A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-27 / 52. szám
Európa városainak zömében évszázados falak között kisebb-nagyobb sebességű járművek szállítják emberek tíz- és százezreit munkahelyükre. Olyan útvonalakon kell csúcsforgalmat lebonyolítani, amelyeknek vonalvezetése sokszor a XIV—XV. századbeli erődrendszer követelményeinek megfelelően alakult. Az élet gyorsabb forgalmat, a lakosság egészségesebb életkörülményeket kíván. Vajon a városépítészet segít-e és ha igen, milyen eszközökkel segít e kulcskérdés megoldásában? Mammutváros vagy kertváros 1945 és 1958 között 40 millió amerikai hagyta el a nagyvárosokat és települt le mind kívülebb fekvő területeken. A „vissza a természetbe“ jelszó azonban hátrányok egész sorát hozta magával. Amíg az anyagilag tehetősebbek a zöldövezetekbe húzódtak, a nyomornegyedek mind jobban szétterültek New Yorkban. \ A felújításokra egyre kevesebb pénz jut, lakások mennek tönkre, a belterületi házak értéke csökkent, a kertvárosok felduzzadása miatt pedig az olyan dolgozó, aki naponta három-négy órát tölt vasúton, New Yorkban már évek óta ijem jelent ritkaságot. A hajdan könnyebbséget hozó gépkocsiutazás drága, időrabló, fáradságos tevékenységgé vált. A belvárosokban mind kevesebb a parkolási lehetőség, A gombamődra szaporodó kertvárosok azonban „élő temetőkké“ váltak. Lakóik éppen a széles, levegős település miatt növekvő .távolságokból csak este 7 óra körül érkeznek haza kimerültén és másnap már ötkor vagy hatkor fel kell kelniük. A társadalmi élet lassan kihal — amikor a kertvárosok lakói még a metropolisban éltek, ellátogattak színházba, hangversenyre vagy a múzeumokba. Az elővárosokban mindezt psak a televízió helyettesíti. Az elmondottak és még egy sor más tapasztalat nem egy építészt arra indít, hogy felhagyva a kertváros népszerű és vonzó gondolatával, a megoldást, amolyan ideális kompromisszumot a mammutváros és a kertváros között keresse, olyan települést tervezve, amely megőrzi mindkettő előnyeit, de mentes a hátrányoktól. Ilyen gondolat vezette Georges Candilist, Le Corbusiernek, a világhírű francia építésznek tanítványát és későbbi munkatársát, amikor építészekből és mérnökökből álló munkaközösségével Toulouse-nak, Franciaország negyedik legnagyobb városának (nemrég 350 ezer lakost számláltak) „szomszédját“ az új ideális várost megtervezte. Candllls tervén lehet vitázni, két tény azonban biztos. Az egyik: konstrukciós nézetei reális alaipokon nyugszanak. Csak olyan elgondolások megvalósításét tűzte célul, amelyekhez a technika nem túlzottan magas áron megvásárolható segédeszközöket, alapokat nyújt. A másik: kertvárost teremt — a hagyományos „kertvárosok“ előbb elmondott hátrányai nélkül. Patinás nagyvárosok — új arccal A londoni City: valóságos város a városban. A település története két évezredre nyúlik vissza. A régi római Londiníum a mai City helyén állt, s behatárol tságát fokozta, hogy Nagy Constantinus 15 kilométer hoszszúságban védőfallal vette körül. A városrész fejlődéséi azonban évszázadokon át a talajviszonyok és a vízellátás nehézségei befolyásolták. Szűk, a mai forgalomhoz egyáltalán nem illeszthető utcáiban Igen sok ház elpusztult, vagy megrongálódott a bombázások következtében, a második világháború alatt. Az újjáépítés során természetesen a City új részeit a korszerű követelményeknek megfelelően kell kialakítani. A Barbicanterv lényegében háromszintes közlekedést javasol az új Cityben. Isméi csak a gyalogos biztonsága áll a középpontban; a legalsó szinten halad a városi vasút, felette bonyolítják le a gépkocsiforgalmat, majd a legfelső szinten a gyalogközlekedést. S hogy a gyalogosoknak soha se kelljen kereszteznie a járműforgalmat, a gyalogjárőfolyosókaf az egyes épületek között hidak kötik össze. Párizs városrendezésének részletei közül talán a Montparnasse átformálása váltotta ki a legtöbb felszólalást, szakmabeliek és kívülállók heves vitáit. A romantikus művésznegyed mai formájában már csak akadálya a hatalmas forgalomnak. A montparnasse-i pályaudvar Párizs és a nagyvilág egyik összekötő láncszeme lesz. A pályaudvart a terv szerint 18 emeletes épületek öveznék és egy 51 emeletes, 1000 szobás szálloda. De nem Is a magas épületek létrehozása a legfőbb szempont, hanem a levegősííésl Sok szűk bérkaszárnya helyét 19/5- ben összesen 7600 hektárnyi kert, park és sportpálya foglalja majd el a tervek szerint. Az egyik véglet: nagy távolságra elnyúló kertváros ... és a másik véglet: 410 méter magas üveg-fém felhőkarcolók terve. Moszkvai tervek ládok meglehetősen eltérő lélekszámút és az Sokszor homlokegyenest ellentmondanak egy lakáshoz tartozó lakóterek méretét és azok a követelmények, amelyek a lakótelep- számát, úgy alakítja ki, hogy 1-2-3-4-5-6 és tervező munkáját, meghatározzák. Levegős 7 tagú családok lakásigénye (varláltan Is) elrendezés, ugyanakkor a lakóknak ne kell- egyaránt kielégíthető legyen, jen túlzottan nagy utakat megtenniük, amíg a moszkvai Lenin proszpekt mellett már a közszolgáltatási vagy kulturális közpon- épülnek a bemutatotthoz hasonló szellős tokig eljutnak st'b. Egyik képünk meggyőző- elrendezésű tizenhat emeletes egységek, en bizonyítja, hogy a moszkvai MITEP tér- □ vezőintézetben közel járnak a kérdés éssze- Napjainkban egymás után születnek meg rű megoldásához. Elgondolásuk szerint a jö- az újszerű építkezési megoldások. A növekvő lakótelepét ilyen szellős elrendezésű, vő közlekedés és a növekvő kényelem-igény tizenhat emeletes épületekből kell klalakí- egyre-másra „kényszeríti kl“ a tervezőkből tani. A vázolt elrendezés előnye, hogy jó le- a modern elképzeléseket. Van cég — a lonvegőt ad lakóinak, szinte az eredeti termő- doni Sommerfeld Építészeti Iroda —, amely szetbe helyezi a lakásokat. egyetlen hatalmas oszlopra helyezné a la-Ezzel együtt — figyelembe véve, hogy kóházakat (a terv reális: a vasbeton- és e?y-egy épületben ezernél több személy szá- acélkonstrukclókkal ennél nehezebb probmára épül lakás — valóban gazdaságossá lémákat is megoldottak már), mások haválík a közüzemek telepítése Is. Ez a terv sonlóan különleges „álmok“ megvalósftásáegyesítl magában a kertváros és a metropo- ba fogtak. lis előnyeit. Az építkezések jövő útjain világszerte Néhány további érdekesség a MITEP ter- most tapogatóznak. És holnapra — új fajta véből: az elgondolás messzemenően figye- városok épülnek a régiek mellett, s itt-ott lembe veszi a lakóépületekbe költöző csa- a régiek helyén Is____ (I. Gy.) 7
