A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-24 / 21. szám
A tárgyalóterembe besüt a nap. A hosszú, keményfa asztal mellett négyen ülnek, három komoly, talárba öltözött bíró és egy géplrónő. A vádoló ügyész egy oldalasztalnál foglal helyet. Az asztal előtt fiatalasszony ül, ölében unatkozó, néha az orrába túró, nyújtózkodó, fel-felslró gyerekkel. A szembenálló épület harmadik emeleti ablakában csinos fekete lány fésülködik, néha idenéz, de senki sem figyel rá. Folyik a tárgyalás. A két népblró között fiatal fekete fiú ül, szintén talárban: Mede István, a polgári ügyekkel foglalkozó tanács elnöke, ű vezeti a tárgyalást. — Mennyit érhetett a raktáron megrohadt gyümölcs? — Nem tudom, de ezer korona kártérítést hajlandó vagyok fizetni. Az üzem 3500 koronát követel tőlem, de a felelősség nem engem terhel egyedül. Én többször figyelmeztettem feletteseimet, hogy a raktárhelyiség nem alkalmas gyümölcs tárolására. — Miért adott ki olyan ételekhez is krumplit, melyekhez az nem Járt? — Bizonyítani tudom, hogy én csak azt adtam ki, amire papíron utasítást kaptam. Kérdés, felelet. S lassan kibontakozik a bonyolult ügy: a volt raktárostól az üzem kártérítést követel. Igyekszik a felelősséget teljes egészében ráhárltani, s az védekezik. Kérdés, felelet. Kérdés, felelet. A fekete lány a szomszéd épület ablakában már ismét fésülködik. Az újságíró már régen nem a tárgyalás menetét, figyeli, hanem az ő ikezemozgását. De a fiatal bírót nem érdekli a külvilág. Kérdés, felelet. Igyekszik az ügyet a legaprólékosabban megismerni, a tényállást a legpontosabban felmérni: Ítéletet hozni nagy felelősség. Mede István neve kultúránkat ápoló körökben nem Ismeretlen. A Gömör egyik távoli sarkából Induló fiatal bíró míg a kassai járásbíróság tanácselnöki székébe került, tett egyet-mást szellemi életünk élénkítésének érdekében. 1955-ben került Bratíslavába Jogászaira, s körülbelül akkor kezdett működni az a főiskolásokból álló kultúrcsoport, amelyből később — éppen a Mede és még néhányuk munkája eredményeképpen — az Ifjú Szivek népművészeti együttes kinőtt. Sokáig az együttes titkáraként dolgozott, de részt vett a város magyar főiskolásainak valamennyi szellemi ■megmozdulásában. 1961-ben végezte be az Iskolát s került Kassára, ahol négy hónapos „bojtárkolás“ után bíróvá választották. A gyakorlóidő egyébként szabályszerűit két év, az 6 esetében azonban kivételt tettek. A mozgékony, nagyszerű szervezőképességgel rendelkező, az emberekhez Jól értő újsütetű bíró Kassán sem tudta megtagadni magát. Felfigyeltető munkája eredményei alapján tavaly tanácselnöki tisztségéhez kapott még egy elnöki funkciót: megválasztották a kassal Csemadok Járási bizottságának elnökévé, A tárgyalás a vége felé közeledik, a fiatalasszonyka ölében a gyerek már sehogyansem nyughat. De a tanácselnöknek még mindig van kérdeznlvalója. Mede István lelkiismeretes, hivatalát hivatásnak tekintő bíró. Felettese kicsit szőlamszerüen, de őszintén dicséri: „Mede elvtárs ért az emberek nyelvén, érdeklik a problémák. Az „ügyfelekkel“ nemcsak a tárgyalóteremben találkozik, és beszélget, hanem — különösen most a választásokat megelőző s előkészítő Időszakban — felkeresi őket otthon is.