A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-29 / 48. szám

A Hét zenei rovata, vezeti; Ág Tibor

nem s^nbnd

Ssézadank elején, amikor Bartók Béla éa Kodály Zoltán érdeklődése a parasztság dalai (elé fordult, Imir virágkorát élte az új népdalstilns. Népszokásokhoz kötött és alkalmaktól függetlenül énekelt népdalok ezret keletkeztek, terjedtek, variélódtak országszerte. A zenetudósok szerint ISO— 2B0 évvel ezelótt több forrásból táplálkozva, különböző hatások alatt keletkeztek. Feszes ritmusuk folytán elsősorban a fiatal generáció vallotta magáénak, addig mig az ősi népdalhagyomány egyre Inkább az óregeké maradt. NépdalgySjtőink ezt már századunk elején megállapították. Az érdekes azonban az, hogy azóta több mint egy tél évszázad mólt el, és még mindig találnnk régi stílusé népdalokat. Ezeket most Is csak az idősebbek ismerik, tehát azok, akik akkor a század elején voltak fiatalok.

Az űj stilus virágkora még ma sem. zárult le. Néhány éve, hogy Medvesalján egy szép új stílusú népdalt jegyeztető fel, amelyről többen le bizonyítják, hogy nemrégen tannlták a szomszéd fulusi leányoktól. Egy-egy falu zene) életének vizsgálata sok mindenre fényt derítene. Általában a népdalok változatéinak gazdagsága a legfőbb bizonyítéka annak, hogy népdalaink még élnek és terjednek.

Oj stílusú népdalaink — akárcsak a régiek — négysorosak. Nagy részükben a kvintváltást Is megtaláljuk, csak a régiektől eltérően, Itt a második sor az elsőnek öt hanggal feljebb való ismétlése.

Mai dallamunk Csallóközből való. Pontaton fordulatokban gazdag, régi katonadal. Szerkezete: A A* B A.

Frantisek Kudlác kiállítása Budapesten

Budapesten, a Csehszlovák Kultúra flnomhatású, szép és Ízléses megoldású kiállttó termében nyflt meg Frantláek Kedláó csehszlovák festőművész kiállítása Dr. Aradi Nóra egyetemi docens Ismertető megnyitójával. >

A tárlat alkalmából személyesen is megismerkedtünk a Budapesten tartózkodó knfivésszel, a bratlslavai Nemzeti Színház neves rendezőjével, a Velencei Fesztiválon nagydfjat nyert képzőművészeti film alkotójával, a sokoldalú nagytndású, széles látókörű emberrel,« művészeti haladásért aktívan küzdő festővel.

Megtudtuk, hogy művészi pályáján Prágából Indult el, ahol a Kép ző- és Iparművészeti Főiskolát végezte s a Károly Egyetem filozófiai fakultásának hallgatója volt. Eleinte pedagógus lett, gimnáziumi tanár, mert mint mindén igaz ember, aki a közösség felemelkedéséért küzd, tudta, hogy hiába minden tudomány, szellemi gazdagság, ha nincs, ak] továbbadja, áld tanltja az új generációt. 1341 óta azonban |már csak a művészettel foglalkozik, ez is sokakhoz szól és nemcsak „középiskolás fokon".

Budapesten kiállított tempera-képeinek megalkotását a színházi világ sokrétűsége, sajátos atmoszférája Inspirálta, de Frantláek Kndlóé nem a régi, konvencionális látvány rögzítéssel dolgozik, nála a kompozíció, n színész, a színésznő, a főpróba és a különbőzé jelenetek vlsszatökrözésének megoldása mindig egyéni felépítésű, sajátos festői áttéte).

A látott vagy elképzelt színházi világ leegyszerűsített formált, sokszínű elemeit űj összefüggésekben, drámai hatással mutat|a be, merész kivágásokkal, a kompozíciónak megfelelően kiválasztott hoszszúkás, nyújtott formátumban.

Sajnos, ez a kamara-bemutató, a kevés számú mű nem adhatott teljes képet Frantláek Kudláé munkásságáról, erről a modern, sokoldalú művészről, azért reméljük, életművét, alkotásainak sorozatát, majd egy másik, remélhetőleg nem távoli kiállítás rendezésekor lesz alkalma a magyar közönségnek megismerni.

M. Abonyi Arany