A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-20 / 38. szám
Szencen kilencvenen jelentkeznének, de ... Hol lehet jelentkezni? Az olvasók örömmel értesültek a Versbarátok Köre megalakulásának híréről. Elsősorban azért, mert biztosítja számunkra a verseskötetek helyes kiválasztását. Azonkívül új sorozat kerül a könyvtárukba. A Versbarátok Köre anyagi szempontból is előnyös, hiszen a sorozatoknál mindig lesz prémiumpéldány. A kiadó pozitív álláspontját a Versbarátok köréről Balta György cikkéből ismerhettük meg. Költőink számára a Versbarátok Köre újabb lehetőségeket jelent. Közismert tény, hogy az évente kiadott verseskötetek példányszáma korántsem kielégítő. Nem beszélve arról, hogy az egyes kötetek kéziratai sokszor igen hosszú idő után látnak napvilágot. A megjelent kötet alapján az olvasó csak az útkereső, kezdő költőt ismeri meg, holott közben a szerző nagyon előretör írói fejlődésében. Ezen a helytelen állapoton is segít a Versbarátok Köre. Irodalmunknak mindenképpen csak hasznára lehetne a mozgalom létrehozása. Elég, ha arra gondolunk,, mennyivel növekedhet ezáltal a versbarátok száma. Az eddig megjelent cikkekből (Egri, Dénes, Batta, valamint a Hét 36. számában megjelent szerkesztőségi cikk) világosan látszik, hogy a mozgalom mindenképpen előnyös. Hiba lenne tehát, ha továbbra is azt bizonyítanánk, hogy miért szükséges a Versbarátok Körének létrehozása. Ezt már leszögeztük. A feladat most az, miként lehetne jól megszervezni a tagtoborzást. Jó lenne, ha a továbbiakban azok is megszólalnának, akik már konkrét eredményeket értek el a tagtoborzás terén, vagy eredményesnek látszó elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban. Más és más problémákkal találkozhatunk az egyes falvakban, városokban, könyvtárakban, iskolákban, Csemadok szervezetekben stb. Az alábbiakban szeretnék rámutatni arra, mit tett a szenei magyar tannyelvű Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola a tagtoborzás terén, s milyenek az észrevételeink. A tagtoborzáshoz mindjárt a tanév kezdetén hozzáláttunk. Herdics János igazgató az iskola összes tanítója figyelmét felhívta az induló mozgalom jelentőségére, valamint az iskolában megrendezendő tagtoborzás fontosságára és lehetőségeire. Utána a magyar szakosok még külön megtárgyalták a feladat részleteit. Megegyeztek abban, hogy elsősorban a harmadfok osztályaiból toboroznak tanulókat, továbbá a kilencedik osztályokból. A toborzás szervezésével az igazgató Párkány Antal magyar szakos tanárt bízta meg. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. Az egyes osztályokban 6—8 tanuló jelentette ki, hogy tagja akar lenni a Versbarátok Körének. Az érdeklődés a mozgalom céljának ötletes megindokolásával magyarázható. A szenei iskola kilenc osztályából mintegy 5S tanulóra számíthat a Versbarátok Körének szervező bizottsága. A nyolcadikosok is érdeklődést mutatnak, megfelelő választ nem tudtunk nekik adni, mivel az eddig megjelent cikkekből nem tudjuk hány éves kortól lehel valaki tagja a mozgalomnak. Ugyancsak nagy érdeklődést mutattak az esti iskolások. A tantestületből 10—15-en kívánnak tagjai lenni a mozgalomnak. Abban az esetben, ha a nyolcadik osztályosok számára is engedélyezett lenne a belépés, a szenei iskola továbhi 20 tagot biztosíthatna. Ez együttvéve 85—90 tagot jelentene, ami valóban szép eredmény, pedig a toborzást végző pedagógusok munkáját nehezítette az a körülmény, hogy nem sok konkrétumot tudtak mondani az érdeklődőknek. Eddig ugyanis egyáltalán nem ismeretes a kiadó terve. Nem tudjuk, hány kötet fog évente megjelenni. Nem tudjuk, mennyibe fognak kerülni az egyes kötetek. Nem tudjuk, kinek a verseit fogják tartalmazni az egyes kötetek. Nem tudjuk, hány éves kortól lehet valaki tagja a mozgalomnak! Nem tudjuk mikor és hol lehet jelentkezni. Az említettek ismerete nélkül pedig nehéz a dolga a propagandistának. Meggyőző munkát csak az végezhet, aki tudja, hogy mit akar. A szenei tanítók csupán az ötletből indultak ki: a Versbarátok Körének fontosságából. A hézagos tájékoztatásról panaszkodott Polák Margitka, a szenei népkönyvtár vezetője is, aki szintén csak a mozgalom indításáról tud. Ennek ellenére is meg tud nyerni 7—8 tagot a mozgalomnak a népkönyvtár tagjai közül. Persze, ha ismerné a tényállást, akkor ez a szám sokkal magasabb lehetne. Ggy gondolom, lényegében ugyanez a helyzet más községekben, városokban is. Ezért javaslom, hogy a sajtó behatóan foglalkozzon a tagtoborzáshoz szükséges tudnivalókkal. Továbbá a kiadó részletesen ismertesse elgondolásait, terveit. Ezeket a konkrét adatokat közölje majd a Szocialista Nevelés is, hogy