A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-30 / 35. szám

Magyar 4« szlovák partizánok a zólyomi vár alótt lolemküsznek a zászlóra A ma Is létező és restaurálás alatt álló zólyomi várat még NagyLajos építette. „Nem annyira hadicélokra szolgált, mint Inkább fényes ünnepségek megtartására“ — mondja a krónikás. Királyi vadászatoknak, fontos állami ügyek lebonyolításának, békealkudozásoknak színhelye volt. A romos, de még mindig elég Jő állapotú épület a második világháború vége felé új szerepet kapott. Nagyon fontos szerepet. Falai között Ismét magyar vonatkozású történelmi események Játszódtak le. Erről beszél és emlékezik a „Za oslobodenle slo­­vanov" elnevezésű partizán-brigád három tagja. Húsz év után is éles még a kép, az elszántság, a veszély állandó tudata fe­lejthetetlenül az agyba, az idegekbe véste az eseményeket. Együttműködtek a Zólyom vidéki magyar partizánokkal, a leg­idősebb, Pavel Bolka, ma Is Jól beszél magyarul. Balassagyarma­ton tanulta ki a hentes- és mészáros mesterséget. 1919-ben sza­badult fel, éppen Jókor abhoz, hogy beállhasson a 16-os vörös ezredbe. A Tanácsköztársaság katonája azután közel nyolc hó­napig ült Horthy börtönében, míg sikerült meg- és átszöknie az újonnan megalakult Csehszlováklába, haza, Zólyomba. A Ta­nácsköztársaság bukása és a börtön azonban nem másította meg elveit, gondolkodását. A hitleri háború alatt ő Is azok közé tar­tozott, akik a felkelést mér 41—42-ben kezdték előkészíteni. Csendes, feltűnés nélküli munkája ekkor még nem volt veszé­lyes, de mikor a németek hadigépezete már recsegnl-ropogni kezdett s árnyékukat előrevetették az összeomlás Jelel, az ún; Szlovák Államban is mindinkább szemmel tartották a „gyanús“ elemeket. Bolka Pavelt múltja predesztinálta a németek s hlln­­kások bizalmatlanságára. Sok értékes embert kellett megmen tenl akkoriban a jövőnek, akik körül a Gestapo vérebei már egyre szükülőbb köröket futottak. Bolka Pavel Járta a Garam felső folyásának hegyi tanyáit. Érthetetlen módon s nyomta­lanul „nagy vadak“ tűntek el. Csak sejtették, hogy az üldözöt­tek rejtegetésében benne van az ő keze Is. Ilyen sejtelem azon­ban elegendő volt ahhoz, hogy;Bolkát, ha más állam keretei kö­zött is, de ugyanaz a hatalom ismét megfossza szabadságétól. A rabság most hat hónapig tartott, bizonyítékok híján megelé­gedtek ennyivel. Ekkor már 1943-at írtak, a levegő mind forróbb lett, a föld­alatti mozgalmakat nem lehetett elfojtani többé. A felkelés gondolata széles hullámokban terjedt, s magyar részről, szlovák részről egyaránt túlnőtt a határokon. A szovjet hadvezetés ki­tűnő terepet talált a zólyomi, gömörl hegyekben partizánalaku­latok megszervezésére, akik majd Szlovákiában is, Magyaror­szágon is harcokkal, szabotázsokkal gyöngíthetik a német had sereg erejét. Szovjet földön Obarov prl Rovne-ban folyt a partizánok ki­képzése. A nemzetiségre nézve tarka seregben 50 magyár és 50 szlovák fiú készült a szlovákiai bevetésre. Ladislav Kanná­nak, mint a szlovák hadsereg tartalékos hadnagyának a fron­ton némi nézeteltérése támadt a Gestapóval, de még idejében sikerült egész zászlóaljával csatlakoznia a szovjet csapatokhoz, ö is a kiképző táborba került, ahol megismerkedett Nógrády Sándorral, a magyar csoport politikai vezetőjével, aki viszont már hosszú évek óta élt a Szovjetunióban. A losonci fiú az első köztársaság Idején a kommunista párt ifjúsági szövetségének első titkára volt Közép Szlovákiában. Miután a szövetséget fel­oszlatták s a vidékről el kellett tűnnie, Liberecben bukkant fel, mint a Vorwärts munkatársa. Maradása itt sem volt sokáig, ül­dözői elől csak a Szovjetunióban talált menedéket. 