A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-02-07 / 6. szám
m iM m m lk nem sz:ib:i4 M soM dlm A Hét zenei rovata, vezeti: Ág Tibor Népballadáink évszázadok során sok változáson mentek keresztül. Egyik nép a másiknak adta, s mindegyik adott hozzájuk valamit, változtatott rajtuk, gazdagította őket. Sajnos, ma népballadátnknak csak töredékes változatait sikerült feljegyeznünk. Az írásos kultúra, a modern technikai vívmányok természetszerűen kiszorítják a szájhagyományt. Ennek ellenére a mi korunkban feljegyzett balladatöredékek ts nagyon értékes ki egészítő adatokkal szolgálhatnak mind a népköltészet, mind a népzene kutatóinak. A népballadák kutatása terén még nagyon sok a tisztázatlan kérdés. Az eredet, a terjedés útja, módja, a keletkezés időpontjának megállapítása, a dallam és a szöveg kapcsolata és még számos izgalmas kérdés, mely már átlépi a néprajztudomány határait és a többi tudományágakat is bevonja a kutatásba. Nincs módunkban Itt részletezni az egyes népballadák kutatása terén elért eredményeket, de tény az, hogy sok mindenre fény derül, ha a kutatóknak elegendő vái tozat áll rendelkezésükre. Az alább közölt népballadánkat 1958-ban jegyeztük fel a ke letszlováklal Sztrénfalva községben. Érdekessége, hogy három különböző székely népballada ötvözete. További változatait eddig még nem sikerült felkutatnunk. Ezért a sajtón keresztül kértük olvasóinkat, de különösen keletszlovákiai olvasóinkat, hogy legyenek segítségünkre e ritka népballada változatainak felkutatásában. Az Idősebb falusi asszonyok és férfiak körében kellene a szöveg ismertetése alapján elindulni, az esetleges változatokat leírni és szerkesztőségünknek beküldeni. Lengyelországban, Magyarországon az Iskolák is bekapcsolódnak a gyüp tő munkába. Tanítóink és pionírjaink segítségével talán nekünk ts sikerülne balladánk teljes szövegét felkutatni, esetleg további értékes népballadák nyomára bukkanni. tialccaa. te apad lú pej p>a - ti-pánjáV. Sziróntalva 1958 2. Máriska, Máriska, kedves feleségem, Fújd el azt a nótát, kit az előbb fáitól Nem fú)om, nem tudom, mer’ elfelejtettem A szolgálót hívtam, azt-azt szidtam mostan. 3. Máriska, Máriska, kedves feleségem, Mit vállalsz magadra, hosszá utat menni. Bosszú utat menni, vagy magas fát mászni, Vagy arany asztalon égő gyertyát tartni* 2 3) Vagy pedig a puska szólását hallani. 4 Jónapot, iónapot ángyomnak gyilkosa, Isten hozott, isten, feleségem latra, Vérem a véreddel egy patakot mosson, Testem a testeddel egy sírba nyugodjon, A porontyoddal meg a disznó osztozzon.2) ') A dallam 3. sarára A dallam 4. sorára Ivan Safranko kiállítása Szereták Sokan elmondták már, hadd mondjam el én Is: a szabályozást, a mások által szabott határokat a művészet nem tfiri, — nem tfirl pedig lényegéből adádöanl .. . Csakhogy a közönség fogódzkodókat keres, ismérveket az Ítélethez: ez művészet, — az nemi... Ivan Safranko képei Bratislavában a Cyprian Majernik képtárban kerültek kiállításra. Mik e blzarrnak haté művészet megítélésé nek kritériumai? Hadd mondjam el — én se legyek megkötve: az embernek az az érzése, bogy a teremben sorakozA képeket egy tizenöt év körüli gyerek Is megfesthetné, mégpedig két-bárom nap alatt. De ez persze csak az első kőnyomás. Egy kis túlzással azt mondhatnám, hogy Safranko nem a láthatót ábrázolja, hanem a láthatatlant. Tehát a lélektannal kötött szövetséget... A „Félelem” című képe is ezt bizonyltja. Tematikájánál fogva figyelemre méltó a „Kitelepítettek” című kép is. Safranko pályája elején jár. Plasztikával Is foglalkozik — a festészet adta keret talán szűk nekll Mégis az itt kiállított művek közűi számomra csak egy jelentett igazán nagy élményt. A „Fennköltség” a elme. Egyszerű és — nagyszerűi Elénk, kellemes, meleg színei derűlátást ébresztenek. Úgy vélem, ezt a képet az egyszerű ember is a szobájába akasztaná. Ebből következően Safranko minden blzarrsága mellett is számíthat az érdeklődőkre, — a még az értőkére Isi —S'/.u— A család
