A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-09 / 32. szám
A Marka grófnő hat év után újra Nagymegyeren A Csemadok »agymegyeri helyi szervezete hat Év után újra előadta a Marlca grófnőt. Hat évvel ezelőtt az őriisi siker közepette, ki tudja miért, abba kellett hagyniuk az előadást. Pedig minden este telt ház volt. Nemcsak Megyeren, de Kolozsnémán Is nekik tapsolt a szabadtéri színpad közönsége a járási Csemadok-napon. S most, hogy megjelentek a plakátok, lázba jött újra a közönség, hiszen a régi operett kerül színre a régi gárdával. S bizony ez a körülmény is megbecsülendő. Hat év múlva ugyanaz a gárda adja elő ugyanazt az operettet. S most szóljunk valamit Kálmán- Imréről is, akinek nevéhez nem egy világsiker fűződik. Mivel bekapcsolódott a bécsi operettélet vérkeringésébe, előszeretettel könyvelik őt el bécsi operettszerzőnek. Pedig csak új vitalitást ölmlesztett a bécsi operettbe, s ezt azzal érte el, hogy magyar vért adott Bécs zenés színpadi életének s ezzel felfrissítette azt. Túlszárnyalta még legsikeresebb kortársát, Lehárt is, magyarsága tartalmasabb, valódibb bármelyik kortársánál az operettműfajban. Tegyük hozzá, ez a magyarság nemcsak külsőség nála, hanem olyan elem, mely a komponálásnak lényeges vonása, mondhatni programszerű jellegzetessége volt. Operettjeiben ez a magyar elem ötvöződött össze Bécs könnyed eleganciájával. Talán legismertebb müve a Csárdáskirálynő. Muzsika, szeretem, gondtalanság: 1914—1918-ban pedig megszületik a Marica grófnő. Itt már mást érez a néző. Egy kicsit felelősnek tartja magát amiatt, amiről megfeledkezett, hogy ti. az operettnek is célzatosnak kell lennie, s ezt adja a szerző a kis Liza szájába: Mi különbek vagyunk nálatok! Az operett előadása hiba lenne akkor, ha a negymegyeriek most már babérjaikon ülvs ezen a síkon maradnának. S hiba lenne, ha ügy adnák elő az efféle operetteket, hogy előadásuk elrettentő például szolgálna a színjátszó csoportoknak. Régi igazság, hogyha az íj húrja állandóan meg van feszítve, veszt rugalmasságából. Ha színházainkba csak tanulni járnának, csak a mai élet problémáit láthatnák, mindez unaljmassá válnék számukra. Mikor a szereplőkkel beszélgettem, láttam, hogy megértették operettjük mondanivalóját, sőt rámutattak a Marica grófnő célzatosságára. Ezért a nagymegyeri tanítók és kultúrtársak megérdemlik a dicséretet. Nagyszerűen mutatták be Móric grófot és a mulatozó, ugyanakkor hivatásukat érző dzsentrifiúkat. Mert míg Móric gróf agyalágyultságában gyógyíthatatlan, a három fiú megmutatja, hogy nemcsak urat tud játszani, de van becsülete és nemzeti önérzete is. Illenék Imegdicsérnl a szereplőket, de nem ez a cél. Minek emelni ki Marica grófnőt, Lizát, Lenkét, a nagynénit? Minek vennénk sorra a férfiszereplőket, a rendezőt, a zenét? Mind megállták a helyüket s mindent megtettek, hogy bárom vidám, kellemes órát szerezzenek a közönségnek. S még valamit: a nagymegyeriek most szórakoztatnak, ám erősen hisszük, hogy nem állnak meg a szórakoztatásnál. Van hozzá adottságuk, hogy komoly tárgyú darabokat, drámát, társadalmi kritikai görbetükröt, esetleg tragédiát is bemutassanak. Hisszük, hagy ezek a fiatalok Imegmutatják tehetségük legjavát a színpadon másféle műfajban is. De mos dicsérjük meg őket azért, amit nyújtottak. A Marica grófnő szórakoztat, mulattat, hangulatot kelt a nézőben és hallgatóban és bocsásson meg a legelfogultabb kritikus is, ez az operett, kérem szeretettel, nem giccsl FARKAS IENŰ A királyhelmeci HNB polgárt aktívája nagyszabású polgári házasságkötést rendezett. Képünkön az egyik pár aláírja a házassági jegyzőkönyvet Virággal köszöntik Lovícsek Bélát Felsötúrön Levelezőink írják Lovicsek Béla Érsekújvárott és Felsőtúron Az érsekújvári járási népkönyvtár a Csemadok járási bizottságával karöltve Lovicsek Béla részvételével irodalmi estet rendezett a művelődési otthonban. A népszerű író könyvel a könyvesboltokban már nem kaphatók, ennek ellenére csak kevés olvasó jött el a találkozóra, mert e napon még két rendezvény volt a városban, bár ez nem szolgálhat mentségül. Felsőtúron viszont több mint százan jelentek meg az esten, ahol bőven bíráltak, felvilágosítást kértek az írótól, aki mindent részletesen, türelmesen /megmagyarázott. Mindkét irodalmi est, az íróval való közvetlen beszélgetés élménye, még sokáig fog élni a megjelentekben. Végül érdemes még megjegyezni, hogy Felsötúrön égéretes újrakezdés jelel mutatkoznak. Az elmúlt évben új titkár került a falu élére Stec István személyében. Ű és /Ágoston Lajos eddigi munkája a legszebb reményekre jogosít, meri meggyőztek arról, hogy szívügyüknek tekintik a népművelés terjesztését. Tóth János, Tóth László Újvári hírek Az érsekűjvári szövetkezet aratóit meglátogatták a minap a helyt Vöröskereszt képviselői, ellenőrizték az elsősegélynyújtó ládák felszerelését, az ivóvizet s mivel nem találtak semmi kifogásolni valót, frissítőkkel látták el az aratókat. Érdemes beszélni a szövetkezet méhészetéről Is, amit öt éve alapítottak meg tizenhat méhcsaláddal, ami ma már 80 családra szaporodott fel. Szép jövedelmet jelent ez a szövetkezetnek, az idei első pörgetés is 8 q mézet adott. Simon Lajos, az alapító, ötven éve foglalkozik méhészettel, ma már hetvennégy éves, de még mindig a szövetkezet egyik legered|ményesebb dolgozója. Mellnek József Méltón szerepeltek A Csemadok deméndi szervezete tavasszal nagy sikerrel mutatta be Dávid Teréz: Fekete bárány ,,c. drámáját“, mellyel meglátogatták Ipolyszakállas és Alsószemeréd községeket is. A színdarab szereplői között ott találhattuk Huszár Sándor Csemadok-elnököt és több idő-, sebb anyát, apát, akik nem sajnálták szabad Idejüket a kultúra ügyéért feláldozni. Prandorffi Piroska kiiltúrfelelős pedig az Ipolymenti dal- és táncünnepélyre készítette elő a dal- és táncegyüttest, amelynek eredményeképpen Paláston különösen a modern táncok és a székes tánc bemutatásával arattak nagy sikert. Az oroszkai és a pereszlényi táncegyüttesen kívül nem is találtak igazi vetélytársra. Az egész évi jó munkáért a fiatalokkal megerősített tagság Bojnicére készül kirándulásra. Balányi János 17
