A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-02-14 / 7. szám

vett a járási pártbizottság küldöttsége, melyet Nagy Árpád elvtérs vezetett. A Járási Nemzeti Bizottság Iskolaügyi és Kulturális osztályát Krlstotfovlcs József tanfelügyelő képviselte a konferencián. Képviseltették még magukat a Járási népművelési szervek, a CSISZ és e FSZSZ járási vezetőségei. A Csemadok Központi Bizottsága öttagú küldöttségét dr. Szabó Rezső központi titkár vezette.

A konferencia elnöki beszámolója foglalkozott a járási bizottság múlt évi munkájával. A járási bizottság Jelentős szervező munkát végzett az elmúlt évben, ám az elért eredmények, mint azt dr. Szabó Rezső főtitkár felszólalásában elemezte, korántsem kielégítőéit. Az eredmények igazi értékét néha elhomályosítják a számok. !gy pl. a járási bizottság az elmúlt éviben több, mint 140 ismeretterjesztő és tudományos előadást szervezett. Ez magában szép szám, de ha tudatosítjuk, hogy a járásnak közel 70 helyi szervezete van, s így egy helyi szervezetre csak két előadás jut egy év alatt, ez bizony nem sok. Másik problémája a lévai járásnak a Csemadok helyi szervezetek tagságának alacsony létszáma. A járásban 42 502 magyar él, g ebből csak 4100 Csemadok-tag, tehát nem egészen tíz százalék. A konferencia határozati javaslata célul tűzte ki, hogy ez év december 30-ig a taglétszámot 6000 főre kell emelni, mely így a magyarajkú lakosság 15 százalékát tenné ki.

A konferencián sző volt a kétnyelvűség következetes betartásának szükségességéről Is. A problémát egész terjedelmében és jelentőségében Gerő elvtárs, a zsellzl Tlzenegyéwes Magyar Tannyelvű Középiskola tanóra vetette fel és elemezte. A kérdéshez Nagy Árpád elvtárs, a pártküldöttség vezetője Is hozzászólt. Kijelentette, hogy az alkotmány értelmében a magyar nemzetlségű lakosság egyenjogú polgára a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak és ha jogai gyakorlásában valahol helyi akadályok fékeznék, ki kell harcolnia magának az akadályok eltávolítását. Dr. Sza'bő hozzászólásában figyelmeztette a konferencia résztvevőit, hogy a kétnyelvűség, és általában a nemzetiségek kérdését nem szabad elvonatkoztatva, kiragadva vizsgálni társadalmunk egyéb problémáiból. A nemzetiségek kérdése egyik része annak a probléma-komplexumnak, melyei társadalmunk a szocialista építés jelenlegi szakaszában foglalkozik. Így nem választható el például a gazdasági építés és a kultürforradalom kérdéseitől.

A problémát a konferencia határozati Javaslatába is felvette és megbízta a járási elnökséget, hogy a kérdés általános rendezése érdekében javasolja az SZKP lévai járási bizottsága elnökségének a következőket:

1. A járási Pártbizottság elnöksége alakítson ellenőrző bizottságot, amely végrehajtatja a SZKP-nak a vegyes lakosságú területek kétnyelvűségére vonatkozó 1959-es határozattál.

2. Ugyanez a bizottság vizsgálja felül az iskolák egyesítéséből következő Jelenlegi helyzetet és tegyen megfelelő Intézkedéseket ott, ahol az egyesítés nem teljesíti hivatását.

3. A bölcsődékben és óvodákban a helyi lakosság igényelnek és arány számának megfelelően alkalmazzanak kétnyelvű nevelést végző érékét.

4. A tervbe vett lévai gépipari technikumban a Járási Iskolaügyi osztállyal együttműködve szervezzenek magyar tagozatot ts.

A Csómadok Lévai Járási konferenciája eredményesen zárult, kitűzte az ez évi munka céljait. Az eredmények már a Járási vezetőségtől, a küldöttek felelőség tudását ól és végső fogon a helyi szervezetek tagságától függnek majd. — d —

Bratislava

A bratislavai járás Csemadok helyi szervezeteinek XIV. járást konferenciája — az előzőektől eltérően +- valóban határkövet Jelentett a szervezet életébn. A teljes számban megjelent küldöttek — Szarka Béla járási tltlkár kimerítő és gondosan összeállított beszámolója után — úgyszólván valamennyien részt vettek a vitéban. Felszólalásaik során konkrétan Ismertették helyi szervezeteik munkáját, rámutattak a fogyatékosságok valódi okaira és komoly javaslatokat tettek a bajok mielőbbi orvoslására. Valamennyiünk érzése az volt, hogy a már annyiszor tapasztalt szalmaláng-ielkesedés ez esetben komoly és céltudatos segíteniakarássá nemesedett. Helyszűke miatt nem térhetünk rá az egyes küldöttek javaslatainak részletes Ismertetésére, pedig legtöbbje valóban megérdemelné. Ho,gy mégis némi áttekintést nyerjünk a konferencián elhangzottakról, kivonatosan ismertetjük a felszólalások alapján összeállított és a jelenlévő küldöttek által egyhangúlag elfogadott határozati javaslat néhány fontosabb pontját.

