A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-14 / 7. szám
A bratislavai járási konferencia egyik figyelemre méltó hozzászólóié a poiaony püspöki Wurster Ilona volt A szavakat tettek kövessék! Beszámolók a CSEMADOK szervezetek járási konferenciáiról Érsekújvár Az újvári Csamadok-szervezet az, „amelyről beszélnek“. Pompás székházéról, országos rangú színjátszóiról, s tánccsoportjáród s az utóbbi Időben szép eredményeket felmutató honismereti köréről Is. Magáról a járásról már kevesebbet tudunk, pedig a magyar nemzetiségű dolgozók számát tekintve az egyik legnépesebb járásunk. De ha a C sémád ok-tagok számát tekintjük, akkor már korántsem érdemli meg ez a terület a felső fokot. S ez az oka, 'hogy a járásról jóval kevesebbet „beszélnek“, mint a székhelyéről. A Gsemadoknak itt nincs olyan bázisa s tekintélye, mint ahogy a feltételek megengednék s céljaink megkövetelnék. De ezzel foglalkozott a járási konferencia Is. S határozat is született, amely szerint az 1985-ös évben a járás magyar dolgozóinak 10 °/o-át (olvasd: tíz százalékát!) beszervezik a Csemadokfoa. De arról már kevesebb szó esett, hogy ez a 10 %, s egyáltalán a szervezet népszerűségének bárminemű emelése új, vonzóbb célkitűzéseket is követel. Volt bőven szó a járás tíz tánccsoportjáról, az újvári, a párkányi, a szőgyéni színjátszókról, a szlovák nyelvtanfolyamokról, a Csemadok-szervezetek és kultúrotthonok viszonyáról, de érzésem szerint nem foglalkoztak érdemben az újvári honismereti kör gondolatébresztő eredményeivel, s egyáltalán a hagyományok ápolásának lehetőségeivel. Ennek a területnek a kiaknázása, nevezetesen a járás gazdag kulturális hagyományainak felkutatása, ápolása, s az évfordulók érdemben megünneplése a tömegek új rétegeinek aktivizálását, munkába kapcsolását tenné lehetővé. Ezt csinálja figyelemre mélté ügyszeretettel és lelkesedéssel az újvári helyi szervezet, de csinálnia kéne a járás minden szervezetének. Volt szó azért az ÚJ formákról Is: az önképzőkörök felújításéról. Irodalmi körök szervezéséről, a jól működő szőgyéni, szálkái, tardoskeddi szövetkezeti klubokról, a járás területén megalakítandó két Irodalmi színpadról, a poabal és színtől zenekarokról, s a baracskaiak érdekes kezdeményezéséről, az „El a kocsmából, az Ifjúsággal!“ mozgalomról. Sok lelkes szó elhangzott, sok terv született. Ahhoz, hogy hamarosan „.beszéljenek" a Járásról Is, s ne csak székhelyéről, — valamennyi következetes megvalósítása, s az újváriak tapasztalatainak és gondolatainak elterjesztése az egész járásban — szükséges. — tőr — Losonc A losonci járási konferenciák híres vitázól ez alkalommal se hiányoztak s felszólalásaik most Is élméiyszámba mentek. De mellettük iúj küldöttek is szót kértek. A csábi Celeng János hevesen sürgette a tanítók munkájának megjavítását — „Tizenkét tanító közül nálunk csak ketten vesznek részt rendszeresen a Csemadok munkájában s a kulturális tevékenységben“ — mondotta. A csábiak egyébként a füleklek példájára népi dal- és táncegyüttest akarnak szervezni s kérték a .küldötteket, a Csemadok-vezetőket támogassák ezt a kezdeményezésüket. A beszámolóban kiemelt fülekl szervezet, s a „Palóc“ népi együttes nevében Rebmann Károly .beszélt arról, milyen nehézségi vannak még az együttesnek, Hangsúlyozta, hogy a jó eredmények elérésének feltétele az anyagi alap megteremtése, azután rendszeres gyakorlás, fegyelem. Meg kell említeni Vámos László, bússal küldött felszólalását, aki új munkaformák bevezetését javasolta a műkedvelők tevékenységében., mert „a régiek már nem látszanak elégségesnek“. Irodalmi színpadokra, klubéletre gondolt. Kiss Sándor örömmel vette tudomásul, hogy az Idei járási dal- és táncünnepélyt Szécsénkén rendezik meg, s a maga, tanító kollégái s a falu vezetői nevében megígérte, hogy minden tekintetben támogatni fogják ezt az akciót. Koncz János tőrincsl küldött a községi könyvtárosok rossz munkájára panaszkodott, meg a fiatalokra, kik szerinte túlságosan el vannak kényeztetve, kerülik a kulturális munkát, életelemük a kocsma. Viszont a hibát az Idősebbekben látja, akik nem törődnek, vagy csak nagyon lanyhán a fiatalok nevelésével, különösen a falusi tanoncok Iránt viseltetnek r.agy közönnyel. Sok értékes felszólalásból kellene még idéznünk, ha legalább részben érzékeltetni akarnám a konferencia hangulatát — például a ragyolcl Bercsényi Lászlóéból, a losonci Sonkoly Kláráéból, a zsélyl Ka j tor Éváéból stb. Végeredményben elmondhatjuk, 'hogy a. losonci konferencia színvonala javaslatok, ötletek, a hibák megoldását szolgáló jőszándék tekintetében nem maradt el az előzőktől. — ni — Rimaszombat A Csemadok rimaszombati járási konferenciáján leginkább Veres János levele ragadta meg a küldöttek figyelmét. Levelében a már Szlovákiaszerte Ismert „Fáklya“ Irodalmi színpad munkájával foglalkozott, majd arról beszélt, mennyire fontos és Időszerű a haladó hagyományok ápolása, a kulturális és Irodalmi kérdések számontartása stb. Rimaszombatban, Gömörön és Hanván a magyar irodalomnak és történelemnek sok élő és eleven hagyománya van s Jó lenne, ha a községek lakói emléktáblával tisztelnék meg azokat, akik művészetükkel, tudásukkal a népet szolgálták. A konferencián Veres János vetette fel azt a gondolatot !s, hogy a komáromi Jókai napokhoz hasonlóan kellene rendezni Rimaszombatban is „Tompa-napokat“. A konferencia néhány küldötte elismerően szólt az Irodalmi színpad munkájáról. Sajnálattal állapították meg, hogy járásuk területén mind ez ideig ez az egyetlen Irodalmi sztnnad működik, halott Tornaiján és Gömörön Is lehetőség van arra, hogy elkezdjék a munkát. -Helyes lenne, ha a rimaszombati Irodalmi színpad szerkesztő bizottsága — Veres János, Mécs Zoltán és Horváth Júlia — segítenének Tornaiján és Gömörön az Indulásban. Jász István elvtárs beszámolójából, valamint a küldöttek felszólalásaiból tudtuk meg. hogy tavaly ősszel a rimaszombati Járás három községében négy irodalmi önképzőkör alakult. Kettő Tornaiján, egy-egy Nagybalogon és Rimaszécsen. Közülük a nagybaloglak és a formáljalak már komoly eredményeket értek el. Az Irodalmi esték szervezésére sem lehet panasz. A rimaszombatiak, tornaljaiak, perjéselek, radnótlak, gömö.paoyttlak, zádoriak és lványlek minden elismerést megérdemelnek. De külön kiemelték Kozlner és Tanls Igazgatónő elvtársakat, akik sok-sok Irodalmi est megrendezésén kívül emlékezetes Madách emlékestet szerveztek. Elmarasztalólag kell megjegyeznünk, hogy a rimaszombati Járásban közel 50 000 magyar nemzetiségű dolgozó él és a Csemado'k-szervezetek taglétszáma jóval a tízezer alatt van. Az sem örvendetes jelenség, hogy ebben a nagy járásban csupán 1400-an fizetik elő, vagy vásárolják a Hetet. Dicséret Illeti a Csemadok újonnan megválasztott járási bizottságát, amely egyik fontos feladatának tartja megduplázni a Hét előfizetőinek és olvasóinak számát járásában. —Hl— Léva A Csemadok lévai Járási szervezeteinek évzáró konferenciáját Január 23—24-én tartották. A Járási szervezet 154 küldöttet hívott meg a konferenciára, melyből 134 küldött megjelent. A 40 meghívott vendég közül 37 jelent meg. A konferencián részt 6
