A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-03 / 1. szám
A tudomány és technika kimagasló sikerei 1964-ben A technika slágere-a lézer Az évtized egyik legizgalmasabb technikai felfedezése a lézer, amelyet egyszer ú] „halálsugárként“, máskor a jövőben felmerülhető összes technikai problémák kulcsaként emlegetnek. Bár már négy évi kutatómunkát fordítottak rá, még mindig elsősorban csak laboratóriumi célokra használják. A lézer alapvető előnye és vonzó vonása az, hogy nagy energiájú, nem széttartó sugarat hoz létre. E sugár akár koherens fényből, akár infravörös sugárzásból állhat, és frekvenciája rendkívül pontosan meghatározott. Minthogy a sugár nagymértékben irányított, és energiasűrűsége is óriási, a fémek megmunkálásához, például fúrásukhoz igen sokat Ígérő. Minthogy a sugárzás koherens, vagyis minden hullám szinkron ütemben fut — rádióhullámokhoz hasonló módon — Információt is vihet magával, minthogy a nagyobb energiájú fénysugárzás sokkal nagyobb frekvenciájú, mint a rádiósugárzás, mllllószor annyi információt szállíthat, mint az. És mivel a lézer sugara igen pontosan meghatározott frekvenciájú, ezért az analitikai kémikusok számára is rendkívül sokat Ígérő kutatóeszköznek ígérkezik. A lézerek problémájával világszerte foglalkoznak a kutatók. Az első csehszlovák gázlézert az ez idei brnói vásáron mutatták be. Az 1964-as fizikai No,bel-dlja,t Is a lézerkutatásban elért eredményekért ítélték oda. Nyikolaj Baszov és Alekszander Prohorov professzor, a Szovjet Tudományos Akadémia P. N. Lebegyev Fizikai Intézetének munkatársai és Charles Townes, az Egyesült Államok Massachusetts államában működő Műszaki Intézet professzora közösen a kvantumelektronika szakáiban elért alapvető munkájukért kapták a legmagasabb tudományos kitüntetést. Eredményeik lehetővé tették a lézer elvén működő oszcillátorok és erősítők megszerkesztését. — A képen Nyikolaj Baszov (balra) és Alekszander Prohorov (jobbra) professzorok, az új Nobel-dljas szovjet tudósok. Bár hivatalosan nem tüntették ki olimpiai aranyéremmel, a világ sok millió sportkedvelője neki köszöni, hogy a Tokióban lejátszódó eseményekről a földgömb másik oldalán is néhány órán belül televíziókészüléke képernyőjéről szerezhetett tudomást. Az űrrepülés kiváló sikerének számit s azt bizonyítja, hogy a rakétatechnlkának és űrrepülésnek elsősorban békés célokat kell teljesítenie. A tv-közvetítést lebonyolító Telstar II. igen bonyolult feladatokat is képes -teljesíteni, hisz létrehozóinak 18 ezer miniatűr alkatrészt sikerült bezsúfolniuk az aránylag kis gömbbe. A könnyű magné-Nikkel kadmhrm akkumulátoruk A tokiói olimpiász „aranyérmese" 1 Antenna (vezérlés „ ék távirányítás Elektronikus tiiillámerösítő Nobel-díjas orvosok Az 1964. évi orvosi Nobel-dljat a német eredetű Dr. Konrad Bloch amerikai professzor és Dr. Feodor Lynen nyugatnémet professzor kapta. Az első a Massacihussetts állambeli Cambridg Harvard Egyetemén tevékenykedik, Dr. Ly-nen pedig a müncheni Max Planck Kémiai (intézet igazgatója. Azokért a felfedezésekért kapták ezt a magas tudományos kitüntetést, amelyek a koleszterin mechanizmusával és szabályozásával, valamint az emberi szervezetben lévő savak anyagcseréjével függnek össze. A koleszterin minden emberi vagy állati sejtben megtalálható szteránvázas vegyület. Különösen nagy mennyiségben fordul elő az epekövekben, mellékvesékben és az Idegszövetekben. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében és működésében. A koleszterin világszerte tanulmány tárgyát képezi; a koleszterin-anyagcsere rendellenességnek ugyanis valószínűleg döntő szerepe van az érelmeszesedés létrejöttében, amely korunk egyik legelterjedtebb betegsége.
