A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-23 / 34. szám

Beregszász-ma A Hét számára írta; Karl Lusting Beregszászon egy tucatnyi gyár szlrénabúgása Jelzi a munkanap kezdetit. Ilyenkor megelevenednek az utcák. Az emberek zajos cso­portokban igyekeznek munkahelyükre. .. . Kustyán Jinoasal ét tloavay Sándorral, két beregszászi fisla­kossal is fitközben találkozunk. Lassan harminc éve, hogy naponta egy irányba tartanak. Ez alatt az ldfi alatt talán csak a útirányuk nem változott, mert különben a környéken sok minden a felismer­­hetetlensógíg megváltozott, átalakult. — A huszas években — idézfidlk fel a múlt Kustyán János emlé­kezetében — Itt, a város nyugati peremén csak egy kisebb tégla­gyár meg egy félig házllpar jellegű fürésztelp állott, jobb Idők­ben mindössze hatvan-hetven embert foglalkoztatott. Mi, akik vi­szonylag szerencsésebbek voltunk, mindig magunkon éreztük azok nak szomorú tekintetét, akiknek nem sikerült munkát kapniuk. Amikor a szovjet hadsereg 1945-ben felszabadította a várost, a helybeli kommunisták egy csooprtja Gábor András asztalossegéd ve­zetésével bútoripari kombinátot létesített a fűrésztelep és egy kisebb kádármfihely összevonásával. Ez a kombinát ma már másfélezer em­bert foglalkoztatú gépesített nagyvállalat.. Az öt részleg egyikét, a fűrészüzemet Kustyán jános vezeti. Uosvay Sándor, akinek már csak kb. egy éve van hátra a nyugdíjig, a szárító részlegben dolgo­zik, amelynek korszerűsítését fi is nagymértékben előmozdította. Uosvay gyakran látható egy magas növésfi, szálfatermctü, geszte­nyebarna boglyashajú fiatalember társaságban. Ez a fia, István, aki a tíz évfolyamos iskola elvégzése után jött dolgozni a kombinátba, s csakhamar a legjobb termelési dolgozók közé küzdötte fel magát. István a faipari technikum levelező tagozatán folytatja tanulmányait és arra is szakit magának Időt, hogy aktívan részt vegyen a mű­kedvelők munkájában. A Barátság együttes egyik vezetője. A kom­binát munkásai nemrégen a szakszervezeti bizottság elnökévé vá­lasztották Uosvay Istvánt, a fiatal kommunistát. — Sikerült gyerekek a fiaim, mind a néggyel elégedett vagyok — mondja büszkén Uosvay Sándor. — A legidősebbet Is Sándornak hív­ják, fi dohánygyári szakember, kiváló munkás. A két kisebbik fiam, János és Jóska tényleges idejét szolgálja a hadseregben. Ha lesze­relnek, kedvük szerinti foglalkozást választanak. Mindketten elvégez­ték a középiskolát. A bútoripari kombinát közelében emelkednek az épülő majolika­gyár falai. Bőrgyár, ruhagyár, élelmiszeripari kombinát is működik a városban . . . Reggelente a munkások százai özönlenek be a gyár­kapukon. Köztük vannak a Kustyán Jánosok, Uosvay Sándorok és Istvánok, meg sok-sok társnk — magyarok, ukránok, oroszok, szlo­vákok. . . . Más ember észrevételenül mehet végig a város utcáin, de Ká­­rády Lászlónak lépten-nyomon kalapot kell emelnie, hogy vissza­köszönjön a járókelőknek. Ez a szikár ősz ember évtizedek óta min­den reggel a Bogdan Hmelnylckij utcán álló kétemeletes épület felé tart, amelyen ez a felírás díszeleg: „Kossuth Lajos Középiskola“. Működése alatt mintegy kétezer fiút és lányt indított el az élet útján. , — Szétszéledtek madárkáim a nagyvilágban — mondja az Idős