A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 5. szám

A Hét zenei rovata, vezeti: Ág Tibor Népdalktncsünkröl szóló sorozatunkban még nem beszéltünk a népköltészet és a népzene szempontjából egyformán Izgal­mas hagyományunkról, a népballadáról. Az elnevezés irodalmi eredetű. A nép Ilyen néven nem ismert. Inkább Jórténet nek“, „históriának‘ vagy „hosszá nótá­nak“ nevezi. Nagyon nehéz lenne ponto­san meghatározni, hogy ml is a népballa­da. Népköltészet szempontjából Csanüdt- Vargyas: Röpülj páva című könyvében a kővetkező jellemzést olvashatjuk: „...lá­zas drdmatsággal tranúó történetek ezek, — szaggatottan, tömören, párbeszédekkel átszőtt, s többnyire tragikus eseményeket mondanak el.“ A kutatások azt bizonyítják, hogy a hő­st elbeszélő költészet maradványai a nép­­költészetben. Egész Európában elterjedt műfajról van szó, mely bizonyos egységes sajátosságokkal bír. Nagyon sok olyan témáról tudunk, amely majdnem minden európai népnél megtalálható. Vargyas La­jos: „Kutatások a népbállada középkori történetében 1. .francia eredetű réteg bal­ladáinkban“ című dolgozatában pl. 19 ma­gyar népballada francia eredetét bizonyít­ja, egyúttal közit az egyes népballadák elterjedésének területét Is, mely a leg­több esetben egész Európára kiterjedt. Egyes nyugati népeknél már XIV., XV. században feljegyeztek népballadákat. Ná­lunk csak a múlt században Indult meg a népballadák gyűjtése. Erdélyt János, majd Kriza János kutatta fel és gyűjtötte a székely népballadákat, sajnos, mindketten dallamaiktól megfosztva, csak szövegei­ket közölték. Zenei szempontból népballadátnk dal­lamai a régi és új stílusú népdalaink dal­lamával egyeznek. Varrnak népballadáink, melyeket Ismert népdalok dallamára éne­kelnek, de találunk olyanokat ts, melyek­ről bebizonyítható az Idegen eredet. Ural népballadátnk közül egyik érde­kes és nagyon rttka balladánk a .ßagoly­­asszony“. Szövegének értelme homályos. Nyilvánvalóan szerelmi-jelképes jelentésű. Vargyas Lajos szerint egy erdélyi és két nyttral változata Ismeretes Magyarorszá­gon. Nekünk sikerült még három változa­tát felkutatnunk a Nyttra környéki magyar falvakban. Qsáder László félvételé Azon üldögél, Azon üldögél. Egy bagoly asszony. Egy bagoly asszony. Mit sírsz, mii bánkódsz. Mii sírsz, mit bánkódsz, Te bagoly asszony, Te bagoly asszony. Jaj, hogy ne sírnák. Jaj, hogy ne sírnék, Hogy ne bánkódnék, Hogy ne bánkódnék. Otthon feledtem, Otthon feledtem. Cifra nyoszolyám. Cifra nyoszolyám. Abba feledtem, Abba feledtem, Antal uramat, Antal uramat. Az mellett hagytam, Az mellett hagytam, Ringös bélésűmét. Ring és bélésűmét. Abba feledtem, Abba feledtem, Pista fiamat. Pista fiamat. Az mellet hagytam, Az mellet hagytam, Pléhes ládámat, Pléhes ládámat. Abba feledtem, Abba feledtem, Karlka-kontyom, Karika-kontyom. Ha jaz Itt volna. Ha jaz itt volna, Olyat ugornék, Mint a paripa Ha jaz Itt volna, Olyant perdülnék, Mint a karika. *A harmadik dallamsor kimarad nem szftbHd Ghymes, 1961 Hányt Antalné Rectka Teréz/64j H-Av rT--—W------. - r —4---a.... ■■ 8-------f —•-----* 1u«ta ^na-lovnka’ , 'Pu.SJ.ta Vnalowtft. , Cserfa <^eren-da, Äff*-!* Y - * ' J Cserfa gerenda,.

Next

/
Thumbnails
Contents