1944. szeptemberében mindketten ismét hazai földön vannak. Kalína az egyik partizánbrigád parancsnokságát veszi át, Nó­grády pedig a magyar partlzánvezérkar főnöke. Első dolga meg­erősíteni és biztosítani a hidakat Magyarország felé. Szécsény, Balassagyarmat, Fülek útvonalán zajlik főleg a titkos hírszol­gálat, s a zólyomi nyomdában, ami akkor mér a felkelők kezén van, nyomják a magyarnyelvű röplapokat, felhívásokat a ma­gyar katonák, )>arasztok s Magyarország egész lakosságának részére. Rozsnyó, Salgótarján, Miskolc, Losonc környékén már számottevő magyar partizántevékenység folyik. A rendelkezésük­re álló rövid Idő alatt, a szovjet csapatok bevonulásáig nem 8gy sikeres akciót hajtanak végre. Bolika, mint politikai biztos és Biarboriák mint összekötő, értékes tapasztalataikkal és minden rendelkezésükre álló eszközzel segítették Nógrády embereinek munkáját. Kerülő úton tudomást szereznek róla, hogy a Losonc környé­ki földbirtokos, Gács ura, Forgách gróf erősen Hitler ellenes beállítottságú. Kipuhatolják, hajlandó lenne-e a gróf összekötte­téseivel, tekintélyével segítségükre lenni, hogy a hitleri csapa­toktól mielőbb 'megtisztíthassák az ország területét s Így meg­rövidítsék a háború szörnyű napjait. A nagyszerű terv hihetetlen sikerrel Jár. Forgách szaval és a szovjet csapatok közelléte a Horthy kormányzat józanabb gon­dolkodású uraira nincsen hatás nélkül. Így történik meg, hogy néhány közéleti vezető, élükön Faragó vezérezredessel és gróf Szentíványival látogatást tesz a gácsi várban, Forgáchnál, talán vadászat ürügyén. Előzetes megegyezés szerint aztán a magyar küldöttség (mert akkor már nem baráti látogatókként, de mint küldöttség szerepeltek) a zólyomi várban találkozott és tartott megbeszéléseket a szovjet megbízottakkal. Jószándékuk bizonyí­tékaként nem jöttek üres kézzel, Igen fontos dokumentumokat hoztak magukkal. Ezeknek teljes tartalmát még nem hozták nyilvánosságra, de volt közöttük egy amely tökéletesen tájékoz­tatott a Magyarország területén lévő magyar és német katona­ság ütöerejéről, elhelyezéséről és egyéb fontos adatairól. A dokumentumokat Makarov szovjet parancsnok vitte magával a Szovjetunióba. Feltételezhető, hogy a szlovák és magyar par­tizánok testvéri együttműködésének ez az eredménye nem cse­kély mértékben befolyásolta a hadműveletek s szakaszának me­netét. Így jutott történelmi szerephez 1944 őszén lsmát a zólyo­mi vár. • Él-e még Makarov, nem tudjuk. De Nógrády Sándor, aki ma a Magyar Népköztársaságban a MSZMP revíziós osztályának ve­zetője, eljön, hogy kezet szorítson Bolkával, Barborlákkal, Ka­nnával és a többiekkel. A SZNF 20. éves évfordulójára rende­zett ünnepségeken Ismét összejönnek a bajtársak, hogy emlé­kezzenek a felszabadulásért vívott közös harc forró, hősi nap­jaira. ORDÖDY KATALIN Pavel Bolka és Barborlék elvtárs harcostársuknak, Nógrády Sándor­nak, a magyar partliánok vezérkari Iónokénak emléktáblája eldtt.

Next

/
Thumbnails
Contents