A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 5. szám
Utcarészlet zsellér. A gútal zsellérek bebarangolták munka után szinte az egész monarchiát, tömegesen jártak Fejér és Vas megyébe mezőgazdasági munkára. Nem Is értem, ml vonzotta őket vissza Gútára, ml volt az Indítéka, hogy ennyien összeverődtek egy faluban, amely sem földet, sem munkalehetőséget nem tudott adni az emberek nyolcvan százalékának. (Az viszont még furcsább, hogy a krónika szerint Gútának száz évvel ezelőtt is annyi lakosa yolt, mint ma). Füry József Prandl Sándor felvételei falu A zsellérek nyomorúságos helyzetét bizonyítja az a tény Is, hogy 1921-től 1938-ig számos olyan megmozdulásra (sztrájkra, tüntetésreJ került sor Gútáíf, amely országos visszhangot vert. Hogy csak a legnagyobbakat említsem: 1921-ben az érsekújvári huszárok kard lap ok kai verték szét a gútaiak sztrájkját; tíz évvel később a csendőrök végezték ugyanezt a „munkát“. Ebben a hat hétig tartó sztrájkban többek között Steiner Gábor Is részt vett. Tervek, vagy álmok? A Gútán élő tizenkétezer ember közül kétezer ma is az ország különböző részein keresi a megélhetést. Az EFSZ, annak ellenére, hogy az ország legnagyobb szövetkezete, mindössze ezerháromszáz embernek tud munkát biztosítani — szezonmunkák idején (a tagok száma 1170). 1970-ig ezerhétszáz embert számít elhelyezni a helyi nemzeti bizottság. Javaslat: létesítsenek Gútán is cukor—maláta—sörgyárait, esetleg textilgyárat (elsősorban asszonyokról van szó!) vagy konzervgyárat (húsfeldolgozó üzemet). A szövetkezet évente mintegy száz vagon húst ad el — ml történne, ha ezt a húst itt, Gútán dolgoznák fel? A ja vaslat megtörtént, nem én, a gútal HNB tette. A távlati tervben azonban még semmiféle üzem nem szerepel. Nézzük Inkább a terveket! Ebben az évben kezdenek építőn! Gútán egy 1700 000 korona értékű közszolgáltatási házat (üzemet) és sor kerül egy virágkertészet létesítésére — két és fél millió korona befektetéssel. Szinte el sem akarom hinni, hogy ekkora községnek, mint Gúta, nincs kultúrháza. Csak azért hiszem el mégis, mivel egy nyolcmillió korona értékű kultúrház építését látom tervbe véve 1968-ra. Ma három körzeti, két fog- és egy gyermekiorvos rendel Gútán, s amint a tervből látom, 1967-ben felépül egy 2 700 000 korona értékű egészségügyi központ is. A gútaiak egyik legfájóbb pontja az Ivóvíz-probléma, a kutak egészségtelenek, a járás tíz év őta artézlkutak létesítését ígérgeti, de tervben még csak most szerepel először — állítólag a jövő évben már működni fog. Ezenkívül: járdák és utak építése, gyermekpark létesítése (kis állatkerttel!), inte rnátus, négyszáz hektárnyi fürdő és üdülőhely a Duna mentén, benzin pumpa, utcai világítás, gáz- és vízvezeték stb. szerepel az 1970-lg szőlő távlati tervben. Ha mindez megvalósul... Harangoznak délre... azt mondják, ez Jőt jelent. Reméljük. 4 Csehszlovák—bolgár barátság Az utolsó ablak mellett most Is ott ül a szürkeruhás fiatalember és rádiózik. Pillanatnyilag azonban nem zavar. A hangsúly áttevődött a terem közepére, ahol egy nagyobb társaság szórakozik. Nyolcán vagy tízen lehetnek, s három nyelvet Is beszélnek, nehéz megállapítani, kik lehetnek. Azt azonban látom, hogy nagyon szeretik egymást, mert sűrűn kocclntgatnak. Jobbára munkaruhában ülnek az asztalnál, csak az idegenek (két férfi és két nő), azt hiszem bolgárok, vannak ünneplőben. Nem sokáig tort a kocclntgatás, mert a bolgárok csakhamar búcsúzkodnl kezdenek. Nagy kár, hogy egy kukkot sem értek bolgárul, így inkább csak az arcukról olvasom le a sok jót, amit a búcsúzás alkalmából kívánnak vendéglátóiknak. Kocsijuk kint áll a vendéglő ablakai alatt. Elmentett... Kiderül, hogy a gútal szövetkezet vezérkara búcsúzott el kedves vendégeiktől, akiket bulgáriai üdüléseik során ismertek meg. Merthogy minden évben megy valaki a szövetkezetből Bulgáriába üdülni. Olyankor aiztán megtekintettek egy-kőt bolgár szövetkezetét is. Így jutottak el Gurkovóba. S most a gurkovőlak viszonozták a vendéglátást. S mindezt Michal Duríktól, a gútal szövetkezet elnökétől tudtam meg. ZS. NAGY LAJOS Ai fi| szálloda
