m • J i Ejtjszwr egy «rcLÜ - ben, rm ) J Szar kök v*re-ICed - tek., n i n i Sxarlca. ?<xt weg tud-ta-, n j n i Tégy veret 1 I fel-fog-to., J 1 i é é Jvrr - oluvr é é é \t VCLJVj kivit) A Hét zenei rovata, vezeti: Ág Tibor Napjainkban egyre több kritikai megjegyzést báliunk és olvasónk esztétikai nevelésünk hiányosságairól. Arról azonban, sajnos, kevesebbet, hogy hogyan lehetne ezeket kiküszöbölni. Az ének-zene tanítása iskoláinkban az esztétikai nevelés egyik lontos tényezője. Heti egy óra mellett azonban nem lehet csodákat csinálni. Az óraszám emeléséről iskoláinkban egyelőre szó sem lehet, jelenleg csak egy dolgot tehetünk. Az ének-zene tanításának minőségét kell megjavítanunk, főleg az 1—5 osztályokban és az óvodában. Itt nem zeneelmélet tanítására gondolok, hanem a tiszta, szép éneklésre, az általános muzikalitás fejlesztésére. Arra kell törekednünk, hogy minél több szép, a gyermekek koránok megfelelő dalt tanítsunk, valamint, hogy ezeknek a daloknak az éneklése élményt jelentsen a gyermekeknek. A zenei élmény a hallott vagy énekelt dal értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai hatása folytán keletkezik és ezeknek a hatásoknak összessége. Ezek kölcsönhatásban vannak egymással, egymást erősítik. A dalok szövegében határozottabban jelentkeznek az értelmi hatások, amelyek fokozzák a dal érzelmi és esztétikai hatását. Az óvodában például még a dalolással együttjáró játék a cselekvés mozzanataival is erősíti az előbbi hatásokat. A különböző hatásoknak a tudatban való találkozása az átélés (emóció), az élmény legmagasabb foka. Ha azt akarjuk, hogy a jövő generáció sokoldalúan müveit legyen, hogy többek között a zenéhez is értsen, ha azt akarjuk, hogy hangversenytermeink, operaházaink széksorai ne kongjanak ez ürességtől, a zenei nevelést már az óvodában kell kezdenünk. Óvodáinkban a mondókákkal és kiolvasókkal, sajnos, elég mostohán bántunk. Pedig a gyermek örömét leli a ritmusos mondókákban, a szöveg lüktetésében. A mondókák és kiolvasások különösen jó elindítói a rltmusérzék fejlesztésének. Emellett tréfás szavaik, öSszcsengő rímeik vidámmá, hangulatossá teszik a foglalkozást. A játékot is hangulatosabbá teszi, ha nem a pedagógus mondja meg, ki legyen a hunyó, a gazda, vagy ki álljon a kör közepébe, hanem mindezt a kiolvasó utolsó szótagja dönti el. A kiolvasók hagyományos formája a következő: a körbe állított gyermekek egyik kezüket ökölbe szorítva maguk előtt tartják és a kiolvasó gyermek egy ujjúval sorban megérinti társai öklét. Az érintés mindig ritmikusan negyed értékekben történjék. A Pygmaliontól a My fair Ladyig Mintegy négy éve Jelezte először a brattslaval Zene-szlnbSz programjában a „My fair Lady“ című musical bemutatását. Akkor kevesen tudták, mit takar a cím. Ma viszont a színház egyik legvonzóbb műsora, különösen mióta a „West side story“-val — a másik világhíres musicallel párosították. A „My tair Lady“ cím alatt a Pygmalion cfmfi Shaw-komédia ismert alakjai rejtőznek. Amíg azonban a prózai műből musical lett, sok változáson ment át. Ml a musical? A musical a könnyű zenés komédiák családjába tartozó színpadi mű. Ez a modern zenés komédia azonban négy komponensből: prózai szövegből, zenéből, énekből és táncból tevődik össze, luterpretátoraltól a színészi, énekesi és téncbell adottságok teljes összhangját követeli. A műfaj őshazája Amerika. Első képviselői közé tartozik maga Gershwin is. Sajnos azonban hosszú évekig a műfa] a látványosság, az olcsó humor s Így a gyors siker útját Járta, s Így alig született — a negyvenes évek pár darabfát kivéve — maradandó értékű alkotás. A posványosodásból kivezető utat a népszerű Cole Porter találta meg, mikoris 1948-ban megalkotta „Kiss me, Kate“ (CsűkolJ meg, Katám) című művét, mely nem más, mint Shakespeare Makrancos hölgyének parafrázisa. Ennek az úttörő műnek a hatása oly nagy és meglepő volt, hogy rövidesen követőkre talált, |és ezzel megnyitotta a musical történetének eddigi lagragyogóbb szakaszát. így estek a „musfcalositás“ áldozatául Shakespeare, Voltaire és Shaw klasszikus alkotásai. Így lett a „Pygmallonból“ My fair Lady, a Romeo és júlia motívumból pedig West side story-Shaw 1908 abn Irt Pygmallonjából“ Alan Jay Lerner Irta a musical szövegét. Az alaptéma mltsem változott. Higgins, az angol fonetika tanára barátjával, Pickering ezredessel fogadva elhatározza, hogy társasági dámát — „fair Ladyt“ nevel a borzalmas zsargonban beszélő, közönséges kültelki virágáruslányból, Llzlböl. A ragyogó alapötlethez a hasonlóan szellemes zenét Fridrich Loewe szerezte. A „Lady-t“ a hatalmas sikerek után a közelmúltban Audrey Hepburnnel a címszerepben filmre is felvették. A sikernek a szellemes szöveg és a személyeket ragyogóan karakterizáló, szinte opera reminiszcenciákat ébresztő zene, egyenrangú Részesei. Nem sokkal a My fair Lady sikere után, új csillag tűnt fel a musical történetének egén. Leonard Bernstein, a New York-1 Filharmónia és a Metropolitan világhírű karnagya kapcsolódik be a könnyűzene képviselőinek táborába. Ez a tény nagy feltűnést keltett, annál is inkább, mivel szerzeménye a „West side story“ a műfaj eddigi legmagasabb csúcsát Jelenti. A darab a Rómeó és Júlia motívumot ülteti ét mai amerikai környezetbe. A cselekmény színtere New York nyugati negyede. Innen ered a cím is „Történet a nyugati negyedből“. Itt Játszódik le a fiatal Tony és Maria faji gyűlöleten alapuló tragédiája. Bernstein zenéjében letér a musical eddigi kitaposott örvényéről. Nagy súlyt helyez a táncjelenetekre, melyekhez ragyogó ritmikájú, dzsessz elemekre épülő zenét komponált. Másik erőssége, hogy a szerelmi Jelenetekben ügyésen kikerüli az olcsó szentlmentallzmust. Az „erkély Jelenetet“ kísérő és képező melódiák szín te „klasszikus“ stílusban fejezik ki a két szerelmes tiszta és mély érzelmeit. Mióta 1980-ban filmre vitték a történetet, a nyugati mozik szinte nem bírják kielégíteni a nézők érdeklődését. Akik másfél évvel ezelőtt, egy hajnalban nyúló előadáson Bratlslavában Is látták a több órás filmet, felejthetetlen élménnyel távoztak, a fülükben még ma is zengenek az azóta már — ( éppen a Zene-színház Jóvoltából — közismert szebbnél szebb melódiák. VARGA JÓZSEF Audrey Hepburn a My fair Ladyben 8
