A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-06 / 36. szám
A felkelés tűsében született Húsz évet. Sudárteilmetü mosolygós leány. Ujjal táncot járnak a különféle elektromos műszerek gombjain: Ludmila janiéinová a rózsahegyi katonai kórház vizsgáló nővére . . . Ennyi életkedv láttán kinek jutna eszébe, hogy a mai húszévesek közül sokan ádáz harcok közepette látták meg a napvilágot? Uptovská Osadán értek földet az első szovjet partizánok. Az emberek belekóstoltak a szabadságba. Az átmeneti fellélegzést azonban mozgalmas napok követték: a megerősített német támadás a partizánokat visszavonulásra kényszeritette. A lakosságnak is menekülnie kellett. Menekült Ludka édesanyja Is, hangosan fohászkodva: nehogy a hegyekben kelljen magzatját megszülnie. Az asszonyok, gyermekek azonban halmar visszakényszerültek kifüstölt fészkükbe; a partizánokat továbbra is élelmezni kellett. — A régi faviskóban születtem. Ma fáskamrának használjuk. A faluban németek tartózkodtak. Apám a hegyről belátott hozzánk, haza azonban sokáig nem jöhetett. Azt mondják, három és fél hónapos lehettem, amikor először hazamerészkedett. S ekkor is csak egy hajszálon múlott, hogy nem az életével fizetett vakmerőségéért ... Németekkel tele teherkocsi érkezett Rózsahegy irányából. A fűrésztelepről a kapaszkodó tetejére érve megállt, hárojm német leugrott róla, s az autó továbbment. A három állig felfegyverzett náci éppen a janiéináék udvarába látott, de janiéináné is nyomban észrevette őket. Fejvesztve rohant be a faviskó egyetlen helyiségébe: — Péter, menekülj, németek . . . ! Az apa még mielőtt meggondolhatta volna tettét, átszaladt az udvaron és beugrott a krumpliverembe. A németek felfedezték és előránclgálták. Megrémült felesége ekkor Lúdkával a karján odaállt a német géppisztolyok elé és sírva kiabálta: — Ide lűjjetek ha őt lelövitek, ide a gyermekbe meg belém! A nőmet félrelökte a sárban cuppogó aszszonyt és előbbre lépett, jelezve a foglyul ejtett édesapának, hogy indulhat . . . Ebben a pillanatban a rongyokba, nagykendőbe pólyáit gyermek éktelen sírásba kezdett, janiéina tétován megállt, s a németek is a sfró gyermek felé fordultak. A legderekabb közülük — alighanem a parancsnokuk — odalépett az aszszonyhoz és kivette a kezéből a csöppséget: babusgatta, megnyomogatta a piszéjét, míg végül is nevetésre bírta. Azután visszaadta a mamájának és Intett a társainak, hogy hagyják az apját — mehetnek ... I — Még szerencse, bogy olyan sfrós voltam . .. Nevet, majd egész hirtelen elkomolyodik és Így folytatja: — En mindezt csak hallomásból tudom, de nejm szeretném mégegyszer átélni . .. — És mit szeretne? — Megtanulni németül és tanftani, iskolában . . . Mindig az volt a vágyam, hogy tanítónő legyek. Most már persze a jelenlegi munkáimat sem szeretném abbahagyni, megszerettem, de egészségügyi iskolán még taníthatok, és ez alighanem sikerülni is fog, már Ígéretet kaptam. Cudmila a jövőnek él. A múlt számára már történeteim, pedig e történelem alakulásának részese volt. De messze vannak már azok az Idők, akár az öreg faviskó Iludkáék négyszobás komfortos lakásától . . . (kor) Itt 0 szeptember. Két csinos kabát és jegy rohamodén Iskolába készülő elsőseink számára, i ’ Traces a szemeteskibli .fölött. Valóban ilyenek lennénk mi asszonyok, ahogy p fotográfus látja? Mit mond az A dohányzásról Az utolsó időben nagyon gyakran találkozunk a dohányzással