A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-28 / 26. szám

Egy kedv as kép Hruscsov elvtárs dániai látogatásául: a Basktrla hajó fedélzetén Jens Otto Krag dán miniszterelnök és felesége üdvözli a szovjet vendégeket. Hruscsov elvtárs éppen közli Hella Virkner Krag asszonnyal, hogy ukrán kenyeret hozott- neki ajándékba.

A koppenhágai utcák „királya“ — a kerékpáros

Dánia tulajdonképpen Koppenhága — tartja egy Északon Igen elterjedt mondás. Ez ugyanannyira igaz és ugyanannyira hamis, mint a legtöbb hasonló szólásmondás. Igaz viszont, hogy más dán városokat alig ismer a világ és hogy a dánok egy negyede Koppenhágában lakik.

A skandináv országok számára Dánia olyan, mint nekünk Olaszország, és Koppenhágát úgy ismerik, mint a kedves, vidám emberek városát. Malmőtől Hammerfestlg majd mindenki egy koppenhágai látogatásról ábrándozik. Sok svéd és norvég ruccan át a hétvégére ebbe, az alkoholfogyasztási korlátozásokat nem ismerő városba. A világ tengerészei éppen olyan Jól ismerik Koppenhága kikötői negyedét, a Nyhavnt, mint például a hamburgi Relperbahnt.

Mindig akad művészember, aki — mint Gauguin, Dániából visz magának feleséget. Néhány kápa ott függ a Glyptothekban, Koppenhága világhírű mügyüjteményáben, amelyet Carl jakobsen, egy serfdzű alapított. Ebben a városban élt Niels Bohr, az atommodell megalkotója és Hans Christian Andersen, a nagy mesemondó.

Dánia a Jütland félszigeten és a tőle keletre fekvő 490 szigeten terül el. Hozzá tartozik még a távolabb keletre fekvő Bornholm-sziget. Legnagyobb szigete azonban Seeland (Sjaelland). A sziget keleti partja, az Oresund a „dán Riviera“. FUrdőtelep fUrdőtelep mellett, melyeket nagy számban keresnek tel nyáron a koppenhágaiak — kerékpáron, autón és vonaton.

Helsingör Seeland legkeletibb -pontja. Mintegy 3 kilométer Választja csak el a svéd partoktól. A Hamlet vára, Kronborg által őrzött szoroson élénk a tengeri forgalom a Kattegat és a Keleti-tenger között. A vár teraszáról csodás kilátás nyílik a Sund tengerszorosra meg a dán és a svéd tengerpartra. A Hamlét-vár látogatójának okvetlenül valami Shakespaare-idézet jut az eszébe, s mi más, mint az, hogy „Something is rotten In the state of Denmark“! (Valami bűzlik Dániában!) Persze ez nem áll a mai Dániára, a látogatónak Igazán nem lehet az a benyomása, hogy „bűzlik valami“. Mindenütt a konjunktúra és a jólét jeleival találkozhat, persze a „normális“ szociális különbségek keretein belül.

Vannak jóindulatú tudatlanok, akik az egész országot egy nagy mezőnek képzelik el, amely a hires dán vajat és sajtot szállítja. Pedig ez egyáltalán nincs így. Igaz, hogy Dánia a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkezik a nyugat-eurúpai államok között, de mégis elsősorban iparállam. A legfőbb ipari ágazatok: vas- és fémipar, hajógyártás, élelmiszer-, textil- és elektromosipar. jelentős a halászat is.

De térjünk vissza Koppenhágába, Északnak ebbe a bájos ás elegáns metropolisába. Az estét természetesen dán smörrebrod és Carlsberg sör mellett töltjük el. Dániáról Írni és nem beszélni a smörrebrodról, ez teljesen lehetetlen. A smörrebrod egy szelet vajaskenyér, rajta egész torony salátából, pástétomokból, rákokból, hideg sültekből, tükörtojásból stb. Egy jó vendéglőben a smttrrebrodseddel-ek (szendvics-szeletek) több méteres sorokban állanak. Különben a smörrebrodot készen exportálják, mégpedig frissen, repülőgéppel, egész sor országba. A dán smörrebrodot ugyanúgy megtagáljuk Párizs, London vagy éppen New York nagy hoteljaiban, mint a koppenhágai vendéglőkben.- - —ta—

Nyhavn — a régi koppenhágai kikötőnegyed, tengerészek, művészek és turisták találkozóhelye.

Őrségváltás a királyi palota, az ősi Amalienberg előtt