A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-04 / 40. szám
Szükség von-e o Versbarátok Körére ? Bizonyára sokan felháborodva vagy legalább rosszaié fejcsóválással olvassák a fenti címet. Hogy lehet Ilyet kérdezni? Nos, rögtön elárulom: azért fogalmaztam meg írásom címét kérdés formájában, hogy megkísérelhessem kielégítő módon bebizonyítani, hogy a Versbarátok Körére minden vitán felül — égető szükség van. Éppen ezért olvasliatstuk megelégedéssel a szerkesztőség „Mi van a Versbarátok Körével?“ című cikkét, mely nagyon helyesen arra szólítja fel az illetékeseket, hogy az elképzelést immár kövesse a tett. Ugyancsak helyeselhető annak igénylése is, hogy a kiadó időben kezdje meg a tagtoborzást, ám egyben tájékoztassa is előre a leendő versbarátokat, milyen kiadványok szerepelnek majd a Versbarátok Köre számára kiadásra kerülő sorozatban. Ennek eldöntése igen fontos, mert hiszen értékes versesköteteket és nem „zsákban macskát“ szeretnénk a .Versbarátok Köre tagjaiként megrendelni. A kiadói terv összeállítása — véleményem szerint — nem indulhat ki csupán a pillanatnyilag rendelkezésre álló kéziratokból. E terv összeállításánál számos szempontot figyelembe kell venni. Például: 1. a sorozat több korosztályhoz és különböző általános és irodalmi műveltséggel rendelkező olvasóknak szól; 2. törlesztenie kell könyvkiadóink adósságát a magyarországi, az európai (külön a szovjet) és a világirodalmi újdonságok kiadása terén; 3. figyelembe kell vennie közép- és főiskolás diákjaink sokezres táborának a tanulmányaik megszabta követelményeit is; 4. nem szabad megfeledkezni a klasszi-Ugy gondolom, a lehetőségek széles skáláját vázoltam fel a kiadói terv összeállításával kapcsolatban. Hány kötet szerepelhetne egy esztendő tervében? Erre vonatkozó elképzelésem a következő. A Versbarátok Köre évente hat kötetet jelentethetne meg. Öt könyv lenne árusításban, a hatodikat díjmentes jutalomként kapnák azok, akik mind az öt kötetet megrendelik és át is veszik. Az ötös sorozatból legalább hármat (tetszés szerinti választás) a Kör minden egyes tagjának kötelessége íenne megvásárolni. Az évente kiadásra kerülő öt választható kötet szerzők szerinti megoszlása a következő lehetne: két kötet hazai magyar költőink legfrisebb alkotásaiból, egy kötet a mai magyar költészet kiemelkedő alkotásaiból, egy világirodalmi kötet (egy külföldi szerző gyűjteménye, tehát nem antológia) és egy antológia az utolsó év legszámottevőbb cseh és szlovák költeményeinek műfordításaiból. A hatodik, tehát a jutalomkötet a magyar klasszikus költészet egyegy kimagasló alkotása. A magyarországi költők műveit esetleg a könyvkiadási egyezményünk alapján ottani kiadásból vehetnénk át cserébe hazai magyar költőink műveiért. Persze igen jó lenne, ha a Versbarátok Köre valamennyi kötete egységes sorozatot képezne, tehát ha a könyvek nagyságra, a kötés módjára, anyagára nézve egységesek lennének. Igen szép a szlovák versbarátok körének eddig megjelent két kiadványa. Ezek mintául szolgálhatnának a .Versbarátok Köre számára. A tagtoborzási kampányt mielőbb meg kellene indítani. Ennek során természeteresztül, tehát minden eltogadható módon és- eszközzel propagálnunk kell a Versbarátok Körét és a tagok magas létszámával keli bebizonyítanunk, hogy hazánk több mint félmillió magyarja igényli a szép szót, barátja a költészetnek és irodalomnak, és nem nézi közönnyel és érdektelenül, hogy nálunk a könyvek példányszáma 700—1200 között mozog. A Versbarátok Körének tehát meg kell alakulnia, mert szükség van rá, nekünk pedig, csehszlovákiai magyar dolgozóknak mindannyiunknak, kivétel nélkül bizonyítanunk kell. Bizonyítanunk kell, hogy a kulturális forradalom nálunk nem szólam, hogy tudunk anyagi áldozatot hozni (ami voltaképpen nem is áldozat, hiszen könyvet kapunk a pénzünkért!) kulturális életünk kiteljesedése és egy nagy horderejű akció biztosítása érdekében. Remélem, hogy — ha minden jól megy — rövid időn belül a magyar Versbarátok Köre többezres táborának tagjaként fogok örülni annak, hogy fentebbi megállapításom nem volt elhamarkodott. Így legyen! SÁGI TŰTH TIBOR A Madách centenárium alkalmából a Budapesten októberben sorra kerülő rendezvények közül kiemelkedik az az emlékkiállítás, amelyet az ottani Képcsarnok Vállalat és a Magyar Képzőművészek Szövetsége rendez. A magyar képzőművészet legkiválóbb képviselőit jelkérték, hogy a Madách Imre életével foglalkozó és müveit illusztráló grafikáikkal vegyenek részt a kiállításon. kusokról sem! E néhány szempont figyelembevételének szükségességét az alábbiakban röviden megindokolom: Ad 1: Nem szabad a Versbarátok Körét leszűkítenünk csupán azok táborára, akik már komoly irodalmi és irodalomtörténeti műveltséggel rendelkeznek, jól ismerik a