A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-21 / 25. szám
irodalom magyar Irodalomban Is megjelennek a romantika valóságtól elvágyó jellemvonásai. De döntő súllyal a magyar romantika a haladó eszmék hordozója, és kialakít egy olyan költői képekben gazdag, ragyogó színes nyelvet, mely nagy szenvedélyek tolmácsolására alkalmas, mely nem riad vissza a szinte látomást keltő képektől, a hatalmas ellentétektől, a merész fordulatoktól, s Kazlncyékkal ellentétben merészen merit a népnyelv kincséből is. A reformkor másik nagy költő-egyénisége: Kölcsey Ferenc (1790—1838). Kölcsey a nemességnek azt a rétegét képvsiell Irodalmunkban, amely a magyar társadalom sajátos viszonyai között a polgári haladás szóvivője lett a reformkorban. A Kazlnczykűrtlli' nyelvújítási harcban tűnt fel s mint az elvi alapokon álló magyar Irodalomkritika megalapítója a finomabb, polgárosult Ízlés Jegyében ír és bírál. A meginduló nemzeti mozgalmak, a nemzeti függetlenségért vívott harc az ő költészetét Is határozott politikai tartalommal töltik meg. Ilyen költeményei például: a „Himnusz“, „Zsarnok", „A szabadsághoz", „Zrínyi dala", „Zrínyi második éneke“. Pályája 1829-töí kezdve az Írói alkotást a gyakorlati politikus tevékenységével egyesíti. Nagy hatású beszédeinek egyike a jobbágyság eltörlése érdekében hangzott el az 1832/36- os országgyűlésen („Az örök megváltás ügyében"). Költői és közéleti működését egyaránt a független polgári nemzetállam megteremtéséért folytatott küzdelem szolgálatába állítja. Felismeri a függetlenségi törekvések szoros összefüggését a jogfosztott jobbágyság széles rétegeinek felemelésével, és világosan látja, hogy a nemzeti függetlenség kivívásának feltétele az elnyomott osztályok felszabadítása, a nemesség, a polgárság és a jobbágyság érdekelnek egyesítése. Kölcsey müve híd a felvilágosodás és a szabadságharc kora között: Batsányit köti össze Petőfivel, ö kapcsolja össze a magyar Jakobinusok eszméit és Kazinczy nyelvi és irodalmi újító mozgalmát a nemesi ébredés mozgalmában meginduló függetlenségi harccal. A reformkorban kifejlődő magyar politikai szónoklatnak is 8 az első nagy mestere. A reformkor legnagyobb, a nemzetközi és hazai kérdéseket a legmélyebben egységbe fogó költője Vörösmarty Mihály (1800—1855). Költészete az új, polgári, független nemzetért vívott harcban a legdöntőbb fontosságú. Ö mutatja fejlődésével a kor műfajának változását Is. ' A fiatal Vörösmarty a nemesi patriotizmus költője, s egyúttal a függetlenségi küzdelmek ösztönzője. Eposzai (Zalán futása, Cserhalom, Eger) a dicső múlt felébresztésével a tevékeny és szabad jövőért való harcra buzdítanak. Az 1825/27-es országgyűlés berekesztése után kiábrándul a nemesség mozgalmából, önző patriotizmusából. Egy időre elfordul a közélettől és romantikus képzelete szárnyán az álmok és a mesék világába menekül. Pályájának ebben u szakaszában keletkeznek a „Délsziget“, „A rom“, „A két szomszédvár“ elmű eposzai, valamint a „Csongor és Tünde“ c. mesedrámája. Az utóbbi azonban mér azt is bizonyltja, hogy Vörösmarty költészete új témákkal, új elemekkel gazdagodik: művében megjelenik a nép, a dolgozó és éhező paraszt. Ennek az időszaknak legnagyobb eredménye költői nyelvének kialakulása. Az ő nagyszerű költői nyelve a művészi gyakorlat bizonyító erejével igazolja a nyelvújítókat. Ez a gazdag és árnyalatos nyelv már alkalmas volt arra, hogy méltó eszköze legyen a reformokért vívott harcnak a politika és a költészet területén egyaránt. Az 1832/36-os országgülés után Vörösmarty költészete a reformkövetelések szószólójává válik. Patriotizmusa kibővül: a haza szabadságának kivívását már nem tartja lehetségesnek a nép felemelése, a