A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-14 / 24. szám

Plesznyivy László verbunkost táncol Megmozdult a vágsellyei Csemadok A szerepifik csoportképe L evelezőink irJák A Csemadok vágsellyei szervezete az utóbbi években a leggyöngébbek kfizé tartozott, de a nömrég bematatott esztrádműsor nagyon kel­lemes meglepetfissel szolgált. A színvonalas elfiadásrfil Tóth Lajos tanítóval, a rendezővel beszélgettem. — Nem kell bemutatkoznod sem nekem, sem a Hét olvasóinak, mert már olvastunk odaadó mnnkádról, amit az esztrádmfisor rendezése is híven tükröz. Hányt tagból is áll ez az együttes? — Harminchármán vagyunk, de merem ál­lítani, hogy fivek múlva ezeket az embereket emlegetik majd, mint a vágsellyei szerveezt újjáéleszt fiit. — Azt hiszem, te vagy a legalkalmasabb, hogy hfl képet nyújts munkátokrúl, problé­máitokról, mert mint rendezd, te Ismered legjobban a helyzetet. — Ha kérésedet teljesíteni akarom, kell, hogy akaratom ellenére magamról Is szóljak. Második éve tanítok ebben a lendületesen újjáépülő városban, ahol egymás után nfinek ki a tűidből az' új lakóházak s ahol én még nem tudtaim rendes lakáshoz Jutni. Felesér gémmel együtt nyomorúságos albérletben la­kunk, de. nemcsak lakásunk nincs, ebbfil a hihetetlenül gyors tempóban fejlfidfi városbúi a kultúrház is hiányzik. Amit annak csúfolnak, korszerűtlen, szinte használhatatlan épület. Saját szemeddel láthattad, hányszor volt hiba az elfiadás alatt a villannyal, a mikrofonnal és sorolhatnám tovább. Ennek ellenére tevé­kenységünket folytatni akarjuk. — Remélem, elfogadjátok meghívásunkat a közeljövőben Vágklrélyfán megrendezésre kerülő járási „KI mit tud“-ra, egyes mfi­­sorszámaitokkal? — Nagyon szívesen. — Nem reméltem, hogy a „KI mit tud" nagyobb érdeklfidést kelt, de az újabb jelent­kezések, Így a ti Ígéretetek alapján is már többet merek várni. Aztán gondolom, nem hátráltak meg és bekapcsolúdtok majd az Irodalmi színpad működésébe Is, ami remél­jük Galántán Is rövidesen megalakul. — Mindent vállalunk, de a munkakedvet legjobban mégis a lehetőségek fokozzák. Bár­hogyan Is törekszik az ember, céljai elérésére, fékBzik az olyan akadályok, mint például a kultúrház hiánya. De hogy visszatérjünk az esztrád-estre, szerinted kiknek van legna­gyobb érdeme a sikerben? — Mindenekelőtt Benes Ildikót kell meg­említenem. Valóban meglepő előadói és ének­tehetség bontakozik ki ebben a kislányban. Pál Imre kltfinfi zenekara is nagyban hozzá­segítette az egész társulatot a sikerhez, bele­értve Doszkocsil Katú és Papp Ica énekszá­mait. De nagyon jó volt Sínek Kató és Plesz­­nyivy Laci népi tánca, Király Dezsőtől a Vizes lakás és a Sofőr álma, Móricz Zsig­mondiéi a Dinnyések c. jelenet, amelyeknél a sokoldalú Morovics Erzsit kell kiemelnem. — Es a konferálás? — Nagyon tetszett. — Sipos Jenő Irta az általunk megadott téma alapján. — Ez kitűnő ötlet votl. Egy szerelmes pár egy hulló falevelet tartva elmondta annak minden kívánságát, amelyek az öreg parkőr varázslata segítségével be is teljesültek. Ha Benes Ildiké énekel szavalatot akartak hallani, eléjük varázsolta Majer Lajost, ha kuruckorl emlékeket sze­rettek volna felidézni, Szedlár Nórlka