világirodalom öszszes vagy számos kimagasló költő alkotását és kizárólag újdonságok iránt érdeklődnek, mert az ilyenek száma viszonylag kevés, hanem gondolni kell azokra is, akik éppen a Versbarátok Köre által is szeretnének majd az egyetemes költészet szépségeivel megismerkedni. Ad 2.: Könyvkiadónk hazai költészetünk termékein kívül a világirodalom (benne a szovjet, a szocialista országok és a magyarországi költészet) újdonságaival nemigen, úgyszólván egyáltalán nem ismertette meg olvasóközönségünket. Ezért aztán olvasóink és versbarátaink hazai kiadványok alapján alig ismerkedhettek meg például a felszabadulás utáni magyarországi költészet akár csak legkimagaslóbb alkotásaival is, továbbá a szovjet költők közül Majakovszkij sokak számára éppen annyira ismeretlen, mint Jevtusenko vagy Voznyeszenszklj. Európai vagy világviszonylatban pedig már nem is merek neveket emlegetni, mert bizony — hosszú lenne a lista. Ad 3.: Nem lebecsülendő a diákok soraiból regrutálódó versbarátok száma, akik nagyon szívesen vennék, ha a Versbarátok Köre egy-egy kiadványa a középiskolai vagy főiskolai (itt elsősorban a filozófiai fakultás és a Pedagógiai Intézet magyar szakos hallgatóira gondolok) tantervek által előírt kötelező olvasmányokat figyelembe véve jelenne meg. Ad 4.: A klasszikus költészet legkiemelkedőbb alkotásainak megjelentetése elsősorban azok számára lenne nagy jelentőségű, akik régebben nem ismerhették meg ezeket az alkotásokat, vagy ezek nincsenek még meg könyvtárukban. sen nem lesz szabad sajnálni időt, fáradságot és főleg a propagációs anyagot. A Versbarálok Körének be kell bizonyítania, hogy a 700 körül mozgó példányszám, meiy eddigi versesköteteinkre jellemző, nevetségesen és — őszintén szólva — szégyenletesen alacsony. Jó szervező munkával és propagálással többezres kört lehet létrehozni, hiszen a jó könyv fogy, ha a propagáció házhoz jön. Egyéni tapasztalatból állíthatom ezt, hiszen iskolánkban, ahol működöm, évente száz körül mozog azon diákok száma, akiket tagul nyerünk meg nyelvész kollegáimmal a Magyar Könyvbarátok Köre számára. Mi készségesen segítünk a könyvterjesztő vállalat propagációs dolgozóinak és minden évben megvan az eredmény, diákjaink hallgatnak ránk és áldoznak a jó könyvre (elvégre sokan kapnak ösztöndíjat, s abból futja a havi 10—15 korona ajíönyvtárgyarapítására is!) S ón úgy gondolom, hogy mi, az ipolysági pedagógusok semmi rendkívülit nem művelünk a könyvterjesztés terén, mert így van ez bizonyára igen sok más iskolában is. Nem lesz érdektelen talán még egy további megjegyzésem. A tagtoborzásnál igyekeznünk kell állandó tagokat szerezni, tehát a tagságot például három esztendőre szólónak nyilvánítani, esetleg a tagság két változatát bevezetni: évente megújítandó és három évenként megújítandó tagságot. A propagálásnál minden eszközt vegyünk igénybe. A belépési nyilatkozatokat és a kiadói terv ismertetését — a szlovák versbarátok körének példáján okulva — közöltessük a lapokban is, hogy mindenkihez eljusson és a lapból kivágva is beküldhető legyen a belépési nyilatkozat. Ezenkívül természetesen készíteni kell külön nyomtatványként is ilyen belépési nyilatkozatokat. Irodalmi esteken, beszélgetéseken, vitákon, az iskolákban, a munkahelyeken, a helyi rádiókon és rádiónk magyar adásain keNemzetközi rajzpedagógiai kongresszust és gyermekrajzkiállítást rendeznek Prágában október elején. A gyermekrajz-kiállitásra eddig több mint ötven országból küldtek anyagot. * # * Az idei legnagyobb francia könyvsiker szerzője Pierre Daninos, az ismert francia komikus színész. Snobissirne című könyvében valóságos leíró kórbonctanát adja e nevetséges társadalmi képződmény mai meg jelenés for máinak. • * * Guineában decemberben rendezik meg az első afrikai művészeti és művelődési fesztivált. A fesztivál célja: bemutatni az afrikai kultúra és művészet reneszánszát a független országokban. * * * Cervantesnek, a Don Quijote szerzőjének kalandos életét viszi vászonra King Vidor, az amerikai filmrendezők doyenje. Utána visszavonul a rendezéstől és emlékiratait állítja össze. # # * A francia Odéon sztnházban leleplezték Albert Camus szobrát. A Massy Művelődési Központban dokumentumokból, fényképekből és kéziratokból kiállítás nyílt. ( ( « Görög amfiteátrum mintájára építenek szabadtéri színpadot az Egyesült Államok Michigan államának Ypsilanti városában. Az 1966-ban elkészülő színházban nyaranta nagy európai színházi együttesek szerepelnek majd. i « t Párizsban véget értek a magyar fibmnapok. A C hail lot-palotában' rendezett zárógálaesten csütörtökön a Sodrásban című filmet mutatták be. A gálaest után Val'kó Márton magyar nagykövet fogadást adott. Két párizsi filmszínházban egy héten át vetítettek magyar filmeket jelentős sikerrel. *4
