A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-21 / 8. szám
hácsJózsef: Emj,eij könyv, társadalom Könyvtárak Dióspatonyon és Dunaszerdahelyen Dióspatony Csallóköz szívében fekszik. Lakóinak száma: 1200. A felnőttek túlnyomó többsége EFSZ-ben dolgozik. Tizenöt koronát fizetnek előleg fejében egy munkaegységre, s tavaly nem egy család kapott osztalékként 18— 18 000 koronát. Az idén is kilátás van kb. nyolc korona osztalékra. A községnek két élelmiszerboltja, hentesüzlete, fodrász- és borbély üzeme, modern vendéglője és tizennégy osztályos alapfokú kilencéves iskolája van. Kulturális tevékenysége színdarabok előadásában, irodalmi esték, könyvviták, kabaréestek szervezésében merül ki. Klubhelyiségében televízió, rádió, társasjátékok és folyóiratok találhatók. Szomszédságában működik a községi könyvtár. Negyvenöt kitöltött kérdőívet kaptunk a faluból, mezőgazdasági munkások, hivatalnokok, kereskedelmi alkalmazottak, tanítók, nyugdíjasok, háztartásbeliek, diákok, iparosok stb. válaszoltak kérdéseinkre. Harmincöt személy jelezte, hogy szabad idejét olvasással tölti. Huszonnégyen jegyezték be könyvszekrényüket. Negyvenhárom kérdezett 1462 könyvvel rendelkezik, két kérdezettnek nincs könyve, harmincnyolcán összesen százkét könyvet olvastak: Jókaitól huszonnyolcán, Mikszáthtól tizenhatan, Móricztól tizenegyen, új magyaroszági íróktól ketten, csehszlovákiai magyar íróktól ketten, cseh és szlovák íróktól kilencen, orosz, szovjet és más külföldi íróktól huszonheten. A kedvenc írók sora: Jókai, Móricz, Mikszáth, Petőfi, József Attila, Ady, Gárdonyi, Verne stb. Tavaly huszonhat kérdezett száztizenegy könyvet vásárolt. A vásárolt könyvek szerzői: Jókai 9, Móricz, Mikszáth 3, Jirásek 3, Hanzelka Zikmund 2, Móra 2, Verne 4, Molnár Ferenc, Gárdonyi, Darvas József, Szabó Magda stb. Könyvet huszonkilencen ajándékoztak, illetve kaptak, tizenhatan kitöltetlenül hagyták a rovatot. Arra a kérdésünkre, hogy szerzői, irodalmi estekre jár-e, csak négyen feleltek határozott igennel. A helyi könyvtárból hetente tíz kérdezett 12, havonta hat kérdezett 17, évente három kérdezett 33 könyvet kölcsönözött, A helyi könyvtár könyvállománya tiz kérdezett szerint gyenge, tizennégy szerint közepes, tizenöt szerint jó, hatan nem feleltek. Kérdőíveink egyik pontjára a válasz? Jókait, Nagy Lajost, Vernét, Stenhalt, Dumast, Madáchot, Laczkóné Kiss Ibolyát, Fejes Endrét (Rozsdatemető), Cselényit, Tőzsért szeretnék olvasni. Ezeket a könyveket egyáltalán, vagy csak nagyon nehezen tudják beszerezni. Olvasmányaik megválasztásakor a könyvtároshoz, a tanítóhoz fordulnak tanácsért A dunaszerdahelyi járási népkönyvtárral csak négy kérdezettnek van kapcsolata. Negyvenhárom szerint a diéspatonyi tanítók propagálják a könyveket. Húsz kérdezett azonos panasza: kevés a magyar könyv, különösen az új magyar írók műveiből nincs bő választék, a helyi könyvtár állománya hiányos, a Slovenská kniha könyvesboltjaiban jó magyar könyveket csak ritkán lehet kapni, a könyvesbolt vezetői nem mindig szolgálnak tanáccsal, felvilágosítással. A válaszok nem egyöntetűek, feltétlenül megkívánják a helyszíni vizsgálódást, okok és összefüggések keresését, megvilágítását. A községi népkönyvtárban Elhelyezése nem a legmegfelelőbb. Ä teremben nincsenek polcok, két üveges szekrényben zsúfolódnak a könyvek. Az olvasók nem keresgélhetnek, nem tűnődhetnek, kellő áttekintést sem nyerhetnek. A szomszédos helyiségben CSISZ-klub van. Alkalmasabb helyre egyelőre nincs kilátás. A HNB tervében már szerepel az új művelődési ház. 3,5 millió költséggel és társadalmi munkával akarják felépíteni. Majd az új épületben kap méltó helyet a népkönyvtár. A könyvtáros ügyes ember: író István, tanító, Közel másfél évtizede tölti be ezt a funkcióját. 