A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-24 / 21. szám

A tárgyalóterembe besüt a nap. A hosszú, keményfa asztal mel­lett négyen ülnek, három komoly, talárba öltözött bíró és egy géplrónő. A vádoló ügyész egy oldalasztalnál foglal helyet. Az asztal előtt fiatalasszony ül, ölében unatkozó, néha az orrába túró, nyújtózkodó, fel-felslró gyerekkel. A szembenálló épület harmadik emeleti ablakában csinos fekete lány fésülködik, néha idenéz, de senki sem figyel rá. Folyik a tárgyalás. A két népblró között fiatal fekete fiú ül, szintén talárban: Mede István, a polgári ügyekkel foglalkozó tanács elnöke, ű vezeti a tárgyalást. — Mennyit érhetett a raktáron megrohadt gyü­mölcs? — Nem tudom, de ezer korona kártérítést hajlandó vagyok fizetni. Az üzem 3500 koronát követel tőlem, de a felelősség nem engem terhel egyedül. Én többször figyelmeztettem feletteseimet, hogy a raktárhelyiség nem alkalmas gyümölcs tárolására. — Miért adott ki olyan ételekhez is krumplit, melyekhez az nem Járt? — Bizonyítani tudom, hogy én csak azt adtam ki, amire papíron utasítást kaptam. Kérdés, felelet. S lassan kibontakozik a bonyolult ügy: a volt raktárostól az üzem kártérítést követel. Igyekszik a felelősséget teljes egészében ráhárltani, s az védekezik. Kérdés, felelet. Kér­dés, felelet. A fekete lány a szomszéd épület ablakában már ismét fésülködik. Az újságíró már régen nem a tárgyalás menetét, fi­gyeli, hanem az ő ikezemozgását. De a fiatal bírót nem érdekli a külvilág. Kérdés, felelet. Igyekszik az ügyet a legaprólékosab­ban megismerni, a tényállást a legpontosabban felmérni: Ítéletet hozni nagy felelősség. Mede István neve kultúránkat ápoló körökben nem Ismeretlen. A Gömör egyik távoli sarkából Induló fiatal bíró míg a kassai járásbíróság tanácselnöki székébe került, tett egyet-mást szellemi életünk élénkítésének érdekében. 1955-ben került Bratíslavába Jogászaira, s körülbelül akkor kezdett működni az a főiskolások­ból álló kultúrcsoport, amelyből később — éppen a Mede és még néhányuk munkája eredményeképpen — az Ifjú Szivek népmű­vészeti együttes kinőtt. Sokáig az együttes titkáraként dolgozott, de részt vett a város magyar főiskolásainak valamennyi szellemi ■megmozdulásában. 1961-ben végezte be az Iskolát s került Kassá­ra, ahol négy hónapos „bojtárkolás“ után bíróvá választották. A gyakorlóidő egyébként szabályszerűit két év, az 6 esetében azonban kivételt tettek. A mozgékony, nagyszerű szervezőképes­séggel rendelkező, az emberekhez Jól értő újsütetű bíró Kassán sem tudta megtagadni magát. Felfigyeltető munkája eredményei alapján tavaly tanácselnöki tisztségéhez kapott még egy elnöki funkciót: megválasztották a kassal Csemadok Járási bizottságá­nak elnökévé, A tárgyalás a vége felé közeledik, a fiatalasszonyka ölében a gyerek már sehogyansem nyughat. De a tanácselnöknek még mindig van kérdeznlvalója. Mede István lelkiismeretes, hivatalát hivatásnak tekintő bíró. Felettese kicsit szőlamszerüen, de őszin­tén dicséri: „Mede elvtárs ért az emberek nyelvén, érdeklik a problémák. Az „ügyfelekkel“ nemcsak a tárgyalóteremben találkozik, és beszélget, hanem — különösen most a választáso­kat megelőző s előkészítő Időszakban — felkeresi őket otthon is.