jobbágyság felszabadítása nélkül. Ekkor születik meg nagy verse, a „Szózat“, melyben „rendületlen" hazaszeretetre, elszántságra buzdítja a hazafiakat. A Szózathoz méltán sorakoztathatjuk még úgyszintén uzldőtájt keletkezett költeményeit: „Gondolatok a könyvtárban“, „Honszeretet“, „Az emberek“, „Országháza“, „Jóslat“. Vörösmarty együtt halad nemzetével a forradalom útján. Lelkesítő, töinegmozgósíté versei (Harci dal) híven szolgálják a szabadságharc ügyét. A világosi bukás kétségbeejti, megtöri fizikai erejét, de egy pillanatra sem töri meg hűségét a haladás eszméihez. A reformkori feudális társadalom beható tanulmányozásának eredménye a magyar kritikai realizmus létrejötte. Első jelentős képviselője Eötvös József (akivel a Hét 12. számában már foglalkoztunk). Kisfaludy Károly, Kölcsey, Vörösmarty és Eötvös mellett a reformkorban a tehetséges írók egész sora munkálkodik az irodalom fejlesztésén, és szolgálja az irodalom területén a haladás eszméit. Vörösmartyn kívül az Auróra-kör legjelentősebb tagjai: Bajza József és Toldy Ferenc. A kor legnagyobb kritikusa, Bajza józset, bátran védelmezi a fejlődő magyar irodalmat a feudális tekintélyek befolyásától. Érzelmes dalaival az ún. almanach-llra megalapítója. Ugyancsak említésre méltó Garay János lírája. Mindketten a reformkori hazafiságot képviselik: a nemzeti függetlenség Irodalmi harcosai. Toldy Ferencnek elsősorban irodalomtörténeti munkássága Jelentős. Széles körű kutató munkát végzett a régi magyar Irodalom emlékeinek feltárása érdekében, ö vetette meg a magyar Irodalomtudomány alapjait, ő Irta az első részletes magyar Irodalomtörténetet, s ezért „lrodalomtörténetlrásunk atyja“-ként emlegetik. A fejlődésnek Indult prózairodalom Jelentékeny képviselői még: Fáy András, Jósika Miklós és Vajda Péter. Midhármuk a kor problémáit ábrázoló, társadalmi mondanivalójú regény és novella művelői. A bratlstavai Komonsky Egyetem és a nyitral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésév«!. Itt levágandó’ Vörösmarty Mihály Felhívjuk kedves olvasóink flgyelniát, hogy mai számunkban befejeződött a Hót képes irodalmi rejtvénypályázata. Reméljük, hasznos olvasmányt, jó szórakozást nyújtottunk vele. Most már csak a válaszok rendezése ós beküldése marad hátra. Mint már közöltük, a válaszokat az egyes számokban közölt szelvények megfelelő rovatába kell beírni, a szelvényeket — sorszám szerint — egy megfelelő nagyságú papírlapra felragasztani, borítékba tenni — és beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Kérjük, a megfejtésen ne felejtsék el feltüntetni a beküldő nevét, foglalkozását, pontos címét és életkorát, a borítékra pedig feltűnő helyen kérjük ráírni a jelszót: „Magyar irodalom“. Beküldési határidő 1964. június 28. A később érkező megfejtéseket — a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt — nem vehetjük figyelembe. Az öt fő díj nyilvános sorsolását 1964. július 5-én tartjuk meg a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyen. A nyerteseket levélben értesítjük az utazás pontos időpontjáról, valamint az útlevél megszerzéséhez szükséges okmányok beküldésének módjáról. A 16 éven aluli megfejtők között — mivel ezek a társasutazáson nem vehetnek részt, — néhány értékes könyvet sorsolunk ki. A megfejtéshez és a sorsoláshoz sok sikert kíván a SZERKESZTŐSÉG Megfejtendő kérdések: 4 Ml a címe Kisfaludy Károly még ma is * látszott két népszerű vígjátékénak ? 2' Melyik költeményből való a cikkben * szereplő első oersldézet és kt a szerzője? 3 Ml Garay János híres elbeszélő költemé* nyének a címe és ki a főhőse? (Kodály Kotlán daljátékot Irt belőle.) • e Magyar 1. : 11 • 5? ^ • i • * a • ’<lí i(£ : 35 £ • < t. 15 9 irodalom 3.
