A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-19 / 29. szám
./H/Me/Cctt m ttaC knzás" Nyolcmillió lengyellel több a háború óta Nemrégiben nyugatnémet újságírók jártak Lengyelország nyugati országrészeiben. Varsóba visszatérve kissé kesernyés beismeréssel állapították meg: romokból felépített városokkal, ifiktotó élettel, mindenütt fiatalokkal találkoztak. A nyugatnémet propaganda két évtizeden át hamis képet, adatokat közölt a potsdami egyezmény érteimében Lengyelországból visszacsatolt területek múltjáról és jelenéről. Azt szajkózta: Lengyelország képtelen e területek újjáépítésére és benépesítésére. Kózvetlonül a háború után úgy látszott, ennek az állításnak van némi — ha nem is erkölcsi, de anyagi — alapja. A megvert hitlerista csapatok üszkös romokat hagytak maguk ntén. Lengyelország emberi és anyagi vesztesége a legnagyobb volt a világon. Ilyen körülmények között — úgy tűnt — „lehetetlen vállalkozás“, hogy egy 100 9B1 km* kiterjedésű, tehát Magyarországnál nagyobb területet nemcsak hogy újjáépítsenek, de be Is népesítsenek ... Valóban annak látszott. Biológiai újjászületés Lengyelország lakossága azonban a háború befejezése óta közel nyolcmillióval szaporodott, és jelenleg Európa legfiatalabb országai közé tartozik. Minden második lakos harminc éven aluli. A lakosság 40 százaléka 20 évnél fiatalabb. Lengyelország nemcsak az újjáépítés, de a biológiát újjászületés csodáját Is véghezvitte. Felszabadulásának 20. évfordulóiéba érve, a visszatért területek (az orszég közel egy harmadának) összefonódása a központi részekkel befejezett tény. Azt mondhatnánk: egy sok évszázados történelmi vita lezárult. De vajon tényleg befejeződött «? A német keresztes lovagok kegyetlen hódító hadjárata, vagy a blsmarckt birodalom („Drang nach Osten“) polttikája egyaránt külső hódítással akarta levezetni a belső társadalmi reform szükségét. E feudális jellegű gyarmatosít ás történelmileg mindig Is megalapozatlan volt. A Baltl-tongeri terüloteket — a a mai Nyugat-Lengyelországot — a német nép sohasem érezte Igazén magéinak. Jézanabb politikusok, tudások látták ezt. BUIow kancellár a XIX. század végén már a „Drang nach Osten“ politika csődjéről beszélt és a „lengyel veszedelem“ jelszavával riasztotta a gyarmatosító köröket. Miben rejlett es a veszedelem? Abban, hogy Gleitz német professzor kimutatása sze-Olsztyn történelmi vuroscentruma. Balról az ősi városháza, Jobbról az ún. Mazus Kapu Lengyelország legnagyobb müfonal gyára a gorzowl vegyipari kombin it (Zíelona Uora-1 vajdaság). A lengyel vegyipar a szocialista táborban a 3., világviszonylatban a 8. helyen áll Gdaftsk — az Artus udvar a Neptun küttal. Lengyelország hatalmas összegeidet költött a becses történelmi műemlékek helyreállítására CAF felvételek Nagy ütemben folyik az ÚJ lakótelepek építése Wroclawban, mint mindenütt országszerte rlnt csupán az 1843 és 1814 közötti időben közel négymillió német menekült el erről a területről, mivel Itt az életszínvonal egyharmaddal volt alacsonyabb az országos átlagnál, s költözött az Iparosodottabb német országréazekbe. E menekülés folytán a lengyel őslakosság aránya egyre nőtt. Ez volt a Olaitz-fále „lengyel veszedelem“ lényege. A leglengyelebb Lengyelország A feudális-gyarmatosító jellegű keleti hódítás e területén a németek sohasem kezdtek komoly tparositésba. jellemző például, hogy a kiváló német geológusok itt a szénen kívül nem fedeztek lel más érdemleges ásványféléket. A lengyelek pedig a felszabadulás óta itt térték fel Európa egyik leggazdagabb barnaszén- és rézmedencéjét. Ahol a két világháború között közepes könnyűipar és mezőgazdaság volt, ott van ma Lengyelország egyik tegiparosodottabb része, amely a háború utáni összes beruházások egyharmadát kapta és az életszínvonal itt most magasabb a lengyel országos átlagnál. Néhány villanásnyi példa: Szczeczint a Balti-tenger legnagyobb kikötővárosévá fejlesztették, ahol az elmúlt 18 év alatt 88 ezer hajó kötött ki. Áruforgalma elérte a 110 millió tonnát. Rendkívül élénk e terület szellemi élete. Nyngat-Lengyelországban 40 állandó színház működik. Könyvkiadásban, filmgyártásban első helyen áll az országban. Wroclaw ma Lengyelország harmadik kulturális centruma, nagy egyetemi és tudományos központ. Nyugodtan állíthatjuk tehát: ez a népi Lengyelország „leglengyelebb“ területei közé tartozik. Mit mondhatunk ezután a nyugatnémet revans törekvések megalapozottságáról? Politikai anakronizmus. Hegedűs Dániel 5
