A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-03 / 1. szám
Az épülő csehszlovák—magyar danái erfiműrendszer farkaszátonyi kísérleti munkahelye terhelyettes Budapesten folytatott beszélgetéseket. KoZesnlk professzor, a Csehszlovák Tudományos Akadémia alelnöke a Magyar Tudományos Akadémia meghívására érkezett Budapestire. Magyar pártmunkás küldöttség járt Csehszlovákiában, és csehszlovák íróküldöttség érkezett Szegedre. Magyar béke küldöttség tartózkodott Szakasíts Árpád elv. társ, a Magyar Ojságíró Szövetség elnöke vezetésévé Csehszlovákiában, viszont a Csehszlovák Nemzeti Front küldöttsége Magyarországon járt. Talán elég is ennyi a példákból, melyekkel illusztrálni óhajtottam azt a szoros kapcsolatot, amely közöttük az utóbbi időben létrejött. Nagy jelentőségű a KGST-n belüli együttműködésünk is. A KGST egész tevékenysége a szocialista országok gazdasági kapcsolataink nagyfokjú hatékonyságát tanúsítja. Közismert tény, hogy a múltban az együttműködés főleg kereskedelmi téren bonyolódott, de most a tagállamok kezdenek áttérni folyó és távlati terveik egyeztetésére, és már számos nagyszabású, közös gazdasági intézkedést hajtottak végre. Ezek közé tartozik a Barátság Kőolajvezeték felépítése, az energetikai rendszer egyesítése, a KGST Szabványügyi Intézetének létrehozása, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank megalapítása, a közös vagonpark létrehozása stb. Csehszlovák és magyar viszonylatban az együttműködésnek már nagyon szép példái vannak. Közösen építjük fel a bősi és nagymarosi erőművet a Dunán. Már készülnek a tervek a Duna vízierő forrásainak hasznosítására. A testvér-országok sokoldalú vaskohászati együttműködésére, íme, egy újabb példa: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország egyezményt kötött, melynek alapján megalakult az Intermetall, mely koordinálja a három ország vaskohászati termelését. A KGST-n túlmenően kétoldalú gazdasági kapcsolataink Is vannak: 1961-ben alakult meg a Magyar Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság. Ennek ülésszakain tárgyalják meg a gazdasági és árucsere forgalmi kérdéseket. Magyarországról többek között méterárut, divatárut, élelmiszereik keket, iparicikkeket (például Lehel hűtőszekrényt) szállítunk, és cserébe bútort, papírárut, bizsut stb. kapunk. De fontosabb cikkeket is exportálunk Csehszlovákiába, például a magyar Mezőgazdasági Gépgyár 250 kombájnt szállít ebben az esztendőben. Magyar gyárberendezéseket is szállítunk Csehszlovákiába, így például a salgótarjáni bányagépgyár két hónappal a határidő előtt szállította a vashetonaljgyárat Csehszlovákiának, valamint a megrendelt konzervgyárak és élelmiszeripari üzemek berendezését. Viszont Csehszlovákia erőművek építéséhez szükséges berendezéseket szállít nekünk. A magyar textílgyárakban csehszlovák gépek termelnek, és ml Is kapunk Csehszlovákiától különféle mezőgazdasági gépeket, rakodógépeket. Novotn^ elvtárs szerint az együttműködés nemcsak gazdasági, de kulturális vonatkozásban is érvényes. Magyarországon emlékeznek arra, hogy a Vígszínház művészeit milyen szeretettel fogadták Szlovákia fővárosában, Brat isi awában. Viszont én tanúskodhatom arról, hogy a Szlovák Nemzeti Színház operatársulatának milyen nagy sikere volt Budapesten, különösen a Svätopiluik“. című nemzeti opera előadását kísérte nagy figyelem és siker. A magyarországi Szarvason nagy sikerű szlovák könyvklállltást rendeztünk. Nemcsak országos, hanem megyei szinten is szépen fejlődnek kapcsolataink. A Győr-Sopron megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a bratislaval testvérszervezettel együttműködve sok előadást szervez Magyarországon, Illetve Szlovákiában. Gyakoriak a kölcsönös delegációik is. A közelmúltban Csehszlovákiából ifjúsági küldöttség Járt Salgótarjánban. Kedves esemény volt az Is, amjkor szlovák szövetkezeti gazdák csereüdülésre, a debreceni termelőszövetkezet üdülőjébe érkeztek. Valóban jó dolog az, hogy szélesednek kulturális kapcsolataink. Teljes Igaza van a fent említett cikkében Szabó Pálnak, amikor az „Grszág-Világ“-ban azt írta: „A szlovák ember, ha paraszt, ha értelmiségi, pontosan olyan, úgy éli világát, mint a magyar ember. Öröme, derűje, élelme mintha ugyanaz lenne.“ Abban is egyetértünk Szabó Pállal, hogy a már kialakult jó gazdasági és kulturális kapcsolatokon túlmenően sajtótermékeinkben jobban helyt kell adni testvérországaink életéről szőlő írásoknak. A mi lapunkban nagyon sokszor beszámolunk Prágáról, cseh üzemeikről, de ugyancsak tudósítjuk olvasóinkat Szlovákia fejlődéséről, a nagy kassai építkezésekről, éppúgy, mint Bratislava pezsgő, nagy hatású szellemi és kulturális életéről. Utoljára hagytam, de ugyanakkor óriási jelentőségűnek tartom, azt az egyezményt, melynek következtében megszázszorozódott Csehszlovákia és Magyarország között a tu-Kámlán Gizella, a kísérleti munkahely adminisztrátora minden lényeges mozzanatot feljegyez Králl júzset gépész a Titénia réselfigép működéséi ellenőrzi nstaforgatom. Sok százezer magyar járt Csehszlovákiában, gyönyörködtek a Tátra égbe szökő csúcsaiban, zuhogó vízeséseiben, megismerkedtek cseh és szlovák emberekkel, és sok, ezerszer csendült a pohár víigy a jóízű sörrel telt korsó, amikor a magyar és cseh barátságról volt szó. A csehszlovák turisták viszont Budapesten jártak, vagy élvezték a Balaton hűs hullámait. Jó dolog ez Így, ez Illik a jó szomszédokhoz, és azt hiszem, sóik millió ember véleményét tolmá csolom, amikor megállapítom, hogy a jövőben kölcsönösen elő kell segíteni, hogy az egymás országaiba utazó turisták még jobban érezzék magukat, még plhentebben érjenek haza országukba. Ápoljuk tovább a testvéri, jószomszédi viszonyt, mert ez nemes ügy, népeink javát szolgálja. SZEBELKÖ IMRE, az „Ország-Világ" szerkesztője 19