táro­gatójátékában gyönyörködhettek. Hosszan so­rolhatnánk még a neveket: Szabó Imre, Mé­száros Emese, Morvái Feri, Szedlár Laci, Ta­kács Vili bácsi, Takács István, Mészáros Att­est, Takács Zsuzsa külön is említést érde­melnek. Remélem, nem hagyjátok abba ezt a lendületes munkát, a nehézségek ellenére sem, hogy majd a Csemadok vágsellyei helyi szervezetét a legjobbak között emlegethes­sék. További igyekezetetekhez sok sikert kí­vánunk. Reszeli Ferenc Nagykaposi számok Immár huszadik éve, hogy Nagykapos az új felszaabdult élet útjára lépett. A szitások egykori városa má a tőketarabesi járás egyik legnagyobb községe. 1214-ben II. András ki­rály ajándékaként került a leleszi gurépostság tulajdonába Copus név alatt. A leleszi pré­­postságtúl II. júzsef császár vette el és tette kincstári tulajdonná. 1928-ban a szánkét há­zat számláló Kapos már járást székhely volt. Erdejmes megemlíteni, bogy a XIX. század elején Kapos még három községből állt, amelyeket 1814-ben egyesítettek. Bár Kapos ipari jellegű volt — Itt csinálták az ország legjobb szitált, melyekért „bárhol csókot adott a szépasszony" — mégis egyike azoknak a városkáknak, ahol csaknem hatszáz éven keresztül szegénység a elmaradottság ural­kodott. Csupán egy kövezett utcája volt, má­sutt tengelyig ért a sár, ezért süllyedt el Itt Butler János, a Különös házasság főszerep­lője, amikor kedves Piroskájához igyekezett. Ebbfil az évszázados szegénységből a fel­szabadító szovjet hadsereg, majd a földműves­­szövetkezet megalakítása és végül a „száras­­kikötő" felépítése ragadta ki a várost. 1957. szeptember 8-án az eperjesi kerület­ben Nagykapost nyilvánították elsőként szo­cialista községnek. Mig 1948-ig csupán nép­iskolái voltak, ma van magyar és szlovák ki­lencéves, illetve tlzenkétéves iskolánk, kö­rülbelül negyven osztállyal. Van zeneiskolánk, mesteriskolánk és mezőgazdasági techniku­munk. A HNB közbenjárásával felépítettünk egy szép korszerű kultúrotthont, és egy nagy­városi jellegű vendéglőt. Negyveuágyas kór­házunk is van, és a régi mozit egy Új, min­den követelménynek megfelelő mozi váltotta fel, A lakosság életszínvonalát össze sem le­het hasonlítani a múlttal. Mig 1945-ig a köz­ségben lévő rádiók számát egy kézen meg i lehetett számolni, addig ma csaknem minden j házban rádió szól. Szaporodnak a televízió antennák. A motorkerékpárok fis a személy- ; gépkocsik száma, az autfibusz-közlekedés szintén kibővült. A lakosság szociális bizto­sítása negyvenötig nagyon szegény volt. Csu- f. •­­pán nyolc ember szedett nyugdijat. Ma vi­szont körülbelül négyszáz szejmély élvezi a ; kormány és párt által nyújtott gondoskodást. A beruházási építkezés terén szintén szület­tek eredmények. Kétszáz állami lakásegység épült, az egyéni építkezők száma százötven. Felépítettünk egy traktorállomást, postaépüle­tet, téglagyárat, vágóhidat, sütődét, autóbusz­­garázst, egy modern asztalosműhelyt, egy korszerű szállót és több mint öt utcát kövez­tünk ki. A'kommunális üzemek tizenhat külön­böző ágazatban szolgálják a lakosságot. Az eredmények tükrében gyönyörködve Jól­eső érzés fog el, mely optimizmusra s további munkára serkent. Kertész Páj ‘ .a

Next

/
Thumbnails
Contents