0 Szükségesnek tartjuk, hogy szorosabb együttműködést létesítsünk falusi helyi csoportjaink és az EFSZ-ek között. Ez főként abban jusson kifejezésre, hogy a szövetkezeti tagokat beszervezzük a Csemadókba és a helyi szervezetek vezetősége az EFSZ vezetőségével közösen úgy irányítsa a kulturális népnevelő munkát, hogy az összhangban legyen a Csemadok, a szövetkezet és az egész falu érdekeivel. E közös munkának alapvető feltétele, hogy a szövetkezet vezetősége a kulturális alap tértiére anyagi bázist teremtsen a tagság fejlődését szolgáló népnevelő munkához.

• A járási konferencia feladatul adja a vezetőségnek, hogy haladéktalanul lásson hozzá a bratislavai helyi szervezet megalakításához, melynek — helyzeténél és adottságánál fogva — példaként kell szolgálnia a vidéki helyi szervezetek előtt.

• Minél előbb meg kell szervezni egy állandó Jellegű Járási műkedvelő csoportot.

• A konferencia szükségesnek tartja a Csemadok szervezetek és a magyar Iskolák közötti kapcsolatok elmélyítését. (Irodalmi szakkörök és színpadok, énekkarok, tánccsoportok, valamint egyéb közös rendezvények szervezése és Irányítása.)

• A konferencia feladatul adja a Járási vezetőségnek, hogy a legrövidebb Időn belül létesítsen dramaturgiai bizottságot a járás műkedvelő színjátszó-mozgalmának irányi-A konferencia kát fiatal résztvevője

Viczay Pál, a CSISZ KB mellett működő Magyar Népművészeti Együttes igazgatója ét Kulcsár Tibor költő.

Prandl Sándor felvételei. Valamennyi a bratislavai járási konferencián készült)

tésára, továbbá szervezzen tanf^hfamöt a táiiccsoport-vezetők számára.

• Egyéb elvégzendő feladatok: A taglétszám 40 %-os növelése. — A tagsági igazolványok kicserélése és a tagnyilvántartás rendibehozása. — Előfizetőgyüjtós a Hét, Irodalmi Szemle és a Szabad Földműves c. lapokra. — Körzeti és járási dal- és táncünnepségek rendezése.

— pl —

Dunaszerdahely

A Csemadok dunaszerdaihelyl járási konferenciáján Teleki Miklós, a nagymegyeri 12. éves magyar középiskola Igazgatója a magyar tanítók központi énekkarénak megalakulásáról beszélt. Foglalkozni kell az énekkarral, népszerűsíteni és mind anyagi, mint erkölcsi támogatásban részesíteni. Beszámolt a helyi énekkar eredményeiről, a tánccsoport stagnáclöjáról és az irodalmi színpad munkájáról, mely ez évben Csallóköz történetéből dolgoz fel Irodalmi és történelmi anyagot.

Plavy Dezső, a CSISZ járási bizottságénak elnöke a két szervezet közös tennivalóit emelte ki. Elsősorban a nevelő munkára kell nagyobb gondot fordítani.

Bekő Mária Várkonyról a mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzését vetette fel. A falusi emberek szabad idejét eddig a „fészekrakás“ gondjai foglalták ie. A falvak újjáépültek. A korszerű népművelési munka azonban még gyerekcipőben jár. El kell érni, hogy minde.r ember művésze 'legyen saját munkájának.

Ferenczey elvtárs, a párt járási bizottságának vezető titkára a felszabadulásunk őta eltelt 20 év eredményeit vázolta. Rámutatott azokra az óriási változásokra, amelyek a járás mezőgazdaságában, az építkezés és az Iparosítás területén történtek. Oj korszak következik és Csallóköz népének ki kell törnie szűk köréből, elszigeteltségéből. Ezzel 'kapcsolatban rámutatott a szlovák nyelv elsajátításának fontosságára is.

Babusek Károly, a Járási népművelési Intézet dolgozója magéiul (tette, hogy az új kultúrházak nincsenek kihasználva. Valamikor az Iskolákat Is jobban Igénybe vették, mint most a népművelési otthonokat. Ezzel kapcsolatban sokan hivatkoznak a televízió térhódítására, pedig az élő szót, a közvetlen élményt nem tudja helyettesíteni a televízió.

Priors tnszky Lajos, az iskolák problémáiról beszélt. A magyar nyelvű szakiskolák kibővítését szorgalmazta.

A többi küldött a Csemadok helyi szervezetek életéről számolt be. Csóka Lászlóné felvetette a közönség kultúra Iránti közömbösségét és hangsúlyozta, hogy nem elég csak szépen beszélni, tenni Is kell valamit.

—M—