A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-29 / 48. szám

A Hét zenei rovata, vezeti; Ág Tibor nem s^nbnd Ssézadank elején, amikor Bartók Béla éa Kodály Zoltán érdeklődése a paraszt­ság dalai (elé fordult, Imir virágkorát élte az új népdalstilns. Népszokásokhoz kötött és alkalmaktól függetlenül éne­kelt népdalok ezret keletkeztek, terjed­tek, variélódtak országszerte. A zenetu­dósok szerint ISO— 2B0 évvel ezelótt több forrásból táplálkozva, különböző hatások alatt keletkeztek. Feszes ritmusuk foly­tán elsősorban a fiatal generáció val­lotta magáénak, addig mig az ősi nép­dalhagyomány egyre Inkább az óregeké maradt. NépdalgySjtőink ezt már száza­dunk elején megállapították. Az érdekes azonban az, hogy azóta több mint egy tél évszázad mólt el, és még mindig találnnk régi stílusé népdalokat. Eze­ket most Is csak az idősebbek ismerik, tehát azok, akik akkor a század elején voltak fiatalok. Az űj stilus virágkora még ma sem. zárult le. Néhány éve, hogy Medvesalján egy szép új stílusú népdalt jegyeztető fel, amelyről többen le bizonyítják, hogy nemrégen tannlták a szomszéd fulusi leányoktól. Egy-egy falu zene) életének vizsgálata sok mindenre fényt derítene. Általában a népdalok változatéinak gaz­dagsága a legfőbb bizonyítéka annak, hogy népdalaink még élnek és terjed­nek. Oj stílusú népdalaink — akárcsak a régiek — négysorosak. Nagy részükben a kvintváltást Is megtaláljuk, csak a ré­giektől eltérően, Itt a második sor az elsőnek öt hanggal feljebb való ismétlése. Mai dallamunk Csallóközből való. Pon­­taton fordulatokban gazdag, régi kato­nadal. Szerkezete: A A* B A. Frantisek Kudlác kiállítása Budapesten Budapesten, a Csehszlovák Kultúra flnomhatású, szép és Ízléses megoldású kiállttó termében nyflt meg Frantláek Kedláó csehszlovák festőművész kiállítása Dr. Aradi Nóra egyetemi docens Ismertető megnyitójával. > A tárlat alkalmából személyesen is megismerkedtünk a Budapesten tartózkodó knfivésszel, a bratlslavai Nemzeti Színház neves rendező­jével, a Velencei Fesztiválon nagydfjat nyert képzőművészeti film alkotójával, a sokoldalú nagytndású, széles látókörű emberrel,« mű­vészeti haladásért aktívan küzdő festővel. Megtudtuk, hogy művészi pályáján Prágából Indult el, ahol a Kép ző- és Iparművészeti Főiskolát végezte s a Károly Egyetem filozófiai fakultásának hallgatója volt. Eleinte pedagógus lett, gimnáziumi tanár, mert mint mindén igaz ember, aki a közösség felemelkedé­séért küzd, tudta, hogy hiába minden tudomány, szellemi gazdagság, ha nincs, ak] továbbadja, áld tanltja az új generációt. 1341 óta azon­ban |már csak a művészettel foglalkozik, ez is sokakhoz szól és nemcsak „középiskolás fokon". Budapesten kiállított tempera-képeinek megalkotását a színházi világ sokrétűsége, sajátos atmoszférája Inspirálta, de Frantláek Kndlóé nem a régi, konvencionális látvány rögzítéssel dolgozik, nála a kom­pozíció, n színész, a színésznő, a főpróba és a különbőzé jelenetek vlsszatökrözésének megoldása mindig egyéni felépítésű, sajátos festői áttéte). A látott vagy elképzelt színházi világ leegyszerűsített formált, sokszínű elemeit űj összefüggésekben, drámai hatással mutat|a be, merész kivágásokkal, a kompozíciónak megfelelően kiválasztott hosz­­szúkás, nyújtott formátumban. Sajnos, ez a kamara-bemutató, a kevés számú mű nem adhatott teljes képet Frantláek Kudláé munkásságáról, erről a modern, sok­oldalú művészről, azért reméljük, életművét, alkotásainak sorozatát, majd egy másik, remélhetőleg nem távoli kiállítás rendezésekor lesz alkalma a magyar közönségnek megismerni. M. Abonyi Arany

Next

/
Thumbnails
Contents