A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-21 / 8. szám
A nyugatáimat Der Apiagel hetilap cimlapjin lévő felvétel a Trettner tábornok által szorgalmazott atomakna hatását szemlélteti Atomaknazár A nyugatnémet védelmi stratégia tanulmányainak egyike, amely — Trettner tervéhez hasonlóan — három övezetre osztja a Német Szövetségi Köztársaság területét. Az A zónában, közvetlenül a határok mentén atom akna zárat létesítenének. A B ás C zónáiban közepes hatótávolságú aitnmrakétákat helyeznének el, amelyek az A zónában megsemmisítenék az ellenséget — fis a polgári lakosságot is. A tábornok úr leírja nemzete egy részét Neon egészein 48 órával Adelbert Weinstein meglepő hírének közlése után — írja a Der Spiegel hetilap — rémület lett úirrá a német közönségen. Azután kitört a vihar. A tábornok terve ugyanis abból a feltételből indul ki, hogy egy háborús konfliktus esetén egy több ezer kilométeres határövezetet teljesen megsemmisítenének már az első órákban, beleszámítva az ipari központokat, városokat és falvakat. Az atombombák elsöpörnék a hidakat 'és gátakat, széjjelzúznák a hegyeket és be töltenék a völgyeket. S a terv szerint ebiben az apokaliptikus borzalomban megsemmisülnének az ellenség támadó páncsélos osztagai s az atom tűzben elégnének a további támadó hullámok Is. S velük együtt, természetesen, elpusztulnának a (helyi lakosság milliói Is. Ez az áldozat, a .német stratégák számításai szerint kifizetődnék, mivel az A zóna megsemmisítése feltartóztatná a „támadót“. Lehetővé tenné, hogy aktív védelmet szervezzenek a B zónában, s megtorló csapásokat és ellentámadást készítsenek elő a C zónában. Hűvös kalkuláció, amely érdekes 'lenne, ha sakkjátszmáról volna szó. Itt azoniban 6 emberi életek, sok millió nő, férfi és gyermek élete a tét. A sakkflgurótól eltérően az ember védekezni is tud. A határmenti területek községi választmányai és az ugyanott rendezett tüntetések résztvevői felháborodott tiltakozásokat 'küldtek a parlamentnek. A bonni parlament szociáldemokrata frakciójának vezetője, Fritz Erler, Trettner tervét „az öngyilkosság stratégiájának“ nevezte. Az újságok „a katonai bűvészekről“ cikkeztek. A szakszervezetek szövetsége kategorikusan követelte, bogy adják fel „a hal’álövezet“ tervét. A hír közzététele után a nyugatnémet honvédelmi miniszter, Kal Uwe von Hassel, aki éppen Párizsba készült, valószínűleg nem tudatosította, micsoda hatást fog ez a Jelentés kelteni. Mikor elébe tették az újságot, a cikk láttára állítólag legyintett és így szólt: „Most más gondjaink vannak.“ Azonban Párizsból való visszatértében a kölni repülőtéren .már más hangot ütött meg. Sajtónyilatkozatban biztosította a közönséget, hogy mindaz, amit tesz, a lakosság védelmének gondolatát szolgálja. December 20-án Flensburgiban egyenesen letagadta, hogy a védelem tervében szerepel az aknaövezet. A bonni parlamenti választmányban pedig a békülékeny karácsonyi hangulatban. biztosította a képviselőket, hogy abban az esetben, ha valami az atomekinazérhoz hasonlót kívánnának létesíteni, idejében értesítik majd a helységek polgármestereit. A hivatalos közlemény Is békülékeny hangú volt. Állítólag az atomakna zárról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Ilyen övezet nem létezik és nincs Is tervbe véve. Ezt azonban Weinstein cikke nem Is állította. Csupán anról nyújtott tájékoztatást, hogy Trettner tábornok bemutatta a tervét Párizsban NATÖ-beli kollégáinak, hogy vegyék fontolóra. Ez valóban nem mindegy, a határmenti területek lakosságának azonban mindenesetre Igaza van abban, hogy tiltakozik. A tábornok úr bemutatkozik Az a szerencse ért, hogy a múlt év áprilisában, bonni látogatásom alkalmával Trettner tábornokkal ebédelhettem. Természetes, hogy nem intim tété á téteben. Az NSZK fővárosában akkreditált külfödt újságíróik klubja hívta meg a tábornok urat ebédre a Rajna partján álló Amerikai Klubba. Ez volt a tábornok űr első találkozása a sajtóval új funkciójában, mióta a bunde6- wehr főfelügyelője lett. Heinz Trettner tábornok alacsony termetü, gömbölyű, mosolygó képű férfi, akinek egyenruhája segít elfedni testének gömbölyűdé formált, ötvenhét éves létére rendkívül fürge. Fürge válaszokat adott a külföldi levelezők kérdéseire is. Miben állnak a bundeswehr nehézségei? Mindenekelőtt abban, hogy kevés a hivatásos altisztünk. A fiatalok Inkább gyárba mennek dolgozni. Igen, ha válságra kerülne a sor, más lenne a helyzet! Lengyelország? igein, támadó háború volt. Varsó bombázása pgyanúgy mint Rotterdam bombázása Is katonai szempontból jogosult volt. Az’Kitoísó háború okainak megmagyarázása a bumdeswehr egységeiben? Uraim, a hadsereg nem iskola.
