A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 5. szám
Jemenben nem 1984-et Írtak, hanem — bttjártamkor — 1379-et mutatott a naptár, a mohamedán időszámítás »érint, fis néha Tatéban volt olyan érzése ax embernek, hogy egyes termeteken még az elméit évszázadokkal birkóznak. Hiszen Jemenben konzerválódott a középkor, egészen 1982. szeptember 28- lg, amikor a köztársasági forradalom megdöntötte ax Imám zsarnoki rendszerét. A jemeniek keserűen beszélik azt a történetet, hogy a mindenható Alláb egyszer elhatározta, körüljárja a Fűidet, amelyet valaha 6 teremtett. Hiába suhant azonban vléglg országok és városok felett, nem ismert rá egykori teremtményeire, annyira megváltozott minden. Aa hirtelen Kikiáltott: „Lám, itt van Jemeni“ Mert Jemen keveset változott ... Csak ágy áradtak a történetek, a súlyos emlékek, akárkivel beszélgettünk is. Szinte hihetetlen, hogy az I960 as évek elején még létezhetett ilyesmi. A fővárosnak, Sanaanak kapuját este lezárták és lélek se be, se ki. Az imám élet és halál ura volt, kis papírszeletkéje, amelyre arab írással ezeket a szavakat vetette: la bess, vagyis tiltakozásnak nincs helye — döntött a sorsok felett. Országát elzárta a külvilágtól, iskolák szinte nem voltak, az orvosokat — egyetlen hazai sem akadt közöttük — tíz ujjunkon megszámolhattuk volna. Mindent maga irányított, ha az országban a kevés autó valamelyikének kerekét ki akarták cserélni, Írásbeli beleegyezésre volt szükség. Ez volt Jemen startja, a „nulladik óra“ ahonnan qlindult. így lehet csak megérteni, azt, hogy a felületi elmaradottság ellenére is mennyi mindent tett a köztársasági rendszer két év alatt. Jemennek ma ötéves fejlesztési terve van, költsógvetése, nemzeti bankja. Utak épültek, ipari üzemek (cement, textil-* konzerv-, cukor-, szappan- lés bőrgyár) létesültek. Egy tanév alatt 80 új iskola nyílt |és szervezik ax első felsőfokú tanintézetet, á pedagógiai főiskolát. Eddig 2S3 Jemeni fiatalt küldtek külföldre tanulni, hazánkban is Iá fogatják néhányon közülük az egyetemeket. Szinte néni lehet úgy tudósítani a Jemeni változásokról, hogy ne térjen állandóan vissza ax „első" szócska. Megnyílt az első pollkllnlka, megjelent az első újság, megtörtént az első gyapotvetós, vetítenek az első mozik. Ami öt világrészben már ternlésxetesnek tűnt. Jemenben újdonságként hatott. Emlékszem, a főváros bazárnegyedében, a szakban sétál tunk, amikor gyerekek csapata fogott körbe bennünket, s szinte kórusban kérdeztek: „FI, cinema? FI, cinema?“ Vagyis lesz-e délután filmvetítés; Sanaában ugyanis a szovjet szak emberek vetítettek először a Jemenieknek. Különösua sok fiatal kezében látható ma táskarádió. Régen a sanaal rádió a Koránidézeteken kívül csak az imám beszédeit közvetítette. Ha valaki tranzisztoros készüléket vett a kezébe, büntetésből levágták a karját. Az analfabéta, a világtól elzárt lakosság egy része még azt sem tudta, hogy volt második világháború ... A táskarádiók, amelyek Sa naa, Kairó, Algír, Moszkva és más rádióállomások arab nyelvű adásait közvetítik, most már elhozzák a világot Jemenbe. Ez a sok új annál is inkább elismerésre méltó a fiatal Jemeni küztársaságban, mert az elmúlt két év szinte szakadatlan harcban telt el. A palotájából női ruhában megszö kött imám fellázított és megvesztegetett néhány bagyi törzset, a határokon gyakori volt a polgárháborús nyugtalanság. Az elúzött uralkodó magával vitte mintegy ISO millió Mária Terézia tallért kitevő magánkincstárát, Sanaa, Jemen (Óvárosa: klasszikus jemeni stílusban készült épületek Fiatal jemeni leány, aki a felszabadult országban az elsők között Járt Iskolába, levetette a mohamedán nők fátylát és ápolónő lett. 12—15 éves Jemeni fiúk az ősi épületek tövében ami —■ mint említettük — az államkasszát is jelentette, (Egy Mária Terézia tallér — 29 gramm ezüsttel, csaknem egy dollárt ér. Az érdekesség kedvéiért Jegyzem csak meg, hogy tudakozódtam néhány Jemeninél, hogyan került királynőnk ax érmére, de kevés eredményre Jutottam. Mária Teréziát spanyol királynőnek hiszik* ..) Ax imámat Szaud király, az arab félsziget másik hasonszőrű uralkodója is támogatta, ma is szaud-aráblai barlangban van főhadiszállása, nem mBssze a jemeni határtól. Nemigen köztudott, hogy Csőmbe mellett az imámnak is vannak fehér zsoldosai. Vezérkari főnöke, Abu Rahman, nem más, mint egy arab nevet fblvett és mohamedán hitre ötéért nyugalmazott amerikai tábornok. Jement »ónban más veszély la fenyegette, sőt fenyegeti. Anglia rossz szemmel nézi a köztársaság fejlődését, mert az nagy hatással van a szomszédos adeni támaszpontra, és a délaráblal szövetségre. Ezért törtek be brit gyarmati csapatok több alkalommal Is Jemenbe, bombázták Mokhát (itt termesztik a legjobb mokka kávét), Mariból és Harlbot, ahol valamikor Sába királynőjének palotái álltak. Jemen, s ezen belül az ú) élet építésében élenjáró Jemeni Ifjak bátran viaskodnak ax évszázadokkal, a belső elmaradottsággal és külső beavatkozással. Ha négy kezük lenne, az is kevés lenne. Egyszerre tartják a fegyvert és ax okét, a ceruzát és a tranzisztoros rádiót. Évezredekkel ezelőtt „Arábia Fellx“nek, Boldog Arábiának hívták az országot, de később ex a Jelző gúnynak hatott. Ma Jemen Ismét azon az úton van, hogy valóban boldog Arábia legyen ax arab félsziget délnyugati csücskjén. R. E. Boldog lesz a Boldog Arábia
