A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-27 / 39. szám
S/.l Oiiriüt t rni |il u/ii Spnlato niocti'Miiniis p.ihit.ija Mcik owlopcs.irn ok ,i on, ös ott, ahol a meredeken be zuhanó hegyek sziklafalába város, melyet szintén hosszú éiv anyargó szerpentin egyik haj- vájva, kanyarogva követi a par- századok formáltak az Adria ke stábén feltűnik az Adria kéklő tot, megkerülve a mély fjordo- lett partjának egyik gvöngvsze ize máris a napos Itáliában kát. A kiszélesített parkolóhe- mivé. A római korból maradt fó erezheti magát. Az Isztrlai-félszi- lyekről felejthetetlen a kilátás rum romjai mellett emelkedik « et falvainak terméskőből épült, a Cres, Krk, Ráb és a sok más dalmát architektúra legjelemtő ipos tetejű házal, a középkori apróbb szigetre. Az út minden setob műemléke, a Szt Doné emplomok mellett őrködd kar- fordulója, minden kanyar ú*J pa- templom. Sú campanilék, az olajfaligetek, zár meglepetést Jelent. Mégis ér- Dalmácia egyik legrógübb vá lprusfák és a napfényben csll- demes egy Időre búcsút venni rosa az ókori görög telepesei ogó tenger teljessé teszik ezt a tengerparttól és a Frangepá- által alapított Troglr. A város fe z Impressziót. A tengerpart ré- nők Idejére emlékeztető város- a táj együttesének szépségét iti [1 városkái: Koper Portorozs, kánál, Szenj-nél nekivágni a Dl- még a pompás gazdaságú szub- 0fecs, Rovinj a hajdani Velen- nárl-alpoknak, s azokon átkelve tropikus növényzet Is fokozza el Köztársaság hatalmára ős ha- meglátogatni a Plitvlcel-tavak vl- A tengerpart palotákkal övezeti ására emlékeztetnek szűk utcá- lágát. Ezt a helyet tartják Ju- sétányát hatalmas pálmafák telt gótikus palotáival. goszlávia legromantikusabb tájé- szik érdekesebbé. Innen lehel Maradt azonban régebbi ldók nak, és méltán, mert a természet eljutni, szűk utcák szövevényén miéke is az Isztrial-félszigeten. itt a vízesések, tavak, szakádé- keresztül az ismert katedrálls- i római birodalom fénykorára kok és barlangok fantasztikus hoz, melynek bejárati kapuját mlékeztet Pola, ez a kétezeT év- együttesét alakította ki. A mély Radován dalmát mester varázsolel ezelőtt alapított forgalmas kanyonba igyekvő hegylpatakofc ta az élettelen kőből élő művélkötőváros. A hatalmas am fi te- tizenhat, különböző magasságban szetté. Az új építkezések, a Troglr trumban — amely még a római terasz-szerűen elhelyezett tavat történelmi keretében épülő moolosseumhoz viszonyítva Is el- alkotnak, melyekből hatalmas víz- dern házak nem zavarják, de ímerést keltő alkotás — már esésként zúdul alá a víz. Érdé- arányaikkal és a forma rltmuséíásodlk évezrede folynak a Já- kés, de nem veszélytelen úton val kiegészítik az együttes har- Htok — csak éppen gladiátorok lehet Innen, Ubdinén és Ohrová- mániáját. elyett filmcsillagok vonulnak con át a Calmát tengerpatra jut- Békességben fémek mos ewil a pólal filmfesztivál kereté- nil, azon a keskeny, sziklás úton, mds mellett Snaletőhan en. A karcsú korlnthoszl ősz- amely minden védőberendezés ls a különböző kornk (k Jtiülnl >pokkal tagolt AugustuS-templo- nélkül, mély szakadékok fölött maradványai 0 Dtoc°eti anus csáon szinte alig hagyott nyomot kapaszkodva vezet át a tenger- szár Nótája íormálMoTltt az i elszállt évszázadok sora, és a partot övező hegyláncokon. Sze- idők folyamán várossá A ww császárok győzelmeinek em- rencsé.e itt már nagyon Is cse- pont még ma ls a Amnv. ' »kére épített diadalívek még kély a forgalom és ez ls nagy- mint az lzüstlndlg hűségesen hirdetik a részt csak a szamárháton közié- kötő utcák kereszteződésénél esszi távolba tűnt korok dicső- kadő dalmát parasztokra szorít- épült monumetálTs oszlopcsarnok igét. A város hangulatos utcar Rozik, mert bizony két szembe _ perlstylum és mellette a naev ipái nemcsak középkori temp- találkozó autó nehezen férne el császár ke ©szténv tnmnlnmiS mok és paloták, de modern egymás mellett. A terméketlen aiag(tott mauzóleuma hcivá állodák, üzletek és kávöházak, sziklás vidék szinte teljesen la- ?of határáT a MlX árkád« Te rágós sétányok ls gazdagítják. Katlan csak mélyen a völgyek- la képezi melyhez^ két oldalról »la fontos Iparváros, Itt műkő- ben nőnek a füge- és olajfák, a későbbi korok eorft há-.oinau k az ország legnagyobb hajó- és Itt-ott a hegyoldalakon látni La tapad A vToskSitb^ ára. néhány kőfallal körülvett föl- most ls a 1e!entöXüfc^?Ä Abbázia (Opatlja) az Adria fecske foltját melyet generációk különböző fémekről8 elnevezett glsmertebb és legkeresettebb ltott meg a kapukon keresztül lehet Jutni, rdőhelye —, a századforduló j^Yf^ől és tett termékennyé. gs az eredatl palota sarkalt ör- 8 jé bői ittmaradt eklektikus és Yár°ska ot)ro‘ zik még az erődibástyák. A szűk ecesszlós szállodákkal, éjjeli tarka forgatagát, utcák forgalmát meggyorsítják i latókkal. Szinte kissé zavaró- ®lspsorban az ízléses nép- az aluljárók, amelyek valamikor hat ez az elavult elegancia, színessé, csak az öreg császár borospincéi völä glees határát súroló dekorá- nf8y ritkán zavarják meg a ki- tak. Még Jupiter temploma ls a j, jaz egyrészt hamisítatlan, atclk.nam szIva" helyén áll, qsaH a perlstylum hainyos „műmelék-városkák“, a^ny8«‘ talmas oszlopai alatt nem a ves?isrészt a kor szellemének meg- nves ez ' ídék^e «&Ttd«vnf* ta‘szüzek végzik méltóságteljes elő camplngek és lakőkocslk Tegzik az autot’amikor a £rí‘ szertartásalka'. de a huszadik ágában vív , ® J„: amlkor a század nyári vándor?! fogyaszthat Ismét a tengerparti autó- |gk italaikat a színes kávéháyi jyönyörü autóút vezet toyább sztrádán futnak Zára felé. asztalok mellett. fiVflhőz Ifelé, mely magasan a tenger- Zára csodálatosan 6zép dalmát Jankovleh Imre lij Othniii n I'l it vier liiuli)