A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-09-27 / 39. szám

Tüdőből Tüdőbe Az életmentés új módja BaJeset történt. A sújtott eszméletlenül fekszik a földön. Már nem lélegzik, vagy csak alig plheg. Ajkai és körmei kökéi­nek, arca szürkéssé válik. Pillanatokon múlik, hogy életben marad-e. Levegőt kell juttatni a tüdejébe, fel kell újítani a lég­zését. A régi gyakorlat szerint mestersé­ges légzést alkalmaztak: a karok szabá­lyos mozgatásával összeszorították majd kitágították a beteg tüdejét. Ezek a moz­dulatok a légzőizmok hiányzó működését pótolják és a keringésen keresztül oxi­génhez juttatják a fontos szerveket, első­sorban az agyat. Néha a légzés hosszabb idő után felújul, gyakran azonban a se­besült nem nyeri vissza eszméletét. Ojabban a mesterséges légzés leghatá­sosabb módját — a tüdőből tüdőbe törté­nő belégzést propagálják világszerte. A Vöröskereszt Is magáévá tette az élet­mentés e módját, az Iskolákban Is sok helyen tanítják rá a gyerekeket gyakor­lati bemutatók, modellek és filmek segít­ségével. A kilélegzett levegő ugyanis még mintegy 16 százalék oxigént tartalmaz, vagyis háromszor annyit, amennyire szük­ségünk van. Hogyan kell végezni ezt az újfajta mesterséges légzést? Az önkívületi álla­potban levő sújtott fejét 55 fokban hátra­­hajlftjuk s orrán vagy száján keresztül percenként 10—12-szer levegőt fújunk a tüdejébe. Minden belehelés után várni kell, amíg a páciens magától ki nem lég­­zl a levegőt, csak azután szabad új leve­gőt juttatni a tüdejébe. Helyesebb, ha először az orron át végezzük a belégzést, csak azután folytatjuk a műveletet a szá­jon keresztül. A belégzés technikáját min­denkinek előre el kell sajátítania. A tüdőből tüdőbe történő mesterséges légzést sikeresen lehet alkalmazni minden esetben, amikor a sújtott önkívületi vagy félig eszméletlen állapotban van és elég­telenül lélegzik, vagy egyáltalán nem lé­legzik, vagyis amikor már gyakorlatilag bekövetkezett a klinikai halál. A kutatás ugyanis kimutatta, hogy az agysejtek még a klinikai halál beállta után Is élnek bizonyos Ideig, ámde mi­helyt megszakad az oxigénellátásuk, bom­lani kezdenek, majd 3—4 perc elteltével annyira megrongálódnak, hogy elhalnak, Ez a felismerés nagyon fontos, mert amíg az agyiejtek nem halnak el, fel lehet újí­tani a légiéit és a szívműködést, életre Jehet kelteni az umhert. Természetesen, minél korábbon kezdjük el az élesztőst, annál kevésbé sérülnél? jjjeg az agysejiek és annál Jobb eredményt érhetünk el. Az 20 erősen megsérült agysejtek, súlyos enuro­­pszlchlkai zavarokat hagyhatnak hátra a páciensben. Amennyiben az agy sejtjei már teljesen elhaltak, a sújtott élete nem menthető meg. Ekkor már biológiai halál­ról beszélünk. Az elsősegélynyújtás Ilyen­kor már felesleges. Az elmondottakból ezeket a következ­tetéseket vonhatjuk le: 1. A tüdőből tüdőbe történő mestersé­ges légzést mielőbb meg kell kezdeni, amíg az agysejtek nem sérültek meg, leg­később 3—4 perccel a klinikai halál be­állta után. 2. A mesterséges légzést 4 perc eltel­tével Is megkezdhetjük, ha még nem ész­leljük a biológiai halál Jeleit. A biológiai halált úgy Ismerjük fel, hogy a baleset sújtotta bőre