“ Ilyenkor a kultúrmunkás segít a bírónak, előbbi életének tevékenységéből származó emberismeretét nagyszerűen felhasználja. A tárgyalás befejeződik, a kisfiú végre felszabadultan ugrik le anyja öléből s szalad az ajtó felé. Az elnöki tisztséget viselő fiatal bíró összeszedi papírjait, feláll s az újságíró felé tart, akinek ebben a pillanatban az a tréfás sóhaj suhan át az agyán, amelyel a tárgyalás előtti beszélgetésüket fejezte be Mede István: Semmi remény, hogy meg ne válasszanak az idén is bírónak. Valóban semmi remény. Az Ilyen emberekre szükség van a bírói székben. —tőr— I. P. Csajkovszkij Kevés zeneszerző alkotott a zene legkülönbözőbb igáiban annyi maradandó értékű művet, mint PJotr Iljics Csajkovszkij. Nincs koncert, operaelőadás vagy balett, ahol nem lenne műsoron kompozíciója. Halála óta hetven év telt el. 1840 májusiban Votklnszkban született, de alkotásainak értékén nem ejtett csorbát az ldű foga. Rendkívüli zenei tehetsége már gyermekkorában megnyilvánul. 22 éves, amikor beiratkozik az újonnan alapított szentpétervári konzervatóriumba, ahol A. Rublnstejn kiváló tanítványa. Zeneszerzést, vezénylést és zongorajátékot tanul. Mér mint diák sikeresen komponál, és Schiller üröm-ódájának megzenésítéséért ezüst éremmel tüntetik ki. Tanulmányai befejezése után mér zeneelméletet tanít a moszkvai konzervatóriumon, és a „Russkije vedomosti“ folyóirat zenekrltlkusa. írásaiban Rimszkl] Korszakov művészetét védelmezi, Bizet és Grieg zenéjét propagálja Oroszországban. Ebben az időben már megírta 3 szimfóniáját, 3 vonósnégyesét, első operáit stb. Az 1877. év legtragikusabb Csajkovszkij számára, melynek nyomát egész életén keresztül viseli. Barátai unszolására házasságot köt, mely még abban az évben fel is bomlik. A boldogtalan zeneszerző külföldre menekül gondolván, hogy Így enyhít fájdalmán. Súlyos lelki depresszióján csak erősakaretú alkotómunkássága segíti keresztül. 1877 óta •művel jövedelme és von Meckné, egy gazdag kereskedő özvegyének mecenási támogatása lehetővé teszi, hogy gond nélkül komponáljon. Meckné és Csajkovszkij között, meleg, hoszszantartó baráti kapcsolat jön létre. levelezésük fontos forrás a zeneszerző lelki világának és alkotó munkásságának részletes megismeréséhez. Érdekes, hogy mindvégig megmaradt közöttük a legjobb baráti viszony, habár sohasem találkoztak személyesen. Utazásai során nemcsak a zeneszerzőt ünnepük személyében, de mint karmestert is nagyra becsülik. Járt Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Prágában és Amerikában. Külföldön Imegismerkedlk és barátságot köt kora jelentős zeneszerzőivel (Grleg, Brahms, Saint-Saens, Mahler, Bfilow, Dvofák stb.) A hangversenykörutak fáradalmait vidéken, az egyszerű nép között piheni ki, (Kiin, Majdovka) mert igazán csak itt ' rzl jól magát. Mecknének egyik levelében Így ír: „ .. . szenvedélyesen szeretek mindent, ami orosz, az orosz emberi, az orosz nyelvet, orosz gondolkodást, és az orosz arcot.. .“ Ez hűen visszatükröződik alkotásaiban is, ahol megtalálhatók az orosz zene egyes jellegzetességet. Példa erre sok közül az „1812“ című nyitány, ahol az •orosz nép hősiességét énekli meg, vagy a D- dur vonósnégyes (op. 11), ahol a II. tételben egy ukrán népdalt dolgoz fel. Csajkovszkij aránylag rövid alkotó ével müvekben nagyon gazdagok. Tíz operája közül legnépszerűbb a Puskin drámájára Irt Anyagin, ami erősen autobiograflkus jellegű és a Pique dame. Hat szimfóniája közül a három utolsó (F-moll, E-moll, Himoll) szinte állandó mfisorszémként szerepel az egész világ valamennyi szimfonikus zenekarának repertoárján. Három balettje (Hattyúk tava, Csipkerózsika, Oiótörő) nagy forradalmat jelentett a balett történetében. Nyitányai, vonósnégyesei, dalai különböző hegedű- és zongoradarabjai mindmáig nagy közkedveltségnek örvendenek. Hegedű- és zongoraversenyei a zenemavészet örökbecsű gyöngyszemei közé tartoznak. Csajkovzskij zenéje híven tükrözi vissza alkotójának lelki világát. Szlvhezszólő, érzékeny zene ez, amely hamisítatlan képet ad a művész tragikus sorséról és vágyáról egy boldogabb élet után. DOBI GÉZA 8
