A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-31 / 22. szám

Ordódy Katalin A hatalmas konyakos pohár formált mindig megcsodálják Gondoskodnak az utánpótlásról Is. A elsősök szakklképzóse Meleg Vilmos mester gondja, aki harmincnégy éve dolgozik a kemencéknél. A képen legjobb diákjával, Jaäko Aladárral. A csehszlovák üveg ez egész világon foga­taim. A világnak a szépségadla örömet Jelenti, az áttetsző csiszolt, metszett vagy a legújabb fúvott színes üvegtárgyak elragadó vonala, a ml nemzotgazdaságunknak pedig ártákes de­vizákat, dollárt, fontot, frankot stb. Üveggyáraink egyike, a közép-szlovákiai üveggyár katalinbutal üzeme többek között Ausztráliának, az USA-nak, Kanadának, Nagy- Brltannlának, Svédországnak, Norvégiának és az afrikai államoknak Is szállít. Az üveget itt úgy fújják és dolgozzák meg, mint valamikor régen. Ugyanis az üvegfúvó mesterek mint Krentz FranttSek vagy Musl Villám és a többiek varázslatosan ügyes kezét semmiféle gép sem pútolhatja. A Kataltn-huta büszke sikereire. Hiszen csu­pán az első negyedévben 130 ezer köröné ér­tékű ezport-árut szállított terven felül. De nemcsak erről van szú. Míg tavaly előfordult néhány reklamáció, ebben az évben hasonlú eset nem adódott. Ezt a minőségi ellenőrző osztály Jobb megszervezésével érték el. A gyártásnál a megengedett selejt-határt nem lépik át. Sőt kisebb összeget meg Is takarí­tanak rajta. Exportra gyönyörű, teljesen modern fajtájú gyártmányokat küldenek, s panaszkodnak, hogy a mi üzleteink nem tágítanak a régi megszo­kott gyártmányoktól, amelyek modern lakás­ba semmiképp sem illenek. A Kataltn-huta üvegkészitölvel együtt remél­jük, hogy ez a helyzet rövidesen mégiscsak megváltozik. K. Bachan A megejtő szépségű dimbes-dombos táj­ból váratlanul bontakozik iki az égbenyúlö kémények tömege. A völgyben gyárváros terül el: Blansko, Morvaország egyik ipari gócpontja. A CKD—Dimitrov Vasmű zöldellő merede­kek lábánál fekvő épületei között sárga szalagként futnak az összekötő utak. Benn a munkacsarnokban megfeledkezem a tavaszi napfényről, egy másfajta szép­ség ejt foglyul, az emberi munka, a vakító vörösen ömlő, s az engedelmesen formába merevedő vas lenyűgöző látványa. Antonín Samla, a propagandaosztály ve­zetője az 1698-ban alapított vashámor ér­dekes fejlődéséről beszél, miképpen alakult ki az egy-kézben, majd részvénytársaság tulajdonában lévő gyárból a mal CKD. Generációk hosszú sora dolgozott itt, hol pusztán a megélhetés miatt, hol pedig azért is, mert természetes vonzalma vezette eh­hez a munkakörhöz. Mii is megtalálható itt mind a két ember-típus — mondja Sarn­ia elvtárs. Hamarjában Igen sok nevet tudnák felsorolni, akik egybeforrtak a gyár­ral, akiknek munkája, szenvedélyes szak­maszeretete nagyban hozzájárult elért si­kereinkhez. Ezek igazán a vas emberei. Rövidesen találkozom is közülök eiggyel. Magas, ötven év körüli, rokonszenves megjelenésű férfi. Nemrégiben kapta meg a gyár legmagasabb kitüntetését, a Dlmit­­rov-dijaí, mint az ország legkiválóbb metal­­lurgusa. Ennyit tudok róla, mielőtt meg­ismerkedünk, meg azt, hogy emberi maga­tartásával kivívta az egész üzem meg­becsülését. Jouza mérnök jellemzése semmiben sem tér el a hozzá hasonlóan kitüntetett és köztiszteletben álló dolgozókétól, amilyene­ket százszámra találhatunk az ország üze­meiben. Pedig a sablonos elismerő szavak mögött egy-egy ember áll, egyéniség, külön egyedi sorsok, életek. Beszélgetünk, s a Dimitrov-díjas mérnök hűs-vér alakja lassan kezd kibontakozni előttem. A munkájáról beszól, a gyár nagy jelentőségű sikereiről, a munkaérdemxend­­ről, amit 1958-ban kaptak meg és a világ­­színvonalat elérő Kaplan-féle