A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-21 / 8. szám
Aztán az utolsó kérdés — a bundeswöhr és a tábornok úr véleménye a július 20-1 összeesküvésről (von Stauffentoerg bombamerénylete Hitlerre). Hősöknek tekinti a bumdeswetír ennek az összeesküvésnek a résztvevőit? A tábornok űr véleménye szerint erre a kérdésre válaszolni rendkívül bonyolult dolog. Kétségtelenül 'bátor és becsületes emberek voltak, sokat ismert közülük. ö maga, természetesen, távol volt, s ezért nem állt velük összeköttetésben. Hősök? A kérdést a kor szempontjából 'kell megítélni. Hova jutna példának okáért Trettner tábornok ma, ha a július 20-1 férfiak eljárása a bundeswehr hagyományai közé tartozna? Ha azok a férfiak lennének a német katona példaképei, akik megtörték a híres német „Trene“-t, lelkiismeretűk parancsa szerint cselekedtek, s hogy százezreket mentsenek meg, elhatározták, hogy eltávolítanak néhány tébolyodottat, akik a nemzetet katasztrófába sodorták? Ml történnék, ha a nyugatnémet katonák ugyanilyen okoknál fogva visszautasítanák a határmenti lakosság életét fenyegető atomgyilkosság tervét? normálisan gondolkodó embert arra kényszerít, hogy más módot keressen a nemzetközi ellentétek megoldására. Olyan megoldást, amely nem számol az atombombával, bombázó repülőgépekkel és páncélosokkal, hanem a nyugodt tárgyalással, amelyek elűznék a háború fenyegető kísértetett. Egyébiránt ez az egyetlen lehetőség, amely biztosítja az emberiség jövőjét. Václav Straika — Rendben van, tábornok úr, — ismétli meg kérdését az amerikai levelező — tehát hősöknek tekinti őket? Mert elvégre nem elegendő megállapítani, hogy bátrak voltak. Bátor lehet az elnök gyilkosa Is, ám ezért még nem hős.“ A tábornok úr Ismét az összeesküvők becsületes és bátor voltáról beszól, mégpedig a kor szempontjából. Aztán feláll a tábornok úr sajtóreferense és főnöke nevében elnézést kér, hogy kötelességei másfelé szólítják s búcsút kell vennie az uraktól. Az igazság az, hogy a tábornok úr már előre bejelentette, hogy hamarosan távozik. A lelkiismeret és a katonai stratégia A Július 20-1 összeesküvők problémája nem csupán formális ügy a bundeswehr számára. Ha elismerik, hogy hősök voltak, ez annyit jelent, hogy elismerik: a katonának joga van a lelkiismerete szerint döntenie. Azonban azok a tábornokok, akik a bundeswehr élén álltak és állnak, mindig azt az álláspontot képviselték és ma is azt képviselik, hogy a német katona legnagyobb erénye a „die Treue“ — a hűség. A zászlaja és parancsnokai iránti húség. Hogy aztán azon a zászlón csak a fekete nőmet sas van, vagy még egy kör is a horogkereszttel, ez a katona „hűségének“ szempontjából nem döntő körülmény. A hadsereg nem iskola, hogy a német nép történetét magyarázza, véli a tábornok úr. A hadseregben nincs helye vitának, a katona kötelessége a hadseregben az, hogy teljesítse felettesei parancsát és elfogadja magyarázatait. S e magyarázatok közé tartozik az is, hogy a háború egyetlen formája, amelyre Európában sor kerülhet, a szovjet hadsereg agressziója Nyugat ellen. A NATO törzsének minden stratégiai megfontolása ebiből az elképzelésből ered. A szovjet tankok átlépték a határt — nyomban ki kell lőni az atomtöltetü rakétákat a szovjet Ipán központokra? A francia tábornokoknak ez a véleményűk. KI kell várni, vajon az oroszok nem fognak-e hagyományos fegyverekkel harcolni, visszavonulni a Rajnáig s csak azután dönteni az atomfegyverek bevetéséről? Ez az amerikai tábornokok túlnyomó részének véleménye. A német tábornokok előálltak a harmadik lehetőséggel — megsemmisíteni és megfertőzni a nyugatnémet határ egy egész övezetét s így megteremteni az atomkorszak Maglnot-vonalát. Mindhárom fentebbi változat jellegzetes vonása, hogy csupán a háború kezdetével foglalkozik. A végét nem merészelik elképzelni. Mindezen megfontolásoknak a vége ugyanis más kezdetet követel. Az emberek leírhatatlan szenvedésének, a megsemmisített civilizációnak és tönkretett országnak elképzelése ugyanis minden a nyugatnémet védelmi stratégia — Trett ner tervéhez hasonlóan — az NSZK területét három védelmi övezetre osztja. A közvetlenül a határ mentén húzódó A övezetben atomaknazárat létesítenének. A, B és C övezetben közepes hatósugarú rakéták lennének elhelyezve, melyek az A zónában lévő ellenség — és természetesen az ott élő civil lakosság — elpusztítását szolgálnák. Az NSZK és NDK határa mentén éber megfigyelők kémlelik a terepet. A nyugatnémet vezérkari tisztek taktikai játéka egyelőre még veszélytelen. Am jobb csírájában elfojtani a gonosz terveket, mint beláthatatlan következményeiket helyrehozni. m» spiioEi FRANKREICH