minden is-Születésnapot ünnepeltünk. A huszonnyolcadikat. Szemerkélt az eső az októberi éjszakában. Már elmúlt féltizenkettő. Vasárnap este vagy inkább éjszaka; esővel, neónnal, széllel. A terített asztalra hosszú nyakú üveget állított a pincérnő. Fehér kötényét gombostűvel tűzte melle két dombja fölé. Pezsgőspoharakat hozott, nem tudom miért. S állandóan mosolygott. Az asztal mellett ketten ültünk. Mélyen benne a zajban, s még mélyebben a saját csendünkben. Soha ilyen perceket. Az éveket megmérni? Nem, azt nem szabad soha megpróbálni, soha senkinek. Egyszerűen nem szabad.'Be kellene tiltani. Hozattunk még egy poharat. Harmadikat. Mert valaki hiányzik. Ha ketten ülünk, valaki hiányzik neked is meg nekem is. Itt van közöttünk és mégis hiányzik. Ez a pohár az övé. Azér, aki neked hiányzik, és azé is, aki nekem hiányzik. Két lány ül a szomszéd asztalhoz. Csinosak. De nem ők azok, akik hiányoznak. Nekik másmilyen pohárba hozzák az italt, S más ital, amit ők isznak. Mint ahogy más az a világ is, amelyben ők élnek. Pedig a látszat ennek teljesen ellentmond. Mégis így van. Kettőnknek három pohár ... Mennyire érzem, hogy hiányzik az, aki belőle inna; akinek belőle kellene inni. Cigarettát cigaretta után szívok, s tudom. nem, nem is tudom, inkább érzem az egészet. Valami kimondhatatlan, megnevezhetetlen belső zavar ez. Az érzések sokfélesége, egymásrahatása Valóságradöbbenés. Mit akarsz, és én mit akarok? Mi ellen verekszünk, és miért? És mi értelme az egésznek? Mi értelme van mindannak, amit teszünk, ha a harmadik pohár gazdája mindig hiányzik? kólában helyesen s időben értsék meg a mozgalom lényegét. Tanítóink segítségére ezúttal is (mint minden ilyen úttörőmunkában) nagy szükség lesz. Ügy hallottam, hogy félévenként jelenik majd meg egy-egy kötet. Nem lesz ez kevés? Ha elég jelentkező lesz, mi az akadálya, hogy negyedévenként jelenjen meg egy-egy kötet? A kiadónak jól fel kell készülni erre a feladatra, valamint a versek megválasztására, melynek során nem szabad szem elől téveszteni a fiatalok mindenre kiterjedő érdeklődését sem. Jó lenne, ha a jövőben gondolnának a gyerekekre is. Nem tudom, vannak-e ezzel kapcsolatban tervei a kiadónak. Az érdeklődés felkeltése céljából a lapok már jóval a kiadás előtt ismertethetnék az egyes köteteket. Ezt a szerepet jól betölthetné a rádió is, ahol a kötet egyes verseit elő lehetne adni. Hozzájárulhatna a Versbarátok Körének népszerűsítéséhez a Hét reklámoldala is. Az órák és cipők propagálása mellett e mozgalomnak is szentelhetne egy kis figyelmet. A tagok közt évente jutalomsorsolást is lehetne végezni. (Gondoljunk arra, menynyire emeli a könyvvásárlók számát a könyvsorsjegy.) Olyan akcióról van szó, amely minden tekintetben hasznos, tehát mindent cl kell követni sikeres megvalósítása érdekében. Egri Viktor cikke óta (melyben felveti a Versbarátok Köre gondolatát) 26 hét telt el! Noha az olvasók nagyon lelkesen fogadták az ajánlatot, mégsem tudnak még sokat a mozgalomról. Ezért kíváncsian várnak minden felvilágosítást és főleg azt, hogy hol és mikor lehet jelentkezni a Versbarátok Körébe! FÜLÜP IMRE És te is csak nekem mondtad, hogy ma még senkinek nem mondhattad el, menynyire hiányzik a harmadik pohár gazdája. Lehet hogy nem találkoztál emberrel, aki meghallgatta volna, amit csak ma lehet kimondani és soha máskor. De talán ki se kell mondani, csak leülni és szótlanul meginni a bort, amelyről csak azt tudod, hogy jó és hogy feloldja a megkövesedett és lerakodott végtelen mélységű emlékeket. Elmész táncolni? Legyen szerencséd. Nem, én nem táncolok. Ma nem. Semmi kedvem. Ogy még jobban erezném, hogy hiányzik az, akinek ezt a poharat ide hozattuk. Persze, te is tagadod, hogy ez így van. És én is tagadom. De csak önmagunkat csaljuk. Beszéljünk másról. koccintunk. A harmadik pohárból a pincérnő iszik. Tiltakozni szeretnék: tegye le azt a poharat, nem a magáé, nem a magáé... De nem lehet kimondani a gondolatot. Bent marad, nem szívódik fel, tovább él, újra és újra felbukkan, más gondolatokat ver fel a folytonosság törvénye szerint. Így vagyunk, így élünk. Miért és minek? Se te se én nem tudjuk megmagyarázni. Nem fájdalom ez és nem is kétségbeesés. Névtelen, fogalmakon túli. Csak érzem és nem tudom kimondani. Elmész táncolni? Jó. Én addig töltök a poharakba. Mind a három pohárba. Hogy a bort a harmadik pohárból a pincérnő issza ki? Legyen boldog. De már nem akar inni. Dolgozom — mondja. Persze, a munka... Az jnindig megmarad, s még jő, hogy így van. Dicsértessék mindörökké. Ne búsulj, komám. A harmadik pohár még tele van. Idd ki. Egészségedre. GÁL SÁNDOR A harmadik pohár 14