víziturbinák­ról. Megtudom télé, hogy a CKD-nak Ma­gyarországon is van partnere, a Ganz-Mávag. Szóba kerül a Bős—Nagymaros közös vizi­­erőmű terve, ide is a CKD szállítja a kilenc Kaplan-féle négylapátos turbinát és a szük­séges berendezést. adott okot, amely megmérgezte á családi kapcsolatokat. Ezt a légkört a legkisebb Jouza fiú a nagypolgári élet nyújtotta min­den kényelem és fényűzés mellett is nehe­zen viselte. Elvágyott az iskolába, az inter­nátusba, ahol aztán megint a család, külö­nösen az édesanyja után fájt a szive. Mikor a pályaválasztásra került sor, ő maga döntött a mellett a szakma mel­lett, amely édesapja kívánsága is volt, ame­lyet eszmélóse óta ismert, melyhez gyer­mekkorának emlékei fűzték, s amely évek alatt észrevétlenül a szivéhez nőtt. Egyetemi tanulmányait 1938-ban fejezte be. Ez az esztendő jelentette a cseh nép számára a megpróbáltatások kezdetét. A fiatal metallurgus nem tért vísza a csa­ládi vállalatba, hogy' tudományával vagyo­nuk gyarapítását szolgálja, hanem egy mor­vaországi városkában, Blanskoban vállalt állást. A szíve pedig Prágába húzta. A Pro­tektorátus viharfelhős napjaiban virágzott ki élete első, natgy és felejthetetlen szerel­me. Sokszor tette meg az utat Prága és a gyár között, amely közben természetesen német tulajdon lett. A dolgozók ekkoriban tapasztalni kezd­ték, hogy a gyártás furcsa változásokon megy át, míg egyszer csak egészen átállott a rohamlövegek gyártására. Mint a cseh hazafiak millióiban, Jouza mérnökben is mély ellenszenvet váltott ki a német ura­lom. E ekkor már nemcsak a hazája sorsa fölött érzett fájdalom gyötörte, hanem ma­gánéletében Is sebet hagyott: a szeretett lány érzelmei megváltoztak, s az amúgy is sötét jelen még vigasztalanabb lett. A fia­tal mérnök most gyűlölt dolgozni, hiszen munkája az ellenséget erősítette, mígnem különös dolgokat kezdett észlelni. Az addig kitűnően dolgozó emberek keze alól ért­hetetlen módon egyre több selejt került ki. A német munkaellenőir hiába alkalmazta a legszigorúbb rendszabályokat, tehetetlen­nek bizonyult. A nyersanyag gyöngébb minőségű volt, ezt be kellett látniok a né­meteknek is, no meg hiányzott az embe­rek minősítése is az újféle munkához, ezt megint csak tényként kellett tudomásul venni. 48 %-ra nőtt a selejt, hiába tépte hajét a munkaellenőr. Jouza mérnök minden intézkedésével a szabotálók mellé állt. A kifogástalan gyárt­mányok rendeltetési helyre való szállítása körül is bonyodalmak támadtak. Vagy az A terveken, rajzokon mindenütt a CKD három betűjét látom. Mit is jelent ez a bárom betű — kérdezem meg. — Ceskomoravská Kdlben-DanSk. Két vál­lalkozó fúziója jelenti a K és D betűket. A gyár régen is sokat szállított külföldre, ahol mindenütt Igen jő neve volt. A felsza­badulás után megváltozott a gyár neve, de csak nagyon rövid időre, mert külföldön a CKD három betűje megbízható márkát, kitűnő minőségű árut jelentett, Így hét vé­gül is meghagytuk. jouza mérnök a munkáját szerető ember szenvedélyével beszél, magyaráz. Csak mi­kor közelebb akarok kerülni a szakember mögött magához az emberhez, lesz szűk szavúbb, tartózkodóbb, csendesebb. Pályafutása nem volt könnyű, habár már születése pillanatában ígéretes jövő állt előtte. Édesapjának bátyjával közösen vas­gyára volt egy csehországi városkában, PeC- kyben. Büszkeség töltötte el a harmadik fiú születésekor, a vállalatot lélekben már óriásira nőve látta három fia vezetéke alatt, akik majd örökébe lépnek, mert a másik fiútestvérének bárom lánya volt csak. Ez a tény féltékenykedésre, viszálykqdásra Jouza mérnök pályafutása nem volt könnyű Törékeny szépség \ Vél X

Next

/
Thumbnails
Contents