foglalkozó cikkekkel, rédlóhlrekkel és televíziós beszámolókkal, amelyek egyöntetűen a dohányzás káros hatását tárgyalják. A dohányzás valóban súlyos társadalmi probléma, márcsak azért is, mert az utolsó években olyan hatalmas méreteket öltött, mint soha azelőtt. Dohányoznak nők és férfiak egyaránt, fiatalok és öregek, és csaknem kivétel nélkül nem keveset, hanem nagyon is sokat. A dohányzás nem annyira ártatlan szenvedély, dmint azt néhány ember állítja vagy a dohányos akarja magát ezzel megnyugtatni. Egyre jobban beigazolódott, hogy a dohányzás a légutakra, vérkeringést szervekre, valamint az idegrendszerre és emésztőszervekre káros hatással van. A dohányzás elterjedése Európában Amerika felfedezésével függ össze. Első dohányosként Kolumbusz egyik tisztjét Rodrigo de Jerezt emlegetik, akit ezért Spanyolországban börtönbe vetettek. A dohányzás lassan egész 'Európában elterjedt, de nyilvánosan sokáig tilos volt. orvos? A dohánylevél erős mérget, ún. nikotint tartalmaz, amely a dohány növénytani nevéből származik (Nicotiana tabacum). Ez az elnevezés viszont a portugál udvarnál működő jean Nicot (olv. Zsan Nikó) francia nagykövet nevéhez fűződik, aki 1580-ban dohánymagokat küldött Párizsba és rávette a francia királyi családot, hogy pártfogolja a dohány termesztését. A dohányzáshoz használt dohányban átlag 2 % nikotin van. A nikotin a dohányban almasavhoz és citromsavhoz van vegyileg kötve és ezekből Izzás közben szabadul fel, a füstbe jut és ezzel a légutakba és eimésztőszervekbe. A nikotinon kívül még egész sor más káros anyagot is tartalmaz a dohány. A nikotin a nyálkahártyán keresztül a vérbe jut, mégpedig nyolcszor nagyobb mennyiségben, ha mélyen tüdőre szívjuk a füstöl, mint akkor, amikor csak szájunkból eregetjük ki. A nedves dohány kétszer annyi nikotint tartalmaz, mint a száraz. Ajánlatos a dohányosoknak, hogy a cigarettának csak kétharmadát szívják el, mivel a hátralévő egyharmadban szívás közben nagyobb mennyiségű nikotin halmozódik fel. A nikotin elsősorban az idegekre hat. Először ingerlí az idegsejteket, később pedig bénítja. A heveny nikotinmérgezés a gombaimérgezés tüneteihez hasonló: általános rosszullét, izzadás, nyálfolyás, sápadtság, hányinger és hányás, esetleg hasmenés, gyors légzés, gyors érverés és változó vérnyomás. A heveny nlkotlnmérgezésnél gyakoribbak a dohányzás ldúlt hatásának káros következményei. A dohányosok sokszor panaszkodnak szívdobogásról, szívkörüli fájdalmakról, szédülésekről, álmatlanságról és fejfájásról. Gyakran szenvednek idült légcsűhurutban, gyomorsavtúltengésben és látási zavarokban. Nőknél a pajzsmirigy és más belső kiválasztású mirigyek működési zavarait okozhatja a dohányzás, gyakoriak a menstruális és terhességi zavarok is. A nikotin csökkenti az anyaméh rugalmasságét és időelőtti öregedést válthat ki. Nagyon káros hatással van a dohányzás a szív koszorús ereinek megbetegedésénél, vala/nint a végtagok érszűküléses megbetegedéseinél. A dohányfüst ammoniákot, kátrányvegyületeket, piridlnt, mérgező szénsavat és kevés ciánhidrogént is tartalmaz. Különösen károsak a kátrányvegyületek, amelyekről megállapították, hogy rákkeltő hatásúak. A dohányzás terjedésével a tüdőrák egyes országokban a négyszeresére szaporodott. A dohányzás szenvedély, amelyről le lehet szokni. Főleg a fiatalok között kell küzdeni ellene, mielőtt még elkezdték a dohányzást. Dr. MANIGATTI ISTVÁN
