A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-31 / 22. szám
irodalom Színvonalhoz és hősi tárfcyhöz méltó erőteljes, dübörgő rtyelV együttesen adják az eposz lebilincselő hatását.“ A viadalok leírásánál biztos kézzel választja ki a legmegfelelőbb jelzőt. Harci leírásai elevenek, változatosaik, de mestere Zrínyi a gyöngéd érzelmek, a finom lelki rezdülések, szerelmi érzések megjelenítéséhek is. Gondoljunk csak a harci eseméhyek közé beszőtt, ün. lírai részletekre. Zrínyi felhasználja az antik eposzok hagyományos kellékeit, de ezeket egyéni módon tudja beolvasztani művébe, így alkotja meg a klasszikus magyar nemzeti eposzt. Zrínyi a Peroratloban megjósolja, hogy nevét az Idő nem ün homályba. És valóban, a szigeti veszedelmet Irodalmunkban eddig eposzi alkotás nem múlta felül. A költő nemcsak tollával, hanem szablyéjévál és mindennapos politikai tevékenységével Is használni kívánt nemzetének. Ezt a célt szolgálták haditudományt munkál, melyek egyébként a magyar publicisztika figyelemre méltó alkotásai. Ezekben a hadsereg szervezési kérdéseitől kezdve helyet kapnak a gyakorlati útmutatások, a katona és a hadvezér feladatai, elméleti kérdések, az állandó magyar nemzeti hadsereg megteremtésének gondolata. Zrínyi teremtette meg a magyar nyelvű haditudományt irodalmat. Világos okfejtése, szemléletes stílusa és erőteljes nyelve a mai olvasó számára is élvezetessé teszi írásait. A király horvát bánná nevezi ki, de az udvar következetesen elgáncsolja Intézkedéseit. Szándékosan mulasztják el a tőrök megtámadására kínálkozó alkalmat. „Az nemzeteknek nevetsége lettünk, mi szegény magyarok, nincsen az ki szánjon bennünket, ha ml henyélünk oda vagyunk, és csak emlékezetünk sem leszen az földön,“ fakad ki egyik levelében a költő. A bécsi udvar politikája és gazdasági intézkedései közvetlen sértették jő néhány magyar főúr érdekét. Köztük Zrínyiét Is. Kialakul az ellenzéki politikát folytató főurak csoportja, a mozgalom élén Zrínyi állott. A centralizált magyar monarchia megteremtésének volt a hive, a királyi székbe II. Rákóczi Györgyöt akarták meghívni. A 60-as években a török újabb támadást Indított. Bécs úgy okoskodott, hogy Magyarországból ismét feláldoz újabb területeket és ezzel megmenti a békét. Zrínyi ekkor írja egyik hites prózai alkotását. A veszély nagyságának felidézésével akar hatni, így buzdítja harcra a magyarságot, [-’elveti az állandó nemzeti hadsereg felállításának parancsoló szükségességét. Csak ez mentheti meg az országot a veszélytől. Zrínyi a paraszt kezébe akart fegyvert adni. Tervét csak részben sikerült megvalósítania, mert fővezérnek Montecuccelit nevezték ki. A vasvári béke után a felháborodás országos méretűvé szélesedett. Zrínyi tak. A megváltozott körülmények között széles körű ellenállást akart szervezni, de erre már nem került sor. Lázas tevékenység közepette, férfikora teljében oltotta ki életét egy dühös vadkan. Zrínyi élete szüntelen újrakezdés volt. Terveit elgáncsolták, de ő nem adta fel a harcot. Élete és munkássága késői koráhák mutatott példát. Hadvezért és politikai éleslátásával messze kiemelkedett társai közül. Tanítása ma Is élő, mert az Igaz eszmékért való küzdés fénye átvilágít meszszl századokon. A felvilágosodás Írói nagyra értékelték munkásságát, olyan alapnak tekintették, melyr9 bizton lehet építeni. A Szigeti veszedelmet a magyar hazaszeretet hőskölteményének, mindmáig a legnagyobb magyar eposznak tartjuk. Tanítása századok távlatából Is friss, Időszerű. Dübörgő sorai visszhangra találnak szivünkben. Zrínyi működésével egyldőben Erdélyben kibontakozott a magyar puritánok mozgalma. Ez a kialakuló mezővárosi polgárság ideológiája volt. Mint minden antifeudális szervezkedés —■ ez is vallási köntösben jelentkezett. Bethlen Gábor uralkodása alatt a mezővárosok jelentősen gyarapodtak, s érdekeik még összhangban állottak a központosított feudális állam érdekeivel. A fejedelem intézkedései, nagyvonalú politikája általában kedvezett