A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-14 / 24. szám
Plesznyivy László verbunkost táncol Megmozdult a vágsellyei Csemadok A szerepifik csoportképe L evelezőink irJák A Csemadok vágsellyei szervezete az utóbbi években a leggyöngébbek kfizé tartozott, de a nömrég bematatott esztrádműsor nagyon kellemes meglepetfissel szolgált. A színvonalas elfiadásrfil Tóth Lajos tanítóval, a rendezővel beszélgettem. — Nem kell bemutatkoznod sem nekem, sem a Hét olvasóinak, mert már olvastunk odaadó mnnkádról, amit az esztrádmfisor rendezése is híven tükröz. Hányt tagból is áll ez az együttes? — Harminchármán vagyunk, de merem állítani, hogy fivek múlva ezeket az embereket emlegetik majd, mint a vágsellyei szerveezt újjáéleszt fiit. — Azt hiszem, te vagy a legalkalmasabb, hogy hfl képet nyújts munkátokrúl, problémáitokról, mert mint rendezd, te Ismered legjobban a helyzetet. — Ha kérésedet teljesíteni akarom, kell, hogy akaratom ellenére magamról Is szóljak. Második éve tanítok ebben a lendületesen újjáépülő városban, ahol egymás után nfinek ki a tűidből az' új lakóházak s ahol én még nem tudtaim rendes lakáshoz Jutni. Felesér gémmel együtt nyomorúságos albérletben lakunk, de. nemcsak lakásunk nincs, ebbfil a hihetetlenül gyors tempóban fejlfidfi városbúi a kultúrház is hiányzik. Amit annak csúfolnak, korszerűtlen, szinte használhatatlan épület. Saját szemeddel láthattad, hányszor volt hiba az elfiadás alatt a villannyal, a mikrofonnal és sorolhatnám tovább. Ennek ellenére tevékenységünket folytatni akarjuk. — Remélem, elfogadjátok meghívásunkat a közeljövőben Vágklrélyfán megrendezésre kerülő járási „KI mit tud“-ra, egyes mfisorszámaitokkal? — Nagyon szívesen. — Nem reméltem, hogy a „KI mit tud" nagyobb érdeklfidést kelt, de az újabb jelentkezések, Így a ti Ígéretetek alapján is már többet merek várni. Aztán gondolom, nem hátráltak meg és bekapcsolúdtok majd az Irodalmi színpad működésébe Is, ami reméljük Galántán Is rövidesen megalakul. — Mindent vállalunk, de a munkakedvet legjobban mégis a lehetőségek fokozzák. Bárhogyan Is törekszik az ember, céljai elérésére, fékBzik az olyan akadályok, mint például a kultúrház hiánya. De hogy visszatérjünk az esztrád-estre, szerinted kiknek van legnagyobb érdeme a sikerben? — Mindenekelőtt Benes Ildikót kell megemlítenem. Valóban meglepő előadói és énektehetség bontakozik ki ebben a kislányban. Pál Imre kltfinfi zenekara is nagyban hozzásegítette az egész társulatot a sikerhez, beleértve Doszkocsil Katú és Papp Ica énekszámait. De nagyon jó volt Sínek Kató és Plesznyivy Laci népi tánca, Király Dezsőtől a Vizes lakás és a Sofőr álma, Móricz Zsigmondiéi a Dinnyések c. jelenet, amelyeknél a sokoldalú Morovics Erzsit kell kiemelnem. — Es a konferálás? — Nagyon tetszett. — Sipos Jenő Irta az általunk megadott téma alapján. — Ez kitűnő ötlet votl. Egy szerelmes pár egy hulló falevelet tartva elmondta annak minden kívánságát, amelyek az öreg parkőr varázslata segítségével be is teljesültek. Ha Benes Ildiké énekel szavalatot akartak hallani, eléjük varázsolta Majer Lajost, ha kuruckorl emlékeket szerettek volna felidézni, Szedlár Nórlka tárogatójátékában gyönyörködhettek. Hosszan sorolhatnánk még a neveket: Szabó Imre, Mészáros Emese, Morvái Feri, Szedlár Laci, Takács Vili bácsi, Takács István, Mészáros Attest, Takács Zsuzsa külön is említést érdemelnek. Remélem, nem hagyjátok abba ezt a lendületes munkát, a nehézségek ellenére sem, hogy majd a Csemadok vágsellyei helyi szervezetét a legjobbak között emlegethessék. További igyekezetetekhez sok sikert kívánunk. Reszeli Ferenc Nagykaposi számok Immár huszadik éve, hogy Nagykapos az új felszaabdult élet útjára lépett. A szitások egykori városa má a tőketarabesi járás egyik legnagyobb községe. 1214-ben II. András király ajándékaként került a leleszi gurépostság tulajdonába Copus név alatt. A leleszi prépostságtúl II. júzsef császár vette el és tette kincstári tulajdonná. 1928-ban a szánkét házat számláló Kapos már járást székhely volt. Erdejmes megemlíteni, bogy a XIX. század elején Kapos még három községből állt, amelyeket 1814-ben egyesítettek. Bár Kapos ipari jellegű volt — Itt csinálták az ország legjobb szitált, melyekért „bárhol csókot adott a szépasszony" — mégis egyike azoknak a városkáknak, ahol csaknem hatszáz éven keresztül szegénység a elmaradottság uralkodott. Csupán egy kövezett utcája volt, másutt tengelyig ért a sár, ezért süllyedt el Itt Butler János, a Különös házasság főszereplője, amikor kedves Piroskájához igyekezett. Ebbfil az évszázados szegénységből a felszabadító szovjet hadsereg, majd a földművesszövetkezet megalakítása és végül a „száraskikötő" felépítése ragadta ki a várost. 1957. szeptember 8-án az eperjesi kerületben Nagykapost nyilvánították elsőként szocialista községnek. Mig 1948-ig csupán népiskolái voltak, ma van magyar és szlovák kilencéves, illetve tlzenkétéves iskolánk, körülbelül negyven osztállyal. Van zeneiskolánk, mesteriskolánk és mezőgazdasági technikumunk. A HNB közbenjárásával felépítettünk egy szép korszerű kultúrotthont, és egy nagyvárosi jellegű vendéglőt. Negyveuágyas kórházunk is van, és a régi mozit egy Új, minden követelménynek megfelelő mozi váltotta fel, A lakosság életszínvonalát össze sem lehet hasonlítani a múlttal. Mig 1945-ig a községben lévő rádiók számát egy kézen meg i lehetett számolni, addig ma csaknem minden j házban rádió szól. Szaporodnak a televízió antennák. A motorkerékpárok fis a személy- ; gépkocsik száma, az autfibusz-közlekedés szintén kibővült. A lakosság szociális biztosítása negyvenötig nagyon szegény volt. Csu- f. •pán nyolc ember szedett nyugdijat. Ma viszont körülbelül négyszáz szejmély élvezi a ; kormány és párt által nyújtott gondoskodást. A beruházási építkezés terén szintén születtek eredmények. Kétszáz állami lakásegység épült, az egyéni építkezők száma százötven. Felépítettünk egy traktorállomást, postaépületet, téglagyárat, vágóhidat, sütődét, autóbuszgarázst, egy modern asztalosműhelyt, egy korszerű szállót és több mint öt utcát köveztünk ki. A'kommunális üzemek tizenhat különböző ágazatban szolgálják a lakosságot. Az eredmények tükrében gyönyörködve Jóleső érzés fog el, mely optimizmusra s további munkára serkent. Kertész Páj ‘ .a
