A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-14 / 24. szám

irodalom gyakran épp ez dönti el egy mű esztétikai értékét. Ilyenformán a stílus-sokféleség ■forrása szempontjából ez az Irány jelen­téktelenné zsugorodott. A másik, talán még nagyobb baj, hogy Barczafalvl Jóakaratú Igyekezetét nem támogatta sem Írói tehet­ség, sem Ízlés, ö azonban csak egy volt a sok közül. A legtöbben kényük kedvük sze­rint használták a szócslnálmányokat. Az alább közölt levélrészlet még érthető és kisded próbálkozás azokhoz az írásokhoz képest, amelyek ebben a korban napvilágot látnak. Íme: „Itt Kassán nagy gyuladék tegnap előtt támadott. Ügy hallik, hogy gyűjtőszók támadsága volna. Már Is né­hány gyujtászok elfogattatván, a rabtárnak (börtön) belöletébe lakat alá zárattattak, honnan klhozattatván, ötven pálca Utemé­­nyek adattak az alölatjoknak felületére ..." Látható, olyan újítások ezek, hogy még a született magyarok is elhűltek bele. Ennél talán még az Is jobb magyarság, amit Bessenyei Pontyljénak a tollából Idéz­tünk. A nyelvújítási korszak legnagyobb alak­ját, Kazinczy Ferencet Is perbe fogták a Martlnovlcs-féle összeesküvésben való rész­vétel vádjával, s épp raboskodik ebben az Időben. Már fogsága előtt is a nyelv kife­jező erejének, a stílusnak fejlesztése volt fő célja. Kiszabadulása után pedig jól át­gondolt tervvel fogott Ismét munkához, hogy a magyar irodalmat felvirágoztassa. A nyelvújítás vezéralakja, de az ilyen és hasonló, a nyelv természete ellen vétő szó­gyártást megveti. Leveleiben szinte mindig hangoztatja, hogy tudás és jó Ízlés vezesse munkájában az Írót, ezért kell elriasztani az Irodalom mezejéről a tudatlanokat és ízlésteleneket, meg kell teremteni tehát az Irodalmi kritikát, a nyelv pallérzatlanságán pedig merész, de ízléses újítással kell se­gíteni. Jót s Jóit Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem Érted, Szánts és vess; hagyjad másnak az áldozatot — mondja egyik epigrammájában. Néhány hónappal később Vltkovlcs Mihályhoz Irt költői levelében maró gúnnyal fordul az ósdiak ellen. Ennek reakciójaként a mara­diak (ortológusok) és az újltúk (neológn­­sok) pártja mind élesebben elvált egymás­tól. így fejlődött egy szellemi mozgalom há­borúvá. • Kazinczy rengeteget levelez. Levelezése, fáradozása nem maradt meddő. A neológu­­soknak csakhamar Bányácska vagy ahogy Kazinczy elnevezte, Széphalom lett a köz­pontja. Tudásával, ízlésével, szorgalmával tekintélyt szerzett magának. Tőle kértek tanácsot, segítséget, útbaigazítást, biztatást; a költők hozzá küldték bírálatra alkotásai­kat, műfordításaikat. Közben az ellentábor sem nyugszik. A Mondolat c. gúnyiratban (1813) kímélet­len és méltatlan támadást Indít a nyelv­újítók s főként azok vezére, Kazinczy ellen. A csúfolódásra — Kazinczy beleegyezésével — Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válaszolt, de az Időközben megindult Tudományos Gyűjteményben később ő Is sorra megcáfol­ta az ortologusok legfontosabb érvelt. Ki­fejti nézeteit: „A nyelv az legyen, aminek lennie illik: hiv, kész és tetsző magyará­zója mindannak, amit a lélek gondol és érez.“ Körültekintő munkájával nemcsak az ellentábor ellenvetéseit hárította el, hanem a nyelvújítók törekvéseit és magasabb elvi színvonalra emelte. A viták meghozták a várt eredményt. A nyelvi kérdések legtöbbje tisztázódott. Az ortologusok közül sokan belátták állás­pontjuk helytelenségét, de az újítók merész túlzásaiból Is sok lecsiszolódott. Ekkor Ka­zinczy maga Is elérkezettnek látta az időt, hogy a két tábor nézeteit összehangolja s az elért eredményeket summázza. Megírja az „Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél“ c. tanulmányát (1819). Meg­állapítja benne: „Jól és szépen az Ír, aki tü­zes orthologus és tüzes neologus egyszers­mind, s egységben és ellenkezésben van önmagával.“ A Tanulmányban kifejtett gon­dolatokat az új Irónemzedék magáévá tet­te, s ezzel a nyelvi háborúskodás befejező­dött, Illetve a nyelvújítás ügye győzelemre jutott. Kisfaludy Sándor, noha nem tartozott a nyelvújítás feltétlen hívei közé, élt a nyelv­újítás szóalkotásaival: Vérkünny ég s forr szemében, Vértajtékzé patakokban. Kisfalu­dy Károly és Berzsenyi Dániel költeményei­ben már sokkal többet találhatunk. Kölcsey pedig különösen a báj-, láng-, tündér-, vér­­előtagú összetételeket kedveli. A romantlclz­­mus korában Vörösmarty Mihály emelte a költő nyelvet a legmagasabb fokra. Ritkán alkalmaz merész összetételeket, de költe­ményeiben éppúgy használja a népnyelvet, mint a régiséget és a nyelvújítás szóalko­tásait: Fényhazáját meg nem látja többé; A szerelmek rúzsvásznán jégfonállal szőve volt kevélység; emberméltúság, Udlak, enyh­­hely, vlllémroppanás stb. A nyelvújítás vihara elcsitult. A háborús­kodásban az Irodalmi romaritlclzmus és a nyelvújítás együttes hatása alatt egy új­fajta, pompázó költői nyelv alakult ki. A harcból a magyar nyelv, a magyar költői stílus többszörösen megerősödve, kifino­modva, sok ezer új szóval gazdagodva, győz­tesen került ki. Az addig elmarasztalt, pe­rifériára szorított édes anyanyelv alkalmas­sá vált a szépművészet és a tudomány mű­velésére, sőt a legfinomabb szalonokba Is bevonult. A nyelvújítással lezárult egy korszak, s általánosan győzedelmeskedett a Komen­­sk? által már régen megfogalmazott elv. Az anyanyelv lett a művelődés forrásává. I A bratislavai Koménak^ Egyetem ég a nyltral Pedagógiai Intézel magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésével. Ut levágandó! Kölcsey Ferenc Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy következő számunkban befejeződik a Hét képes irodalmi rejtvénypályázata. Reméljük, hasznos olvasmányt, jé szóra­kozást nyújtottunk vele. Most már csak a válaszok rendezése és beküldése marad hátra. Mint már közöltük, a válaszokat az egyes számokban közölt szelvények meg­felelő rovatába kell beírni, a szelvényeket sorszám szerint — egy megfelelő nagyságú papírlapra felragasztani, borítékba tenni — és beküldeni a Hét szerkesztőségébe. Kérjük, a megfejtésen ne felejtsék el fel­tüntetni a beküldő nevét, foglalkozását, pontos címét és életkorát, a borítékra pe­dig feltűnő helyen kérjük ráírni a jelszót: „Magyar irodalom“. Beküldési határidő 1964. június 26. A később bérkező megfejtéseket — a ren­delkezésre álló idő rövidsége miatt — nem vehetjük figyelembe. Az öt fő díj nyilvános sorsolását 1984. július 5-én tart­juk meg a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyen. A nyerteseket levélben értesítjük az utazás pontos időpontjáról, valamint az útlevél megszerzéséhez szük­séges okmányok beküldésének módjáról. A 18 éven aluli megfejtők között — mivel ezek a társasutazáson nem vehetnek részt — néhány értékes könyvet sorsolunk ki. A megfejtéshez és a sorsoláshoz sok sikert kíván a SZERKESZTÖSEG Megfejtendő kérdések: Hol Jelent meg a Magyar Hírmondó? O Melyik morvaorszdgt városban, til. an­­’ nak melyik börtönében raboskodott Ka­zinczy Ferenc? o Ki szerkesztette a Mondolat c. gúnytra­tot? * 2 5 Magyar 1. s ! 1 A ■*>* 3 T >4 • KJ • X ^ • V*} ‘C3 • Aí 9-A J 5 9 '*) • se £ 14 2. • «s L * irodalom 3.

Next

/
Thumbnails
Contents