alatt (20— 30 perc elteltével) a test legalcsonyabban fekvő részein sötétkék foltok tűnnek elő. Ezt meg kell különböztetni az ajkak és körmök kékes színétől, pl. a vízbe ful­­ladtaknál. A halóit követő foltok a bio­lógiai halál megbízható Jelel és azonnal felismerhetjük őket szabad szemmel is. Amíg tehát nem látjuk ezeket a foltokat, időveszteség nélkül azonnal megkezdhet­jük az élesztőst, hogy megakadályozzuk az agysejtek további bomlását, Illetve a biológiai halált. A klinikai vagy bioló­giai halál megállapítására Sohasem pa­zaroljuk az Időt, hogy ne veszítsük el az Autentikus felvétel a tüdőből tüdőbe William Jennerlch tűzoltó megmentette értékes másodperceket, amelyek néha az élet megmentését Jelenthetik. A sújtott egészségi állapotának kivizsgálása he­lyett lássunk hozzá az elsősegélynyújtás­hoz. Hogyan részesítsük elsősegélyben a víz­be fúlt embert? Leszögezhetjük, hogy a vízbe fúlt em­berek elsősegélynyújtásában Is forradal­mi változások következtek be. Ez Ideig azt tették, hogy a vízbe fúltat először ki­húzták a vízből, aztán fejjel (és törzsé­vel) lefelé fordították és addig rázták, míg teljesen ki nem folyt belőle a víz. Ezután a földre fektették és mesterséges légzést adtak neki. Ez az egész művelet rendszerint négy, sőt több percig Is el­tartott, vagyis közben a klinikai halál gyakran biológiai halállá változott és ezért az életre keltés már lehetetlen volt. Ma megfordítva teszünk. Megpróbálunk már a vízben tüdőből tüdőbe történő mes­terséges légzést alkalmazni. Aztán a víz­be fúltat kihúzzuk a partra és azonnal megkezdjük a tüdőből tüdőbe a mester­séges légzést, még mielőtt kiengednénk belőle a vizet. A mesterséges légzést a szív külső masszírozásával egészíthetjük ki. Csak miután a vízbe fúlt már magához kezd térni és élet jelt ad Jajkai és körmei rózsaszínűvé válnak, felújulnak a reflexei, légzése vagy érverése stb.) fordítjuk őt fejjel lefelé és engedjük ki belőle a vizet. Kizárólag ez az eljárás a helyes, mert bebizonyosodott, hogy a vízbe fúlt tüde­jében úgyszólván egyáltalán nincs víz. A vizet ugyanis a gyomrába nyeli le és csak elenyésző mennyiség kerül a tüdejé­be, ahol beszlvódlk a tüdő szövetébe, akár a szivacsba. A tüdőbe Jutott víz tehát nem akadályozza a mesterséges légzést. A víz kiengedése a tüdőből tehát szük­ségtelen és nem is lehetséges. Fölöslege­sen tékozoljuk ezzel a drága másodper­ceket, különösen amikor a vízbe fúlt már közel van a biológiai halálhoz. Csak miután a vízbe fúltat már nem veszélyezteti a biológiai halál és eszmé­letre jcezd térni, csak akkor fordítjuk őt fejjel lefelé és engedjük ki a vizet a gyomrából (nem a tüdejéből), mert a gyomor Ingerlése következtében hányni kezdhet és a gyomor kifordított tartalma a tüdőbe Juthat. Az eszméletlen embernél ez ugyanis könnyen fulladást és halált okozhat. A víz kibocsátása után természetesen folytatjuk a tüdőből tüdőbe történő mes­terséges légzést és a szív külső masszí­rozását. Ezt az új életmentő módszert már hazánkban Is alkalmazzák és nem egy esetben sikeres eredményt értek el vele. történő mesterséges légzésről, amellyel egy tlzenkétéves New York-t kislány életét.

Next

/
Thumbnails
Contents