A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-01 / 44. szám

Az iskola épülete A kísérleti gazdaságban •vm/ra trő sz, végzés osztály harminchat fűs lét­számmal indult, és a negyedik­ben már csak huszonhármán ma­radtak. A komáromi Iskola okle­vele mindenütt jó ajánlólevél. Ta­lán csak azt marasztalhatjuk el, hogy gyakran változnak a szlovák és orosz nyelv tanárai. Ezt a kér­dést feltétlenül meg kellene olda­ni. A végzett diákok sorsát az Is­kola még sokáig figyeleméi kísé­ri, és az eddigiek alapján meg le­het elégedve, mert nüvendékel nem csupán érvényesülnek, de a tanultakat Is jöl tudják érvénye­síteni. A bálványl gazdaságnak az Igazgatótól a zootechalkusig min­den vezető embere tőlük került ki. A gadóci szövetkezetben, amelynek elnöke szintén Komá­romban végzett, harminchárom koronát fizetnek egy munkaegy­ségért. De akadnak olyan volt diákok is, akik négy-öt év ntán ismét visszatérnek az iskolába, persze mint tanárok. Öreg diákjai is vannak a tech­nikumnak. Ez évben huszonket­­ten jöttek a termelésből, egyéves tanfolyamra, hnszonöt és negy­ven éves életkor között, hogy mint csoportvezetők elmélyítsék ismereteiket és elsajátítsák a fej­lődő termelési módszerek elmé­leti részét is. Az itt elmondottak azonban csak a fiú növendékekre vonat­koznak. Pedig hát akad az iskolá­ban mindig jó néhány leány Is. Hogy is áll a helyzet velük? Saj­nos, ők már korántsem élveznek olyan előnyöket, mint fid társaik. Akár az állami birtokát vesszük, akár a szövetkezeteket, egyik he­lyen sem veszik szívesen a lányo­kat. Éppen a mezőgazdaság terü­lete az, ahol a férfiak ma sem akarják nem hogy feljebbvaló­ként, de még egyenrangúként sem elismeri a női munkaerőt. Hiába, eleve nincs már tekinté­lyük, és a 18—20 éves szakmai­lag felkészült, de az életben még nem eléggé jártas lányok ezt nem képesek megszerezni maguknak. Talán időt sem hagynak rá nekik, túl gyorsan és túl brutálisan ér­tetik meg velük, hogy az asszo­nyok csak kukoricatörésre, kapá­lásra, répaegyelésre stb. tarthat­nak jogot. Talán csak akad egy­szer olyan talpára esett leány, aki megtöri ezt a magát makacsul tartó régimódi nézetet, és annyi más, semmivel sem könnyebb fog­lalkozási ág után meghódítja a saját és az utána jövők számára ezt a területet Is. Az igaz, a termelésen kívül még másutt is nem egy elhelyez­kedést lehetőség kínálkozik a lá­nyok számára. Magneraesftő inté­zeteknél, kísérleti ellenőrző állo­másokon stb. Csakhogy már itt is az a helyzet, hogy szívesebben fogadják a férfi munkaerőket. Az idén, a magnemesitőbe irányíta­nak végzős lánynövendékeket, s az Intézet máris tiltakozott azzal, hogy tavaly is lányokat adtak. Ettől a fájó ponttól — amiben persze az iskola egyáltalán nem hibáztatható — eltekintve, még várna itt megoldásra néhány kér­dés. Nagy szükség lenne magyar kertészeti és szőlészeti techni­kumra, különösen, hogy Vágsely­­lyén a tavalyi tanévvel megszűnt a kertészeti mesteriskola. A ko­máromi technikum lenne rá a leg­alkalmasabb, hogy ezekkel a sza­kokkal kibővítsék, már csak régi neve, jó híre, hagyományai alap­ján is, de nem utolsó sorban, mivel a gyakorlathoz szükséges feltételekkel is rendelkezik. Ker­tészeti, szőlészeti földművelés, amúgyls leginkább Dél-Szlovákla magyarlakta területein található. Aztán ha az új internátus is felépül, még több növendék Indul meg és özönllk majd őszre Komá­romba a szeptemberi gyümölcs­érlelő napsugár aranyában fürdő „kocsiúton, gyalogűton“ a mező­­gazdasági technikum felé. ORDÖDY KATALIN A laboratóriumban A komáromi batárban a város­tól csak egy „macskaugrásnyira“ fekszik Szlovákia legrégibb mező­­gazdasági iskolája, amelyet még 18<|8-ban alapítottak a Darányi ál­tal adományozott birtokon. Mai formájában 1952 óta működik. A nagyforgalmú csallóközi mű­úton szinte fel sem tűnik az a zöldlombos kis betérő, ami az ősz tarka színeiben pompázó allén át az iskolába vezet. A diáksereg felhasználja a vén­asszonyok nyarának simogató me­legét, az Iskola tágas, fás udva­rán sétálva tanulnak, vagy vala­melyik pádon ölve mélyednek el a tankönyvbe. A CSISZ szervezet elnökét, a martos! Jóba Mihályt, a híres né­pi táncos unokaöccsét a tante­remben találjuk meg. Idén végez, jól ismeri az Itteni diákeletet. Ű meséli, hogy a fiatalok itt, a városi diákok szórakozásain kí­vül a falusi fiatalok hagycjmányos szokásaiból is megtartanak egyet­­mást. Ennyivel életük még gaz­dagabb Is a városi fiatalokénál. Május első hajnalán sohasem hiányzik a leánynűvendékek épülete elől a felvirágzott, sza­­lagdlszes májusfa. Persze az Ilyesmi nem esik meg zene nélkül, s egyik-másik lány — talán nem ok nélkül — úgy Egy kis véleménycsere érzi, hogy ez vagy az a nóta egye­dül neki szól. Mert szövődnek itt diákszerelmek is, jóba Miska em­lékszik rá, hogy elsős korában ez akkori végzősök között volt két olyan fiatal, akik alig várták, hogy túl legyenek az érettségin, máris összeházasodtak. Persze, sok diák — így maga jóba Miska is — még tovább akar tanulni a különböző főiskolákon. A mezőgazdasági ökonómia elvég­zése után valamelyik állami gaz­daság vezetője szeretne lenni. Az ember azt hinné, bogy a mező­gazdasági technikumot kizárólag a mezőgazdaságban dolgozók gyer­mekei keresik fel; pedig ez téve­dés. Ebbe az emberi fogalkozások közül egyik legősibb és talán leg­szebb szakmába egyre Inkább kez­denek betörni a nemzetgazdaság más ágaiban dolgozók gyermekei is. Az iskola színvonala Igen jó, nem túlzás azt állítani, hogy a nyugat-sxlovákiai kerületben a legmagasabb, erre a tantestület éberen vigyáz. Ezt illusztrálja egy apró példa is. Némrégiben előfordult, hogy egy diák, aki négy ötössel kénytelen volt el­hagyni a technikumot, utána a ti­­zenkétéves Iskolában, ahová be­iratkozott, egészen jól boldogult és végzett. Vagy például a most Prandl Sándor felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents