A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-14 / 24. szám
Kazinczy széphulml lakása A nyelvújítás Minden kornak igen fontos vonása a hatalomért folyó küzdelem. A felvilágosodás és a nyelvújítás koréban e küzdelemben Magyarországon három tábor (az udvar, a polgárság, főként pedig a köznemesség) vesz részt. Kazinczy Ferenc f A Hét képes irodalmi rejtvénypályázata A korszak nagy eszmeáramlata, mely Franciaországból elindulva, nálunk felvilágosodás néven vélik ismertté, e három tábor között dúló harc közepette találja az országot, s e harcok közben Ismerkedik meg vele a magyarság. A felvilágosodás, mely hazájában az ész nevében tiltakozott az Idejétmúlt hűbéri viszonyok ellen, észszerütlennek bélyegezve annak minden csökevényét; s az ésszerű, aftérmészetnek megfelelő polgári rend szükségességét hirdette, nálunk — a három, hatalomért síkraszál- 16 osztály óhajainak megfelelően — háromféle értelmezésben terjedt el. A három tábor között levő viszonyt még jobban elmérgesitették II. József törekvései. A felvilágosult abszolutizmus nevében Inkább nem koronáztatja meg magét, csak ne kelljen esküt tennie a magyar alkotmányra. Ez magában véve Is elég volt ahhoz, hogy a nemesség gerincesebb vagy esetleg kiváltságait féltő része tiltakozzon, s több jeles költő, mint például Ányos Pál, Bessenyei fiatal tanítványa, a hivatásával meghasonlott Ifjú paullnus pap megszólaljon ellene. Rettentő szatírát Ír Kalapos király címmel, s noha csak kéziratban forgott kézen, a császárt mégis kalapos királynak hívta az egész ország. A sorra megjelenő elnómetesltő rendelkezések a magyarságot nyelvében támadták meg, s a nemzetet megsemmisítéssel fenyegették. Mindezek nem maradhattak megfelelő ellenhatás nélkül. Az ellenhatás és ellenállás egyik formájává vált a nyelvújítás. Viszonylag széles olvasói réteg és írócsoportok alakulnak. A szépirodalommal együtt a magyar nyelvű tudományos irodalom is kezd kibontakozni. A nemesi ellenállás és felbuzdulás eredményeként megszületik az első törvény, hogy a magyar nyelvet minden közép- és főiskolán tanítani kell. Ez természetes is, hisz a köztudat felismerte, hogy az anyanyelv sorsával a nemzet önvédelme, fejlődése és létezése szoros kapcsolatban van. Mint látható, a társadalom erőit, nagymértékben lekötötte” a nemzeti ellenállás. Azonban más oka Is volt annak, hogy az ország nem tudott elindulni a teljes polgári átalakulás útján: Nem volt erős, a hatalom gyakorlására Is alkalmas polgári réteg, másrészt pedig: épp ennek hiánya következtében, vérbefojtották a Martinovics-féle jakobinus szervezkedést. Az értelmiség java, a polgárság radikálisabb képviselői vérpadon, vagy börtönben végezték. Akik életben maradtak, azokat teljesen kiszorították a politikai életből. A cenzúra, a politikai rendőrség, a kémrendszer minden politikai jellegű megmozdulást lehetetlenné tett. A felszított szikrát azonban már nem lehetett elfojtani. A haladó gondolkodású értelmiség — kiszorulva a politika küzdőteréről — a nemzet felemelésének eszközét a nyelv pallérozásában, az Ízlés kiművelésében látta. Felismerte, hogy az önállóság kivívása nem képzelhető el a kultúra emelése, ez utóbbi pedig az anyanyelv tökéletesítése és tökéletes ismerete nélkül. A nyelv tudatos gazdagítása, finomítása eddig sem volt Ismeretlen, Bessenyei fellé..Magyar pésótöl kezdve azonban szinte Igénnyé válik. Az európai Irodalom művelnek fordítása közben döbbennek rá, hogy a magyar nyelvben — hajlékonysága, szlnessége ellenére Is — nagy fogyatékosságok mutatkoznak. Legtöbbször nem tudják kifejezni magyarul a fejlődő élet és a tudományok újabbnál újabb fogalmait. Nagyon sok a hosszú, nehézkes szó, sőt az Idegen kifejezések Is elözönlötték a magyar nyelvet. Sokszor azt is kétségbe kellett vonnia az olvasónak, hogy egyáltalán magyarul olvas-e. Bessenyei Philosophusábam Pontyi fiskális még Így Ír: „Ezen 8xpressusnm által éppen favorabilis occasio praesentálván és lnslnuálván magát, nem akartam elmulatni, hogy az urat cum summo respectu ne reverealjam ...“ stb. Mint látható, a nyelvújítás nagyon is szükségessé vált, hisz az előző korok nagy Írói maguk Is jó példával jártak. Sylvester János, Gelejl Katona István, a filozófus Apácai s a széppróza művelői közül Falud 1 Ferenc egy sor új szóval ajándékozta meg a magyar nyelvet, s ezek máig Is megmaradtak: veszteség, vélemény, szorultság, sütemény, szökevény, keverék, sajnos, vesztes ügyes stb. Ha az ő hagyományaik szellemében halad tovább a magyar nyelv új szavakkal történő gyarapítása, nem Is beszélnénk a magyar nyelv életrajzában nyelvújításról, mint külön mozgalomról. Hisz az élőnyelv Ilyen gazdagítása megfigyelhető minden más nyelv történetében. Csakhogy ez nálunk sokkal nagyobb méretűvé lett; felkorbácsolta az emberek szenvedélyét; mindenki kötelességének, hazafias cselekedetnek tartotta a szócslnálást, s csakhamar bekövetkezett az, ami szinte minden hasonló, újítást hozó nyelvészeti vagy irodalmi mozgalomnak a rákfenéje: olyanok Is foglalkoznak veié — s reiidszerint a leghangosabban —, akikben nincs meg sem a kellő hozzáértés, sem az egészséges Ízlés. A merészebb szóalkotás, és a nyelvújítás mozgalommá válása az épp akkor kezdődő hírlapirodalommal, nevezetesen az 1780-ban meginduló Magyar Hírmondó ez Irányú ténykedésével kezdődik. Rfith Mátyás, a lap szerkesztője egy elfogadható, mérsékelt szabályt javasol: „Az Idegen szókat, kivált azokat, amelyeket a magyarnak nehéz kimondani.. írásban, távoztatnl Igyekezzünk.“ A lap másik munkatársa, Barczafalvl Szabó Dávid azonban ezzel nem elégszik meg. Szinte már teljesen a szőgyártásnak él; s megszületik a: hazautalom (állampolgárság), muzsikadalom (hangverseny), frásnág (helyesírás), temenose (végrendelet) esztendőzet (évszázad), fellengér (ma: léggömb), rajzolár (rajzmüvész), őrmész (testőr), közedelem (közönség) stb. Az általa készített szavak egy részét a nyelvízlés elfogadta (társadalom, uradalom, tünemény, mondat, önkéntes stb.), a legtöbbet azonban már akkor sem értették meg. Ezt ő Is észrevette, s néhány regényfordltásához szótárat Is csatolt. A nyelvújításnak ez a fajtája eleve halálra volt kárhoztatva, mert, nem számolt azzal, hogy a szónak nemcsak értelme, hanem érzem! és hangulati velejárója Is van, s ehhez már nem lehet szótárat készíteni. Nem tudatosította eléggé, hogy