1141 könyve van, s ha azt vesszük, hogy a község lakosainak száma 1200, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy még egy könyv sem jut egészen egy lélekre. Behoznivaló van hát bőven, sürgősen pótolni kell a mulasztást. A könyvek tématikus megoszlása: 807 szépirodalom, 175 szakirodalom és 159 politikai irodalom. A po/itikai irodalom nem lenne kevés, ha a könyvek, brosúrák frissek, időszerűek lennének. Sajnos öregek, elavultak, már-már hasznavehetetlenek. Mit mond erről Író István, a könyvtáros? — Őszinte leszek és példával élek. A marxista esztétika alapjait csak megjeleliS összeköttetés útján lehet megszerezni. Pedig a politikai iskolázásoknál nélkülözhetetlen. jönnek utánam, kérik a könyvet, nyolcvan tagja van a helyi pártszervezetnek, nem tudok segíteni. Ez a helyzet a Politikai Gazdaságtannal is. Megszerezni szinte képtelenség. Nincs meg magyarul. A magyar nyelvű „A marxista filozófia alapjai‘ is csak álom. A könyvtár politikai irodalma szegényes, hézagos. A negyedévi könyvvásárlás összegének tíz százaléka előírás szerint politikai mű. Ez így okos dolog. De honnan szerezzem be ezeket a könyveket? A pénzt el kell költenem és vásárolok szlovák nyelvű politikai irodalmat, amelyet viszont nem tudok forgalomba hozni... Nagy reményt fűzök a politikai kiadó magyar szerkesztőségének munkájához. A szakirodalomról nem kell beszélni. Szakkönyvekből nincs hiány, és az EFSZ- nek is van mezőgazdasági jellegű könyvtára. A szépirodalommal folytatjuk vizsgálódásainkat, mert itt sincs minden rendben. Á könyvtár állománya nem úgy tök tődött fel, hogy egy-egy írónak több műve, esetleg minden műve bent sorakozna a szekrényben. Hiányoznak a magyar klaszi szikusok. Jókainak csupán öt könyve vari, Mikszáthnak kettő (Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival), Móricz? nak tíz (Válogatott elbeszélések, Erdély^ Pipacsok a tengeren, Légy jő mindhalálig. Hét krajcár, A betyár, Rokonok, összemesélés, Sárarany, Rózsa Sándor lovát ugratja), Tömörkény Istvánnak három (Hajnali sötétben, Jegenyék alatt, Barlanglakók), Gárdonyinak egy (Egri csillagok), Mórának egy JNégy apának egy leánya), Krúdynak kettő (Vörös postakocsi, Novellák), Veres Péternek egy (Tél a gyepsoron), Déry Tibornak egy (Bálint elindul), Szabó Pálnak kettő (Forog a kerék, Anyaföld), Tamási Áronnak egy (Zöld ág) s Petőifnek, József Attilának, Illyés Gyulának egy-egy verskötete. Balassitól, Csokonaytól, Vörösmartytól, Aranytól, Juhász^ tói, Tóth Árpádtól, Babitstól, Kosztolányi-* tói, Karinthytől nincs semmi. A felszabadulás utáni magyar próza és líra Is nagyon kevés a könyvtárban: nem találkozunk Sántha Ferenc, Galambos Lajos, Gerelyes Endre, Juhász Ferenc, Nagy László, Simon István stb. nevével. Így nem is lehet csodálkozni azon, hogy a kérdőíveken beérkezett válaszok Jókaira, Mikszáthra és Móriczra korlátozódnak. És ezt a helyzetet már nem lehet kizárólag a könyvellátás fogyatékosságaival magyarázni. A könyvtáros a hibás, vagy a könyvesboltokkal van baj? Erre később még visszatérünk 1 A csehszlovákiai magyar írók könyveinek vásárlásával sem lehetünk elégedettek. Egy-egy író műveinek beszerzése nem következetes, tudatos, munka eredménye. Elvárnánk könyvtárosainktól, hogy a hazai magyar írók könyveit, megjelenésük sorrendjében helyezzék el szekrényeikben. Az alacsony példányszám okoz nehézséget? Minden bizonnyal az, hiszen a nyugat-szlovákiai kerület vegyes lakosú járásaiban több mint nyolcszáz könyvtár van (iskolai, helyi és EFSZ könyvtárakra gondolunk), S már-már ott tartunk, hogy egy-egy kiadvány példányszáma sem több nyolcszáznál! A dióspatonyi népkönyvtár pontosan tükrözi ezt az áldatlan helyzetet: Egri Viktornak öt könyve van itt (Márton elindul, Közös út, Tűrj üllő, Ártatlanok igazsága, Keserű égbolt), Fábry Zoltánnak kettő (Emberek az embertelenségben, Palackposta), Szabó Bélának egy (Napló 1956), Rácz Olivérnak kettő (Göndör, Puffancs és a többiek, Megtudtam, hogy élsz), Duba Gyulának kettő (A nevető ember, Szemez a feleségem), Lovicseknek kettő (Csillagszemű asszony, Tűzvirág), Petröci Bálintnak kettő (Piros virág, Határváros), Ordódy Katalinnak egy (Nemzedékek), Szőke Józsefnek egy (Katicabogár), Dávid Teréznek egy (Kísértetek múzemuma), Cselényinek egy (Keselylábú csikókorom), Mács Józsefnek egy (Téli világ). A könyvtárost 10
