A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-20 / 51. szám
fontosabb illésükön rését vehessenek. A vendégekre olyan nagy befolyással vannak Sorge konspirációs ügyessége és Intellektuális képességei, hogy megkérdezik az akikor huszonkilenc éves főiskolai előadótól, nem volpa e kedve egy hírszerző irodát nyitni Moszkvában. Sorge Igennel válaszol. „Így aztán 1924 végén Moszkvába utaztam — írja később visszaemlékezéseiben — és 1925 januárjában munkához láttam.“ Moszkvában még őrzik az SZKP 0049927 számú tagkönyvét, amelyet Moszkva Hamovnyiki kerületének pártszervezete állított ki 1925 márciusában dr. Richard Sorge nevére. Sorge a Gránát utca 13 szám alatti házban lakott, a földszinten, egy bizonyos Szmoljanszkljnál. Néhány Idősebb moszkvai még ma is emlékszik a magas, karcsú németre, aki egy szép napon ugyanolyan hirtelen eltűnt, ahogy korábban felbukkant volt. Előkészületek a harmadik életre Sarge nem sokáig maradt Moszkvában. A fiatal szovjet állam nem élhet elszigetelten, tudnia kell arról, hogy mi történik a tőkés országokban. Szükség van kiválóan képzett, alapos nyelvtudással rendelkező, áldozatkész elvtársakra, akik megfigyelő ként utaznak, s tárgyilagos, Józan fekné rést készítenek a nyugati tőkés országok tényleges erőviszonyairól. Dr. Ríohard Sorge anyanyelvén kívül fo lyékonyan beszél angolul, franciául és oroszul, Időnként ellátogat Berlinbe, cikkeit közük a német lapok. Rendkívül elfoglalt ember, az év javarészét tanulmányutakkal tölti: hol az Egyesült Államokban, hol Svédországban, hol Görögországban, hol Angliában bukkan fel. Bárki megnézheti az útlevelét, a határátlépések Időpontjai teljesen egybevágnak — kinek jutna az eszébe, hogy dr. Richard Sorge évente több hóna pót tölt a Szovjetunióban, s több értékes tanulmányt publikált a német munkásmozgalom problémáiról (pl. „A Versailles 1 szer ződés gazdasági klauzulái és a nemzetközi munkásosztály“). És lassan elérkezett a nap, mely végei vetett az előjátéknak, a nap, amikor valóban megkezdődött dr. Richard Sorge „har madtk élete“. Megkérdezték, hajlandó-e vállalni egy hírszerző veszélyes életét. Sorge Igent mondott. Azt Is megkérdezték tőle, hol dolgozna szívesebben: Európában vagy Ázsiában? Sorge nem sokat gondolkozott és Ázsiát választotta. Egymilliós előleg Régi barátjaíval, Manuilszkljjal és Kuusi nennel most csak ritkán és magánemberként találkozik Sorge. Belép azonban az életébe egy férfi, akinek legendás híre vau a régi bolsevikok között: Jan Berzin ez, illegális pártmunkás a cári időkben, a lettországi lövészhadosztály politikai komisz szárja a polgárháborúban. Egymillió rubel előleget vett át Berzin ezredes, a Kremlgárda parancsnoka Sidney Reillytől és Bru ce Lockharttól, az angol titkos szolgálat ügynökeitől egy megállapodásért, melynexértelmében az lett volna a feladata, hogy a Központi Bizottság egy, a Bolsoj Tyeatrban tartott ülése alkalmából zárja le a kijáratokat és ejtse foglyul az egész szovjet kormányt. Berzln egyetlen megbeszélést sem mulasztott el angol megbízóival, átvett egy, az arhangelszkí arcvonal átlépésére jogosító engedélyt és olyan élethűen játszotta az összeesküvőt, hogy a végén nem Lenint, hanem Lookbartot fogták el, és Reilly is csak nagy nehézségeik árán tudott elmenekülni. Ez tehát Jan Berzln, akinél Richard Sorge az első fontos tárgyalásra megjelent. Amikor Sorge már rég Tokióban ült, Berzln azzal a tragikus halállal halt meg, amely Sztálin alatt oly sok bolsevista osztályrésze lett. Sorge mit som tudott erről, s amikor Berzint rehabilitálták, ő maga már rég a tokiói Tama temetőben nyugodott. Sorge első szolgálati helye Kína volt, ahol Csang A III. lnternaciunálé, amelynek megbízásából dr. Sorge 1925-tAI 1929-ig dolgozott, 1919-ben alaknlt meg. A Kommunista Internaclonálé (Komintern) Végrehajtó Bizottságához tartoztak 1938-ban (az álló sorban, balról): Kuusinen, Gottwald, Pieck, Manuilszkij; (lent ülve, balról) Dimitrov, Togliatti, Florin, Wan Min. Kunslnan és Manollszkij fontos szerepet látszott dr. Sorge életében. Az 1931. szeptember 18-ról 19-re virradó éjszaka 23 érakor — hivatalos japán elképzelések szerint — kínai katonák MukdentSl északra felrobbantották a híres mandzsúrlai vasút egy szakaszát. — E vasút mentén vonult lel 1931-ben a Kwantung hadsereg a szovjet határra. Kaí-sek elvakultan üldözi a kommunistákat, ahol német 'katonai tanácsadók működnek, ahol japán ügynökök egy. tervézett invázió lehetőségeit szondázzák. „Az első barát, akire Sanghájban szert tettem — írta Sorge, néhány börtöncellányí távolságra a barátjától — Hozumi Ozaki volt.“ Ugyanaz az Ozaki, akit 1944. november 7 én harminc perccel előtte végeztek ki. Ugyancsak Sang hájban ismerkedett meg Sorge Agnes Smedley amerikai írónővel, aki szintén Berzln számára dolgozott. Agnes Smedley a háború után halt meg Londonban. A kínai népi kormány forradalmi érdemelnek elismeréseképpen díszsírhelyen temettette el Pekingben. A japán militaristák 1931. szeptember 18 án provokációt szerveztek a mandzsúrlai Mukdentől északra, s három hónap alatt lerohanták egész Északkelet Kínát. Sorge közvetlen közelről véglgélte a Sangháj ellen intézett 1932. januári japán támadást, amiről később így beszélt: — Láttam, a japánokat, amint vérbefojtották Sanghájban a kínaiak ellenállását, s a vezetőket élve a mozdonyok tüzterébe dobták. Értsék meg, élve! Láttam Csang Kai seket, amint a tömegeket a hóhérokhoz könyörgő kínai gyermekek sírása ellenére a Japán gépfegyverek tüzébe hajszolta. Egytől agyig elpusztultak. Még mintha most is látnám a patakokban folyó vért... Amikor Sorge 1933-ban elhagyja Kínát és visszatér Moszkvába, nem cscda, hogy ilyen élmények után szívesen pihenne egy kicsit, de Berzln még egyszer átnézte kínai jelentéseit és megrázta a fejét. „Mihez volna hát kedved?“ — kérdezte félig komo lyan. „Azt válaszoltam, félig tréfásan, hogy ta Ián hasznomat vehetné Japánban." Berzln először nem szólt semmit, míg aztán néhány héttel később magához hívatta Sorgét: „Nem Japánba akartál menni? Hát akkor utazhatsz...“ I Folytatjuk) Pu-Ji, Kína utolsó császára, akit a japánok Mandzsukuo bábállam trónjára ültettek. Ma Pekingben él a népi kormány nyugdíjából és — emlékiratait írja.
