A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-03 / 1. szám

Az épülő csehszlovák—magyar danái erfiműrendszer farkaszátonyi kísérleti munkahelye terhelyettes Budapesten folytatott beszélge­téseket. KoZesnlk professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia meghívására érkezett Budapestire. Magyar pártmunkás küldöttség járt Csehszlovákiában, és csehszlovák író­küldöttség érkezett Szegedre. Magyar béke küldöttség tartózkodott Szakasíts Árpád elv. társ, a Magyar Ojságíró Szövetség elnöke vezetésévé Csehszlovákiában, viszont a Csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége Ma­gyarországon járt. Talán elég is ennyi a példákból, melyek­kel illusztrálni óhajtottam azt a szoros kap­csolatot, amely közöttük az utóbbi időben létrejött. Nagy jelentőségű a KGST-n belüli együtt­működésünk is. A KGST egész tevékenysége a szocialista országok gazdasági kapcsola­taink nagyfokjú hatékonyságát tanúsítja. Közismert tény, hogy a múltban az együtt­működés főleg kereskedelmi téren bonyoló­dott, de most a tagállamok kezdenek áttérni folyó és távlati terveik egyeztetésére, és már számos nagyszabású, közös gazdasági intézkedést hajtottak végre. Ezek közé tar­tozik a Barátság Kőolajvezeték felépítése, az energetikai rendszer egyesítése, a KGST Szabványügyi Intézetének létrehozása, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása, a közös vagonpark létreho­zása stb. Csehszlovák és magyar viszony­latban az együttműködésnek már nagyon szép példái vannak. Közösen építjük fel a bősi és nagymarosi erőművet a Dunán. Már készülnek a tervek a Duna vízierő forrásai­nak hasznosítására. A testvér-országok sok­oldalú vaskohászati együttműködésére, íme, egy újabb példa: Csehszlovákia, Magyaror­szág és Lengyelország egyezményt kötött, melynek alapján megalakult az Intermetall, mely koordinálja a három ország vaskohá­szati termelését. A KGST-n túlmenően két­oldalú gazdasági kapcsolataink Is vannak: 1961-ben alakult meg a Magyar Csehszlo­vák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság. Ennek ülésszakain tárgyalják meg a gazdasági és árucsere for­galmi kérdéseket. Magyarországról többek között méterárut, divatárut, élelmiszereik keket, iparicikkeket (például Lehel hűtő­­szekrényt) szállítunk, és cserébe bútort, papírárut, bizsut stb. kapunk. De fontosabb cikkeket is exportálunk Csehszlovákiába, például a magyar Mezőgazdasági Gépgyár 250 kombájnt szállít ebben az esztendőben. Magyar gyárberendezéseket is szállítunk Csehszlovákiába, így például a salgótarjáni bányagépgyár két hónappal a határidő előtt szállította a vashetonaljgyárat Csehszlová­kiának, valamint a megrendelt konzervgyá­rak és élelmiszeripari üzemek berendezé­sét. Viszont Csehszlovákia erőművek épí­téséhez szükséges berendezéseket szállít ne­künk. A magyar textílgyárakban csehszlovák gépek termelnek, és ml Is kapunk Cseh­szlovákiától különféle mezőgazdasági gépe­ket, rakodógépeket. Novotn^ elvtárs szerint az együttműködés nemcsak gazdasági, de kulturális vonatko­zásban is érvényes. Magyarországon emlé­keznek arra, hogy a Vígszínház művészeit milyen szeretettel fogadták Szlovákia fővá­rosában, Brat isi awában. Viszont én tanúskod­­hatom arról, hogy a Szlovák Nemzeti Szín­ház operatársulatának milyen nagy sikere volt Budapesten, különösen a Svätopiluik“. című nemzeti opera előadását kísérte nagy figyelem és siker. A magyarországi Szarva­son nagy sikerű szlovák könyvklállltást ren­deztünk. Nemcsak országos, hanem megyei szin­ten is szépen fejlődnek kapcsolataink. A Győr-Sopron megyei Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat a bratislaval testvérszer­vezettel együttműködve sok előadást szer­vez Magyarországon, Illetve Szlovákiában. Gyakoriak a kölcsönös delegációik is. A kö­zelmúltban Csehszlovákiából ifjúsági kül­döttség Járt Salgótarjánban. Kedves esemény volt az Is, amjkor szlovák szövetkezeti gazdák csereüdülésre, a debreceni terme­lőszövetkezet üdülőjébe érkeztek. Valóban jó dolog az, hogy szélesednek kulturális kapcsolataink. Teljes Igaza van a fent em­lített cikkében Szabó Pálnak, amikor az „Grszág-Világ“-ban azt írta: „A szlovák ember, ha paraszt, ha értelmiségi, pontosan olyan, úgy éli világát, mint a magyar em­ber. Öröme, derűje, élelme mintha ugyanaz lenne.“ Abban is egyetértünk Szabó Pállal, hogy a már kialakult jó gazdasági és kulturális kapcsolatokon túlmenően sajtótermékeink­ben jobban helyt kell adni testvérországaink életéről szőlő írásoknak. A mi lapunkban nagyon sokszor beszámolunk Prágáról, cseh üzemeikről, de ugyancsak tudósítjuk olva­sóinkat Szlovákia fejlődéséről, a nagy kas­sai építkezésekről, éppúgy, mint Bratislava pezsgő, nagy hatású szellemi és kulturális életéről. Utoljára hagytam, de ugyanakkor óriási jelentőségűnek tartom, azt az egyezményt, melynek következtében megszázszorozódott Csehszlovákia és Magyarország között a tu-Kámlán Gizella, a kísérleti munkahely admi­nisztrátora minden lényeges mozzanatot felje­gyez Králl júzset gépész a Titénia réselfigép működé­séi ellenőrzi nstaforgatom. Sok százezer magyar járt Csehszlovákiában, gyönyörködtek a Tátra égbe szökő csúcsaiban, zuhogó vízeséseiben, megismerkedtek cseh és szlovák emberek­kel, és sok, ezerszer csendült a pohár víigy a jóízű sörrel telt korsó, amikor a magyar és cseh barátságról volt szó. A csehszlovák turisták viszont Budapesten jártak, vagy él­vezték a Balaton hűs hullámait. Jó dolog ez Így, ez Illik a jó szomszédokhoz, és azt hi­szem, sóik millió ember véleményét tolmá csolom, amikor megállapítom, hogy a jövő­ben kölcsönösen elő kell segíteni, hogy az egymás országaiba utazó turisták még job­ban érezzék magukat, még plhentebben ér­jenek haza országukba. Ápoljuk tovább a testvéri, jószomszédi vi­szonyt, mert ez nemes ügy, népeink javát szolgálja. SZEBELKÖ IMRE, az „Ország-Világ" szerkesztője 19

Next

/
Thumbnails
Contents