a polgári fejlődésnek. Utódja politikájában bizonyos megtorpanás észlelhető, melyhez a kiéleződő ellentétek is hozzájárultak. A megcsontosodott református egyház a feudális hatalom szilárd bázisát jelentette. Maga Is tele volt ilyen vonásokkal. Ez ellen Indít elsősorban támadást a polgári mozgalom. A nyugati egyetemeken tanuló diákok a hazai viszonyokra alkalmazták az angol puritanizmus eszmélt. Megcáfolják a reakciós egyházi fejtegetéseket, dogmákat ős számos puritán művet fordítanak magyarra. II. Rákóczi György fejedelem egyre inkább távolodik elődei Józan, mérsékelt politikájától. Vallási kérdésekben szélsőségesen türelmetlen. Határozatban tiltja el az új tanok hirdetését, sőt a régi engedményeket Is visszaveszi. Veszedelmesnek, felforgatónak nyilvánít minden újítást. Az angliai példa lobog a szeme előtt. Ebban az Időben kerül a magyar puritán mozgalom élére Apáczai Csere János. 1625-ben született Erdélyben szegény jobbágycsaládból. Kiváló tehetségének köszönhette, hogy bekerült a gyulafehérvári kollégiumba, onnan pedig Hollandiába —. az egyetemre. Itt Ismerkedett meg az angol polgári forradalom eszméivel és Descartes racionalista filozófiájával. E két hatás rányomja bélyegét munkásságára. Descartes tanítását követve tüzetesen tanulmányozni kezdi a természettudományokat, emellett tájékozott kora valamennyi tudományában. Az Idegen minták alapján magyarul akarja megírni, hogy ezzel Is szolgáljon nemzetének — a tudományokat összefogó és rendszerező kézikönyvét. Ennek a célnak érdekében születik meg a műve a mai lexikon őse. Holland lányt vesz feleségül, egyetemi tanári állást kínálnak föl számára, de néhány év után hazajön, hazahozza a szíve, nemzetének szeretete. Zrínyi Miklós 1963-ban a gyulafehérvári főiskola tanára lesz. Itt tartja meg híres székfoglaló beszédét. A bölcsesség tanulásáról címmel, mely nagy vihart kavart fel körülötte. Diákjai lelkesen ünnepelték, az egyházi vezetők félni, gyűlölni kezdték. Merész, új pedagógiai elveket hirdet. A tudományok egységét és valamennyi ismeret fontosságát hangsúlyozta. E nagy szellemnek, sajnos el kellett szenvednie a tehetségtelen emberek éskálódásalt, intrikáit. A fejedelem jelenlétében tartott vitán sem rejtette véka alá meggyőződését, nem tagadta meg elveit. Lórántffy Zsuzsannának köszönhette, hogy nagyobb baja nem történt, és ép bőrrel megúszta, mert a fejedelem hirtelen haragjában a Marosba akarta dobatni. Büntetésül a kisebb kolozsvári iskolába helyezték. A diákok nagy része Ide is követte. Vezetése alatt az iskola színvonala hamarosan emelkedett. Az iskolák felette szükséges voltáról c. székfoglaló beszédében minden időre és korra — tehát a mi korunkra is — érvényes igazságot szögez le, nevezetesen azt, hogy „az elemi oktatős csak akkor lehet eredményes, ha az a nép nyelvén történik.“ Felveti egy magyar egyetem létesítésének a gondolatát. Az elmaradottság felszámolásában nagy szerepet tulajdonít a tanulásnak, a tudásnak. A hazai elmaradott közoktatási viszonyokat bírálva Így kiált fel: „Ideje, tehát felébredned, te álmos, te mámoros, te hélyogos szemű magyar népi“ Fiatalon, 34 éves korában ragadta el a halál. A mostoha hazai körülmények, az értetlen környezet Idő előtt sírba taszította e nagyszerű férfit. Apáczai nevéhez fűződik a magyar nyelvű világi tudományos Irodalom megteremtése. Haladó pedagógiai nézeteivel messze megelőzte korát. A magyar tudomány egyik kiváló képviselőjét, a hazáját töretlenül szerető hazafit tiszteljük benne. Kora mostoha viszonyai meggátolták, hogy maradéktalanul végrehajtsa, megvalósítsa nagyszabású elgondolásait. A biatislavai Komensky Egyetem és a nyitral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésével. Itt levágandál Megfejtendő kérdések: •feltol született Zrínyi Miklós? ej, * S'» ti K o Nevezze meg Zrínyi egyik híres prózai g ‘müvét. 1 O Apáczai Csere János legfelentósehb mun- ~ káfa. 5 s *§ . O íí Magyar 1. £ (Sí & ^ Cl, <3 * | 12 2. m2 '5 sc a X ‘ irodalom 3.
