A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-09 / 32. szám
Munkában erősödik a barátság A Hét számára írta: Vasztllj Jeltszejev, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami külgazdasági bizottságának afganisztáni föszakértóje. Afganisztán keleti részén, a nancsarharl tartományban épül a dzselatabadl öntözőcsatorna. A Darunta-szoroson keresztül vezet az űt a nagy építkezéshez és a vízhez. A Kabul folyfi keskeny partmenti övezetében cltrusz- és rözsaligetek, cukornád-ültetvények húzódnak. Ezek persze kisebb öntözött földsávok, mert a csatorna mentén feljebb a völgy óriási területein köveken és szamártövisen kívül egyebet aligha találunk. Lakatlan kopár vidék, csak ritkán találkozunk vándorló ndmádokkal. Vontatott dallal kíséri a dobpergést, ám ennek a nomád romantikának csakhamar vége lesz. A pastu állattenyésztők áttérnek e telepes életmódra, csak az életetadó vizet várják. A Darunta szorosban már elkészült a ?2 méter magas duzzasztógát, most fejezik be a 11 000 kilowatt teljesítőképességű vízi erőmű turbináinak szerelését. Az épülő 70 kilométer hosszú öntözőcsatorna-rendszer két szakaszból áll — a tulajdonképpeni csatornából és a szivattyútelepekből. 30 000 hektár Jut a várva várt vízhez, s a föld á közeljövőben évente kéthárom termést fog adni. Jól halad az építkezés. Az afgánokkal vállvetve dolgoznak az oroszok, s a barátság megsokszorozza erejüket. Mintegy SW szovjet szakember és 11COO afgán dehkan, munkás dolgozik az építkezésen. A geológiai kutató tervezési és építési munkálatokat általában üzbég sza keim berek segítségével végzik, mert ők nagy tapasztalatokat szereztek a hazai öntözőrendszerek épftésén. A dzselalabad! csatorna bonyolult műszaki létesítmény. Az építők nagy nehézségekkel küzdőnek. A legnehezebb szakasz a mintegy tiz kilométer hosszú, sziklába vájt vízáteresztő alagút. Különösen itt tüntetik ki magukat Alakszandr Gyenylscsenko és Mihail Haljavkin tapasztalt mérnökök vezetésével a GlavtnnneloietroaztroJ szakemberei. Hatalmas kotrógépektől kezdve billenő tehergépkocsikig, traktorokig, földgyalukig a legkorszerűbb szovjet technika vívmányait használják fal az építkezésen. Befejezéséhez közeledik a csatorna építése. Nemsokára élutet adé viz árasztja el a kiszikkadt földeket. Szovjet segítséggel már most négy nagy állami farm épül, amelyek tízezer hektáron gazdálkodnak majd. ' Szolgálati ügyben többször megfordultam Afganisztánban. Bizony nem mindenki viselt el az ottani éghajlat viszontagságait. Hénapoktg tart az ötven fokos hőség. Le a kalappal szakembereink előtt, akik hamar hozzészoktak az afganisztáni éghajlathoz fis nagy lelkesedéssel dolgoznak. Menetrendszerűen érkeznek a kabull repülőtérre az IL-18-as óriásgépek. Minden alkalommal újabb segítséget hoznak szomszédainknak. „Mánkéban ismerheted meg a barátot“ — tartja az afgán közmondás. A szovjet ember az afgánok legjobb barátja. „Ruszl hub“ — az oroszok jók. Gyakran hallottuk ezeket a szavakat. Afganisztánban szovjet segítséggel eddig több mint húsz nagy létesítményt adtak út rendeltetésének. A közeljövőben szovjet tervek alapián dnzzasztőgátat építenek a Ozsilga folyón, mely 12 000 hektárt lát majd el áletet adó vízzel. Tárgyalások folynak a PJandzsa és az Amu-Oarja folyók közös kibasználásárúl. Ez lesz az első nagy akaié a közös szovjet—afgán vizlerómú lépcsőrendszer építésében. Ugyancsak szovjet segítséggel két-hárata év alatt elkészült a Pnlt-Humr! vízi arőmürendsze.r Eddig három vizierőmű építését kezdték meg. Az egyik Naglu város közelében épül, ahol száz méternél magasabb gálja útját állja a Kabul foiyőnak, s Így 550 millió köbméter kapacitású víztároló keletkezik. A munkások lakótelepe és sok segédüzem már felépült. Márciusban robbantásokkal egy 826 méter hosszú csatornán keresztül utal nyitottak u Kabul folyónak. Egykor Nagy Sándor hadai, majd az arab kalifák seregei vonultak afgán földün, most a békés építők serege, hogy az ember szolgálatába állítsa a természet erőit, A két Jó szr.huszód megváltoztatja a vizek folyását és átalakítja a természatet, A nyolcadik világcsoda Valószínűleg az újkori Egyiptom sem akar •elmaradni az ősök építészeti teljesítményei mögött. Az ókor csodái közé számították a fáraók emelte épületeket, most pedig a mai világ egyik csodája épül itt — az asszuáni gát. Van azonban lényeges különbség a kétféle építkezés között. Míg az. ókor hatalmas alkotásai a múlt és a halál kultuszát képviselték, a Jelenkor építkezése az életet és a jövőt szolgálja. A Szovjetunió anyagi és műszaki segítségével korunk egyik legnagyobb mérnöki alkotása készül a Núiblat sivatagban, amelynek eredményeként egy egész ország életének fejlődése gyorsul meg szinte ugrásszerűen. Megváltozik majd az éghajlat, megváltozik a földművesek életmódja, és meglesz az energiai alap az ország iparosításához. Az egyiptomiak az asszuáni gát Jelentőségét néhány pontban szokták összefoglalni. 1. A gát és a mögötte keletkező hatalmas víztartály felhasználásával az ország termőföldje a mai terület harmadával növekszik. Ez pedig elsősorban mezőgazdasági országban döntő Jelentőségű. 2. A víztároló segítségével — az időjárástól függetlenül szabályozni lehet a Nílus vízállását az ország egész területén. Az egyiptomi fellah végre megszabadul az árvizek vagy a szárazság veszélyétől. Ez az ország a világ egyik legszárazabb helye, ahol úgyszólván sohasem esik. Az egész mezőgazdaság a mesterséges öntözésen alapul, amely viszont közvetlenül a Nílus vizmenynyiségétől függ. Ha ennek ingadozása szabályozható lesz, biztosítható az évi háromszoros termés. 3. Az asszuáni gát hajózhatóvá teszi a Nílus egész szakaszát. Az épülő kikötő a világrész egyik legnagyobb rakodóhelye lesz, ahová az egyiptomi vízijármüveken kívül befutnak majd Szudán és egyéb afrikai ország hajói Is. 4. A 150 milliárd köbméter vizet tároló mesterséges tó kedvezőbbé teszi Egyiptom déli és Szudán északi részének éghajlatát. 5. A 2 millió 100 ezer kilowatt kapacitású erőmű biztosítani fogja az egész ország energiaszükségletét, és ezzel megoldódik az Iparosítás alapbázisának kérdése. összegezve az asszuáni gát nemzetgazdasági eredményeit, az előzetes számítások Az asszuáni gát heiyszlnrajza Egyiptom mai öntözőberndezése a „szakkia"
