A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-31 / 22. szám
tücsköket gondosan kell táplálni. Ételük • korpa, a reszelt répa, italok a vattába fel-Mfvatott víz. Tüc4Ökte*yé&téS A tücsköket különleges ládákban tenyésztik. Olykor előfordul, hogy valamelyik — a képen egy nőstény (tojécsövéről Ismerjük fel) — kijut a ládábúl s bolyongani kezd a falakon és a földön. A tenyésztőtelepet azonban nem A tücskök tiszavirág életűek: az állatkert lakohagyja el, mert olyan meleget, amilyenről Itt sainak, a képen egy fürge gylk gyomrában fagondoskodnak számára, sehol másutt nem ta- jczlk be életüket, lálna. A tücsköket, mezelnk-rételnk muzsikusait főleg ciripelésükről ismerjük. A 20—30 mm hosszú mezei tücsök egész Európában a száraz pusztákon, homokos földeken és napos lejtőkön él. A laza talajban készített csőben lakik, melyet szokás szerint egy fűcsomó alá váj. A kifejlett mezei tücskök könnyen felismerhetők vastag, kerek fejükről, széles, csaknem négyszögletes előtorukról, esetlen, szinte hengeres potrohúkról és fényes fekete színükről. Hátulsó combjuk alul vörös. A hézl tttesök díszesebb mint az előbbi faj. 25—35 mm hosszúságot ér el. Színe túlnyomóan sárgásbarna. A hímnek hosszabb a csápja, mint a nősténynek; az utóbbi tojócsöve 8—10 mm hosszú. Elülső szárnya rövidebb, mint a hátulsó, kivált a hímen. A konyhai svábbogárhoz hasonlóan, melylyel együtt fordul elő pékségekben, malmokban és hasonló helyeken, a házi tücsök a lehető legmelegebb zugot keresi fel. Kárt alig okoz, legfeljebb állandó énekével válik terhessé. Tápláléka főleg liszt, nyirkos gabona, kenyér, keményítő stb Ciripeléskor a hím — a nőstényt csalogatva — szárnyfedőit felemeli s gyors egymásutánban kitárja és összecsukja azokat. A jobb szárnyfedő alsó oldalán ferde ciripelőér, rajta pedig 130—140 kis reszelőfog van. Mikor ez a bal szárnyfedő az élként elöreálló erőteljes érhez dörzsölődík, hangos ciripelő hang jön létre. Manapság már csak viszonylag ritkán fordul elő a házi tücsök. Mégis akad olyan hely, ahol nagy megbecsülésben részesül, naponta tiszteletre méltó szaporulatot ér el s zavartalanul ciripelheti vég nélküli dalát. A prágai állatkertben speciális tücsöktenyésztő telep működik. Az avatatlanok bajosan jutnak be oda, ezért legalább képes riportunkkal vezetjük el oda olvasóinkat. Az állatkert nem különleges kedvtelésből vagy unaloműzésből tenyészti ezeket a ciripelő rovarokat, hanem azért, mert a gyíkok, gekkók, leguánok, békák s egyes madarak, különösen a madárfiókák étlapjáról nem hiányozhatnak a tücskök. A rovarevő emlősök, félmajmok, majmok s egyes rágcsálók szintén szívesen veszik, ha tücsök egészíti ki táplálélukat. A prágai állatkertben eredeti módszerrel történik a tücsöktenyésztés, nevelésük receptjét már más állatkertek is kikérték. A házi tücskök ugyanis igen igényesek. A tenyésztőhelyen aránylag magas hőmérsékletet kell fenntartani, ez a szaporodás és gyors növekedés egyik legfontosabb előfeltétele. A levegőnek nagy páratartalmúnak kell lennie, erről különleges klímaberendezés gondoskodik. A tücskök ápolónője, BoZena Slabová nyilván az egyedüli háziasszony, aki nem restelkedik állítani: „Minél több rovar, annál Jobbl“ Nagy gonddal neveli a rábízott tücsköket. Reszelt répával, szárított vérrel és száraz lucernával eteti őket. Szomjúságukat vattába felszlvatott víz fizi el. A nőstények a földbe rakják le tojásaikat, ezért a tenyésztőládákból a porhanyós föld sem hiányozhat. Amikor állatkertjeink népessége között sétálgatunk, eszünkbe sem ötllk, mennyi gondot okoz táplálásuk és egészségben tartásuk. Minden állatnak lehetőleg olyan étéit és olyan mennyiségben kell adni, amilyennel á szabadban élő társai táplálkoznak — s ez gyakran nem kicsiség. Ezt bizonyltja a prágai állatkert tücsöktenyésztő telepe is, amelybe a Svét v obrazech c. folyóirat nyomán nyújtottunk bepillantást.
