A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-13 / 37. szám
Lányom a hintán „Hinta palinta“ nevetése gyöngyei koppannak a levegőben. Repül. Repül. Félköröket rajzol a semmi vásznára Nézem — Halkan dúdolgatok. Ösztönök (Erzsi, Vera, Irén, Ida, Marika, Éva). Most csend van, a kéklábú sugarak hozzám menekülnek. Most nyár van, lányok rég elvesztett sikolyaikat keresik. Kristályos vizén az éjnek új ismeretek, új képlet-világok úsznak fekete ladikban, és új szerelmi variációkban oldódnak a görcsök. RAJZAI Tóth Elemér versei Mit mondjak még Most éjszaka van — fekete árnyak szüretje és reggelre bús harangok köszöntik csak az ablakpárkányra ülő sugarakat. Elég egy éjszaka fekete árnyak szüretje és reggel, bús harangok köszöntik csak az ablakpárkányra ülő sugarakat, # * # /Erzsi, Vera, Irén, Ida, Marika, Éva). * * * Ha gyereket szülnél nekem, egészen tiszta gyereket, egészen 'biztos öregséggel, talán téged is szeretnélek. Ez itt a csillag, ez itt a park, ez itt a Duna, ez itt a tisztaság, ez itt a szerelem. Mit mondják még: nyisd rám a szemed mint egy csodára, s talán meglátod a bennem keringő madarat, amit az emberek úgy általában szerelemnek hívnak. Mint egy csodára nyisd rám a szemea, s talán észreveszed a csendes esti sétákat, a szelíd falusi házakat és embereket. S ha mindezt észrevetted már csak így beszélgetünk: ez itt a csillag ez itt a park, ez itt a Duna, ez itt a tisztaság, ez itt a szerelem. Kristályos vizén az éjnek új képlet-világok, új képlet-lidércek úsznak fekete ladikban. s a világ négy sarkában kocsonyásodik a bánat. * * * Ha gyereket szülnél nekem, egészen tiszta gyereket, egészen biztos öregséggel, Világ, te éjszaka fekete árnyak szüretjére készülő, talán téged is szeretnélek. (Erzsi, Vera, Irén, Ida, Marika, Éva). Színház Felzug a taps. Hajlong, nevet, karcsú testén suhog a ruha,a. Taps. taps. feketén tombol a zápor, s hajlong, nevet a szomjas kukorica-tábla. 11
