A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-01-19 / 3. szám
Dos Santos alezredes, Macao kormányzója dísz szemlét tart a „hadserege“ fölött néhány száz méterre a macaól k-ikötőtöl húzódik a Kínai Népköztársaság partvonala Macao egyik legnagyobb problémája — a víz MACAO Akárcsak Hongkong, Maca» portugál gyarmat is a Gyiingy-tolyú, a HsaiMang széles tor kolati tölcsére inellett fekszik. Harsánál, azt mondtuk, gyarmat. De hiszen Portugáliának már nincsenek gyarmatai — igen egyszerűen megoldották a gyarmati kérdést. 1351-ben gyarmataikról kijelentették, hogy azok „Portugália tengerentúli területei“. A kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt, s a portugál küldüttek az ENSZ-ben felháborodottan tiltakozhatnak a gyarmati terror vádja ellen. Az első portugál hajfisok már 1518-ban behálózták a Haszlkiang torkolatába, s 1557-ben kereskedótelepet alapítottak. Macao volt az első európai gyarmat a Távol-Keleten. A portugálok bérbe vették a katonnt kínai helytartótól a Macao félszigetet, Talpa és Colőana szigeteket, valamint a szemközt fevő félszigetet évi 1500 tallér összegért s megígérték segítségüket a kalúzok ellen. A XIX. században, kihasználva a kínai birodalom gyengeségét, beszüntették a bérleti díjak kifizetését, s 1887-ben elismertették Kínával Portugáliának Macao feletti uralmát. Macao, bár még mindig kereskedelmi és halászati központ, Honkong fejlődésével elvesztette régebbi jelentőségét. Ma már Inkább öplumbarlangjairúl, jétékkaszlnéirút és bordélyházalrúl Ismert — különösen a kalandregényekből. A háború alatt virágzó üzlet volt a fegyvercsempészés és a hamis útlevelek gyártása. A portugálok nem nagyon harcoltak az alvilág ellen, de nem Is igen Igyekeztek leplezni. Ellenkezőleg. Kihasználták a város kétes „hírnevét“ az amerikai turisták Idecsalogatására. A macaéi alvilág h'rneve azonban alaposan megfakult. Még megpróbálják az unatkozó prostituáltak egy kis bazárdjátékra csábítani a Hótól Central véletlen látogatölt, még vannak gyanús lebujok a Rue de Fellclade-on, de már nagyon gyenge lábakon áll a portugál közigazgatás. A 18 km! kiterjedésű gyarmatnak mintegy 340 000 laknsa van, ebből csak 4300 a portugál. Ax 500 főnyi helyőrség legnagyobb része Angolából és Mozambique-böl származó néger katona, akik az otthoni állandóan fokozódó ellenállás miatt nem túlságosan megbizhatú támaszai a portugál gyarmati uralomnak. Macaónak nincs Jelentősebb Ipara, a lakosság halászatból, gyapot-, selyem- és teafeldolgozásbél, halkonzerválásból, gyulagyártásból és főleg — kereskedelemből él. Macaót rendszeres autúbuszjárat köti össze Kantonnal. A városban ott vannak a kommunista párt titkárságai és helyi szervezetei, s a Kínai Népköztársaság ünnepeit ugyanúgy megünnepllk, mint Pekingben vagy bármely más kínai városban. —ta— Kína Kommunista Pártjának Macaóban megvannak a szervezetei, Iskolái, és saját újságot ad ki. A képen látható épületen a Kínai Népköztársaság zászlaja leng
