A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-21 / 25. szám
Dutch Schultz, akit Dewey egyszer már adócsalás vádjával lecsukatott, hisztérikus dührohamban tört ki, s a padlón fetrengve üvöltötte: — Tulajdon kezemmel ölöm meg ezt a kutyátl Mivel nem sikerült lecsillapítani, s eljárt volna a szája, még aznap este megölték egy newyorkl lokálban. Ha ettől kezdve newyorki gangsztertársaságban emlegették Thomas Dewey nevét, „Albert bácsi“ íiókál csak legyintettek: — Ja, az a fickó, akinek „Munkás" Charley mentette meg az életét. . . A newyorkl városi hatóságok nem egy esetben „Albert bácsi“ segítségével szabadultak meg baloldali politikusoktól, szakszervezeti vezetőktől, akik kezdtek túlságosan kellemetlenek lenni. Mégis csak okos ember volt „Albert bácsi“, amikor nem hagyta bántani a későbbi kormányzót. 1939. július 14-én történt, hogy „Dlsznófejü“ jimmy Ferraco elrabolta és megfojtotta Peter Panto-t, egy newyorki rakodómunkás szervezet vezetőjét. Tony Romeo segédletével feldarabolta a hullát és elásta egy temető közelében. A holttestet csak hónapok múlva találták meg — Abe Reles útmutatásai alapján. De miért vezette Abe Reles a rendőrséget a gyilkosság nyomára? Relest 1940-ben adócsalás vádjával letartóztatták, s már szabadon engedték volna, amikor váratlanul kihallgatást kért William 0‘Dwyer ügyésztől, s olyan dolgokat árult el a Gyilkosság RT működéséről, hogy a vallomás fejében törölték az általa beismert hat* (I) gyilkosságért járó büntetést! Egy monopólium sem tart örökké Miért vallott Reles a bíróság előtt (Itt kell közbevetnünk, hogy a Gyilkosság RT-ről írottak Reles vallomásán alapszanak, ahogy A1 Capone viselt dolgainak összképe is hasonló, bár jóval későbbi vallomások alapján állt öszszej? Egyesek szerint a félelem bírta rá, mások szerint gyűlölte „Albert bácsit“, míg maga a „bácsi" tömören így nyilatkozott: — Azért köpött, mert hülye volt. . . Reles vallomásai alapján azonnal letartóztattak több mint 100 gyilkost, s közülük negyvenet rövid úton gázkamrákba, vagy villanyszékre küldtek. O’Dwyer a szövetségi börtönöket sem tekintette eléggé biztosnak, s ezért Relest, a felbecsülhetetlen értékű tanút titokban elhelyeztette a Coney Island-1 Half Moon Hotelben. Abe Reles, aki már hat hete vallott, s több kötetre való jegyzőkönyvhöz szolgáltatott anyagot, egy szép napon elhatározta, hogy a „bácsira“ is ráhúzza a vizeslepedőt. O’Dwyer lelkendezve utasítást adott Anastasia letartóztatására, s egyidejűleg intézkedett, hogy Relest szállítsák át a 42. utca egyik rendőrségi épületének 20. emeletére. Abe Reles azunban a rendőrségi épület 20. emeletéről „kiesett“ a 42. utcára és természetesen szörnyethalt. „Albert bácsi“ ellen természetesen beszüntették az eljárást, s a második világháborúban kapóra jött neki a katonai szolgálat, mert megszerezhette az értékes amerikai állampolgárságot. A háború után újult erővel látott hozzá a szervezet kiszélesítéséhez, miközben társai egymás után a villanyszékben végezték pályafutásukat, vagy csak 1980-ban szabadulnak, mint johnny Dioguardi, a nagyáruházak egykori „védöszentje“. Úgy tűnt, hogy „Albert bácsi“ az istenek kedvence, az a nagy gangsztervezér, akinek nem kell Torrio módjára hazamenekülnie, aki mögött sohasem csapódik be a börtönajtó. „Albert bácsi“ mindössze arról feledkezett meg, hogy az ő monopol-szervezetére, a Gyilkosság RT-re is azok a törvények hatnak, mint a gumiban, autóban, olajban stb. dolgozó monopóliumokra: a legszigorúbb ellenőrzés sem tud véget vetni a konkurrenciának, az erővi szonyok állandó hullámzó alakulásának. „Albert bácsi“ 1957 októberében levetette prémgalléros kabátját, kioldotta nyakkendőjét és beült a Park Sheraton Hotel — a 7. és az 55. utca sarkán — borbély szalőnjának 4. számú bőrfoteljébe. — Masszázst! — vetette oda Joseph Bocchino borbélysegédnek, aki nagy buzgalommal ügyködött a milliókat érő koponya körül. — A szokásos krémet, Mr. Anastasia? kérdezte, miközben felfigyelt a két szürkekabátos férfira, aki éppen akkor lépett ki a szálloda kapuján. —- Ügy látszik fázékonyak — gondolta, mert a két férfi fülig felhajtotta kabátgallérját. „Albert bácsi“ közben hátradőlt a fotelben és behunyta a szemét. Ekkor lépett a két fázékony úriember a fodrászszalónba. Fekete bőrkesztyfis kezükben német gyártmányú automata pisztoly. Először a magasabbik lőtt, Bocchino kővédermedt a fé leiemtől a főnök és a többi segéd ordítva hátraszaladt. A hat golyótól eltalált Anastasia hanyatt esett, a két fázékony úriember belefújt pisztolyának csövébe és kényelmesen távozott. Anastasia, a gyilkosság nagymestere 1957 októberében a konkurrencia áldozata lett, nem segítettek rajta testőrei, dollármilliói s felső kapcsolatai. Egy borbélyüzletben szitává lőtték. „Albert bácsi“ halála után visszaesett az üzlet, s újabb csapások érték a szervezetet: a „kemény“ Tony Anastasia, a newyorki kikötő császára 1963 márciusában ágyban és párnák közt halt meg. Costello, a másik alvezér kibejár a börtönkapun. Joe Adonis már csak kis üzletekkel foglalkozik. Mindennek alapján így sóhajtott fel boldogan a „Chicago Sun Times“ vezércikkírója: „Az alvilág fájáról lehullott az utolsó véres levél .. Ugyanaz a lap néhány nappal később folytatásokban kezdte közölni a Gyilkosság RT utódjának, a Cosa Nostra szervezetnek bűnlajstromát. Fény derült végre „Albert bácsi“ halálának előzményeire: 1957-ben megrendezték Apalachinban a monopóliumon, Illetve a Gyilkosság RT-n kívül álló gangszeterek csúcstalálkozóját, ahol Vito Genovese, az új vezér parancsot adott „Albert bácsi“ likvidálására. Genovese küldte a fodrász-szalonba a két fázékony úriembert, ő szervezte meg a páratlanul nagy, új céget, amely már évi 4 milliárdos forgalmat bonyolított le, szemben a Gyilkosság RT néhány rongyos milliárdjával. A Cosa Nostra („a mi ügyünk“) adta ki az új utasítást: gangszterek, be az üzleti életbei Fektessetek tőkét a bankokba, biztosítási társaságokba, áruházakba ... Az új cég olyan pompásan működött, hogy magát a Cosa Nostra nevet is csak tavaly ősszel hallotta meg az amerikai igazságügyminisztérium, amikor Joseph Valachi, akit tizenöt évi börtönre ítéltek, az atlantai fegyházban séta közben egy vasdoronggal agyonverte egyik társát, mert attól félt, hogy a Cosa Nostra besúgással gyanúsítja, s ezt a foglyot bízta meg az ő kivégzésével. Véletlenül tévedett, de hát a lónak is négy lába van, mégis megbotlik. Valachi ilymódon kénytelen volt vallani, s a Cosa Nostrával kapcsolatos kutatások során az is kiderült, hogy jack Ruby, Kennedy állítólagos gyilkosának gyilkosa szintén a Cosa Nostra embere volt, sőt Dallasba költözve is fenntartotta megbízóival a kapcsolatot. A Cosa Nostra gengsztereitől hosszú szálak vezetnek az elnökgyilkosságban érdekelt texasi olajbárók-A1 Capone 1931-ben a bíróság előtt. Szemében félelem csillog, ekkor tudta meg, hogy em hereinek nem sikerült megvesztegetni a bírákat. „Albert bácsi“ éppen rosszkedvű hoz, a nemzetközi feszültség fokozására törekvő „Veszettekhez“. És itt már rendkívül nehéz megvonni a választóvonalat: ki a nagyobb gengszter — Lafayette Hunt, texasi olajbáró, az Egyesült Államok leggazdagabb embe re, aki milliókat költ a harmadik világháború propagálására, vagy Vito Genovese, akinek nincsenek ilyen ambiciói, beéri a bérgyilkossággal, zsarolással és kábítőszerkereskedelemmel? MAKAI GYÖRGY 5
