A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 5. szám
M Elszállásolás Inden nehézség nélkül kaptunk szobát, s ez jobban meglepett bennünket, mint maga a tény, hogy egy falunak Ilyen korszerű szállója lehet. Három ágyas szoba a második emeleten, a vízcsapok kifogástalanul működnek, a fűtőtest meleg, az ágynemű tiszta, az éjjeli lámpa világít — mi kell még? Lerakjuk a holminkat s indulunk falut látni... De előbb talán ebédeljünk! Az ebédidő régen elmúlt, az Igaz, azért csak próbáljuk meg, hátha kapunk valamit. A pincér viselkedése kifogástalan, udvarias, a választék természetesen már nem nagy, a székelykáposzta viszont ehető. Az utolsó ablak mellett, a pillanatnyilag árva hangszenek közelében szürke ruhás, barna fiatalember bóbiskol az asztalra könyökölve. Azt hihetnénk, alszik, ha nem tudnánk, hogy az utóbbi tíz perc alatt talán ötször Is elballagott a terem túlsó oldalára s igazított valamit a rádiókészüléken. A készülék, tekintet nélkül a vendégekre, vadul öklendezi a zenét, a szürkeruhás behunyt szemmel, boldog mosollyal élvezi, Ingatva fejét a dzsessz ütemére. Irigylésre méltó állapot. Így feloldódni egy szenvedélyben csak tiszta lelklismerettel lehet. Meztelen, tiszta lélekkel, mely már a tapintat és önzetlenség „bűnét“ is levetkőzte. Gyerünk falut látni! — Falu ez, akárhogy nézem Is — mondom fényképész barátomnak, ö azonban nem figyel, filmet cserél és igyekszik „lencsevégre kapni“ a gúlái délutánt: üzletbe siető asszonyokat, bicikliző gyerekeket és a lenyugvó napot. Azt már tudom, hogy a legutóbbi népszámláláskor Gúta lakóinak a száma megközelítette a tizenkétezret (pontosan 11 872). Most aztán azon töröm a fejem, hogy enynyi lakossal miért nem város még Gúta? Az Ilyesmi persze nem az elnevezésen és nem Is a lakosság számán múlik. Gúlának tényleg falu jellege van, akárhány ember lakja is. Földszintes, családi házak ezrei guggolnak egymás mellett kilométereken keresztül, emeletes házat, eltekintve a legújabb építményektől (Iskolák, tanítói lakások, a szálloda stb.) altg-allg látni. Az effajta építkezés, ha nem is teszi lehetetlenné — nagyon megnehezíti a városias! tást: a csatornázást, víz- és gázellátást, az utcák rendbeszedését, gyalogjárók építését stb. Erősen szürkül. Kigyulladnak az utcalámpák, a világítás elég gyenge, jobbára sö tétben botorkálunk; egészen véletlenül eszembe Jut a ragyogó, neonfényes ha] esi országút (s hogy miért nem engedhet meg magénak Gúta ts valami hasonlót), meg arra is gondolok, hogy a gútalakat valamikor „bicskásoknak“ keresztelte el a környék — okkal vagy ok nélkül; nem tudom — s némi hátborzongással keresem a világosabb helyeket. Utólag nevetnem kell ezen is... „Az Aranyember“ Csak sportmórkőzóseken láttam ennyi embert, mint itt a gűtat mozi előtt. Az előadás megkezdése előtt, csoportokba verődve mesélik egymásnak a Jókal-regényt, azt, hogy az események nagyrésze Komáromban zajlik le, s aki már látta a filmet, elmondja, hogy Gütát Is megemlítik néhányszor a filmben. Azt talán fölöslegesen Is említem, hogy minden jegy elkelt Pedig a szokástól eltérően álló-jegyet Is árultak egy koro néért. Ogy látszik — gondolom hazafelé menet —, mégsem Igaz az az állítás, hogy a televízió okozza a mozik kis látogatottságát. Ha az emberek kedvükrevaló filmet láthatnak, nem kerülik el a mozit sem... A költészet szerelmese Füry József, a HNB elnöke mogorva embernek látszik, szemöldökét is állandóan összevonja, mintha éppen meghanagltották volna. Reggel nyolckor kopogunk irodája ajtaján, s olyan komor arccal fogad bennünket, hogy kedvünk lenne visszafordulni Hangja azonban „nincs szinkronban" arckifejezésével, amikor barátságosan hellyel kínál. A községi krónika miatt kerestük fel el sősorban, de beszélgetésünk során, mely éppen a déli harangszóig tartott, sokféle téma felmerült. Füry József a községi funkcionáriusoknak abba a — nem éppen legnépesebb — csoportjába tartozik, melynek tagjai mozgalmi múltjuk mellé korszerű műveltségből igyekeznek fegyvert veretni, s ha ez a műveltség nem is szánt filozőfiai mélységekben, humanizmusával, mely a hajdani ügyszeretet és elvhűség mellé társul, megbízható iránytűvé válik a jelen egyre bonyolultabb problémáinak szövevényében. Egyenességet, emberséges módszereket, bürokrácia-mentességet eredményez a vezetésben. Füry József — mint már előzőleg megtudtam — éppen ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik, s Így nem is csodálkoztam túlságosan, amikor a beszélgetés során kiderült, hogy egy rendkívül olvasott, irodalmat-ismerő, irodalmat-szerető emberrel állok szemben, aki saját bevallása szerint Petőfi- és Ady-verseken nevelkedett! s már mint pásztorgyerek legnagyobb örömét a könyvekben lelte. 1933 óta párttag, a felszabadulás óta számos párt és közéleti funkciót töltött be, de munkája mellett sohasem feledkezett meg a könyvekről. Véleménye szerint ez közéleti népszerűségének a titka. Szépen és szabatosan beszél, öröm hallgatni, valóságos kis előadást rögtönöz faluja múltjáról s fejlődésének távlatairól. Ne ijedjen meg az olvasó, nem fogom régmúlt dolgokkal untatni. Gúta meglehetősen régen, a tizenharmadik évszázad legelején keletkezett (1214), mint falu, történelmi szerephez sosem jutott. Lakóit néhányszor megkergette a török, maga a falu többször Is leégett (a legnagyobb tűzvész 1726-ban, majd 1899-ben tombolt a faluban), árvizek, kolerajárványok — ezeket tartotta érJemesnek a krónikás feljegyezni. A lakosság szociális összetétele 1914-<től 45-ig: a lakosok tíz-tize nkét százaléka nagygazda, mintegy nyolcvan százaléka Alcgnngviilili ÉpBl ■ híd