“ Ilyenkor a kultúrmunkás segít a bírónak, előbbi életének tevé­kenységéből származó emberismeretét nagyszerűen felhasználja. A tárgyalás befejeződik, a kisfiú végre felszabadultan ugrik le anyja öléből s szalad az ajtó felé. Az elnöki tisztséget viselő fiatal bíró összeszedi papírjait, feláll s az újságíró felé tart, akinek ebben a pillanatban az a tréfás sóhaj suhan át az agyán, amelyel a tárgyalás előtti beszélgetésüket fejezte be Mede István: Semmi remény, hogy meg ne válasszanak az idén is bírónak. Valóban semmi remény. Az Ilyen emberekre szükség van a bírói székben. —tőr— I. P. Csajkovszkij Kevés zeneszerző alkotott a zene legkülön­bözőbb igáiban annyi maradandó értékű mű­vet, mint PJotr Iljics Csajkovszkij. Nincs kon­cert, operaelőadás vagy balett, ahol nem len­ne műsoron kompozíciója. Halála óta hetven év telt el. 1840 májusiban Votklnszkban szü­letett, de alkotásainak értékén nem ejtett csorbát az ldű foga. Rendkívüli zenei tehetsége már gyermekko­rában megnyilvánul. 22 éves, amikor beirat­kozik az újonnan alapított szentpétervári konzervatóriumba, ahol A. Rublnstejn kiváló tanítványa. Zeneszerzést, vezénylést és zon­gorajátékot tanul. Mér mint diák sikeresen komponál, és Schiller üröm-ódájának megze­nésítéséért ezüst éremmel tüntetik ki. Tanul­mányai befejezése után mér zeneelméletet tanít a moszkvai konzervatóriumon, és a „Russ­­kije vedomosti“ folyóirat zenekrltlkusa. írá­saiban Rimszkl] Korszakov művészetét védel­mezi, Bizet és Grieg zenéjét propagálja Orosz­országban. Ebben az időben már megírta 3 szimfóniáját, 3 vonósnégyesét, első operáit stb. Az 1877. év legtragikusabb Csajkovszkij számára, melynek nyomát egész életén ke­resztül viseli. Barátai unszolására házasságot köt, mely még abban az évben fel is bomlik. A boldogtalan zeneszerző külföldre menekül gondolván, hogy Így enyhít fájdalmán. Sú­lyos lelki depresszióján csak erősakaretú al­kotómunkássága segíti keresztül. 1877 óta •művel jövedelme és von Meckné, egy gazdag kereskedő özvegyének mecenási támogatása lehetővé teszi, hogy gond nélkül komponáljon. Meckné és Csajkovszkij között, meleg, hosz­­szantartó baráti kapcsolat jön létre. levelezé­sük fontos forrás a zeneszerző lelki világá­nak és alkotó munkásságának részletes meg­ismeréséhez. Érdekes, hogy mindvégig meg­maradt közöttük a legjobb baráti viszony, habár sohasem találkoztak személyesen. Utazásai során nemcsak a zeneszerzőt ün­nepük személyében, de mint karmestert is nagyra becsülik. Járt Olaszországban, Francia­­országban, Németországban, Prágában és Ame­rikában. Külföldön Imegismerkedlk és barát­ságot köt kora jelentős zeneszerzőivel (Grleg, Brahms, Saint-Saens, Mahler, Bfilow, Dvofák stb.) A hangversenykörutak fáradalmait vidé­ken, az egyszerű nép között piheni ki, (Kiin, Majdovka) mert igazán csak itt ' rzl jól magát. Mecknének egyik levelében Így ír: „ .. . szenve­délyesen szeretek mindent, ami orosz, az orosz emberi, az orosz nyelvet, orosz gondolkodást, és az orosz arcot.. .“ Ez hűen visszatükröző­dik alkotásaiban is, ahol megtalálhatók az orosz zene egyes jellegzetességet. Példa erre sok közül az „1812“ című nyitány, ahol az •orosz nép hősiességét énekli meg, vagy a D- dur vonósnégyes (op. 11), ahol a II. tételben egy ukrán népdalt dolgoz fel. Csajkovszkij aránylag rövid alkotó ével mü­vekben nagyon gazdagok. Tíz operája közül legnépszerűbb a Puskin drámájára Irt Anya­gin, ami erősen autobiograflkus jellegű és a Pique dame. Hat szimfóniája közül a három utolsó (F-moll, E-moll, Himoll) szinte állandó mfisorszémként szerepel az egész világ vala­mennyi szimfonikus zenekarának repertoár­ján. Három balettje (Hattyúk tava, Csipkeró­zsika, Oiótörő) nagy forradalmat jelentett a balett történetében. Nyitányai, vonósnégye­sei, dalai különböző hegedű- és zongorada­rabjai mindmáig nagy közkedveltségnek örven­denek. Hegedű- és zongoraversenyei a zene­­mavészet örökbecsű gyöngyszemei közé tartoznak. Csajkovzskij zenéje híven tükrözi vissza al­kotójának lelki világát. Szlvhezszólő, érzé­keny zene ez, amely hamisítatlan képet ad a művész tragikus sorséról és vágyáról egy bol­dogabb élet után. DOBI GÉZA 8

Next

/
Thumbnails
Contents