pedagógus. — De azért nem mind. Vannak, akik volem együtt itt maradtak. Itt működnek az iskolában, mint például Lovay Attila oktatásvezető, vagy Kárádi István fizikatanár, Juhász János matema­tikatanár. A magyar tannyelvű iskolában 74 pedagógus működik, az iskolának több mint ezer diákja van. Kórády László több növendéke négy más magyar tannyelvű nyolc évfolyamos Iskolában és két magyar tannyelvű esti Iskolában tanít. Az egyik Iskolaigazgató, Hajla József szintén Karády László ne­veltje. , Tréfásan jegyzi meg az idős pedagógus, hogy most már könnyű: bárhová megy, mindenütt az „6“ embereivel találkozik. Nemrégen a helyi vlllanytelepen akadt dolga. Bement a vezetőhöz, aki nem volt más, mint Sándor László, a Kossuth La|os Iskola egyik növendéke. A fiatalember elvégezte a műegyetemet, s most ő a vá rosnak fényt és meleget adó erőmű főnöke. Kiss Imrével, ezzel a fiatal energetikus emberrel a város pere­mén hol az egyik, hol a másik építkezésen találkozhatunk. A vá-Hősök tere A felszabadulás tér A Barátság műkedvelő együttes próbáján. Uosvay István (baloldnlt) és a színjátszó együttes tagjai: Lizák Dezső és Antal Miklós új da­rabot tanulnak. rosgazdálkodés vezetője Szőreit a munkáját, bár ven még egy sze­relme: a színház. Tucatnyi komikus szerepel játszott Kálmán Imre, Isszák Dunajevsziklj, valamint más magyar és szovjet zeneszerzők operettjeiben . . . A szfnmúvésietl együttesben több mint harmincán vannak hozzá hasonlók. Például Pocsár Jolán és Bakéi Magda tanítónők, Homonyi Erzsébet, a mezőgazdasági kísérleti lelep könyvelője, Uszkay István bűtorgyári munkás és mésok. Műkedvelő színházuk két évvel ez­előtt elnyerte a megtisztelő „népi oővész“ elmet, amelyet az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériuma csak a köztársaság legjobb műkedvelő együtteseinek adományoz. A Népszínház műsorén állandóan szerepelnek magyar klassziku­sok színművel és operettjei (Szigligeti: Lillomil; Kálmán Imre: Syl­via, Kacsúh Pongrác: jános vitéz stb.) A szovjet szerzők művelt is magyar nyelven adják elő. Nemrégen áj bemutató volt: a színház B. Dávid Teréz csehszlovákiai magyar irőnfi Dód! című darabját ad la elő. A műkedvelők csupán a legutóbbi kót évben 400 előadást rendeztek 35 kárpátaljai városban és küsségben. A Barátság és s Bokréta magyar műkedvelő együttesek nagyon népszerűek a ma­gyar és az ukrán lakosság körében, mintegy 200 műkedvelő népi énekes és táncos tagjuk van. A harmincezer lakosű Beragszáz gazdag kulturális életet él. Ti­zenegy általános és esti Iskolán kívül húrom technikum működik a városban. Három mozijában ukrán, magyar és orosz nyelvű fil­meket vetítenek. A Kerületi Művelődési Otthon és az üzemi klubok mind vendégszerntően kitérjék kapuikat. A magyar és ukrán nyel­ven megjelenő Vörös Zásxlö című helyi lapböl frissen megtudhatjuk, ml történik a városban fis környékén. Egész Kárpátalja életéről pe dig a szintén két nyelven megjelenő Zakarpatszkaja Pravda tájékoz tat. A történetírás szerint Beregszász 700 éves múltra tekint vissza, de ha megkérdik a város őslakúit, egyértelműen azt válaszolják: városuk sohasem voll olyan fiatal, virágzó és életvidám, mini most. (APN) (L. Kovgan felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents