A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-14 / 24. szám
Zenehallgatási órán Kai Plonlrz&zxiúk A kiizetgyQjtemény egy része A készlllá múzeum tárgyaiból A korszerűség Igénye ma már nemcsak az öltözködésre, lakáskultúrára, az üzemi berendezésekre terjed ki, de egyre nagyobb tört hódit az Iskolák tanítási módszereiben is. Gép-csodás században élünk, Ismereteink a világról, a tudomány és technika területéről szinte minden évben korrigálásra szorulnak s állandóan bővülnek. Ha egymás mellé teszünk egy húsz év előtti és egy mostani tankönyvet s mindkettőbe belelapozunk, akkor érzékelhetjük csak igazán a különbséget. Ugyanakkor a mai diáknak e rengeteg anyaghalmaz elsajátításához ugyanannyi vagy még kevesebb Idő áll rendelkezésére, mint a réginek. Tehát lényegében az adott tanítási Idő alaposabb, észszerűbb felhasználásáról van szó. Nem az a cél, hogy a gyerek az élettől elvonatkoztatott anyagot részleteiben bemagolja; egyéni látásmódra, önálló állásfoglalásra kell nevelnünk, hogy a részek között megértse az összefüggést s a tanult anyagot a gyakorlati élethez tudja kapcsolni. Komensk?, a nagy cseh pedagógus tanítása ma Is Időszerű. S ma, amikor a technikai segédeszközök szinte nélkülözhetetlenek, arra kell törekednünk, hogy ezek színvonala lépést tartson az Idővel. A csatal alapfokú kilencéves magyar Iskola tanárai, Ojváry László igazgató vezetésével ezt az elvet követik. Két szaktantermet rendeztek be [Irodalmizenei és geometriai) ellátva a legkorszerűbb eszközökkel: ■ mágneses tábla, vetítőgép (epidiaszkóp), mágneses és szétszedhető modellek, vlllanyzongora, szteréo-rádló, magnetofon stb. Részt vettem egy zenehallgatási órán, melyet a Járási zeneszakos tanárok jelenlétében rendeztek. Szabó Ferenc Ludas Matyi szvitjét Molnár András zenetanár mutatta be a tanulóknak. A zene közben képeket vetítettek a történetből és elmondták Ludas Matyi meséjét prózában. így a gyerekek zenét, Irodalmat és képzőművészetet kaptak egyszerre. A zene élményszerűvé vált, esztétikai érzéküket fejlesztette. Figyelemmel kísérhették, a tanító útmutatása alapján, az egyes tételek zenei nyelvét, mondanivalóját. S végül megismerkedhettek a szvittel mint zenei műfajjal. Molnár András, a lelkes fiatal tanár mlntaórája nagy elismerést aratott, de egyben a Jelenlévők között az óra után hasznos vitát Is váltott ki. Felvetődött a*kérdés, vajon a többi Iskoláknak lehetősége van-e ennyi segédeszközt beszerezni? Honnan biztosítsák a szükséges pénzalapot? A csatalak sem kapnak több pénzt a Járástól, mint a többi Iskolák és mégis... A lehetőségnél álljunk meg egy pillanatra. A sült galamb csak a mesében repül az ember szájába. A lehetőség valóraváltásához szívós, céltudatos munka kell. A tanítók és a szülői munkaközösség összefogása vezetett eredményhez. A szaktantermek előkészítése Kö:eles László, Orosházi Lajos, Köteles Teréz, Molnár András, Menyhár Tibor, Kristóf József, Bende József és a többiek érdeme. KI kell emelnünk a Pethő Lajos vezetésével működő mezőgazdasági szakkört, a pénzalap nagyrészét a kör eredményes munkája biztosította. Az Idén Is fél hektár kamillát termelnek, mely újabb pénzt hoz az Iskolának. A tanítók színdarabokat játszottak és ennek a bevétele sem folyt el borra, pálinkára. Az Iskola folyosóin sétálgatva az az érzése az embernek, mintha egy tudományos Intézetben Járna. Nagyon meglepett a kiállított kőzetgyüjtemény, mely akármelyik központi múzeumnak díszére válna. — ötezer koronáért vettük egy magángyűjtő özvegyétől — mondja Újvári Igazgató. — Az anyag egyrészét főként a duplumokat, már eladtuk az előző Iskolának. A falakat modern és klasszikus festők reprodukciói díszítik: Munkácsy, Szinyei-Merse, Csók, Csontváfy stb. Elfiadás a geometriai teremben Prandl Sándor felvételei
