A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-10 / 19. szám
irodalom vezte a fiatal költő. Győry költészete a harmincas évek folyamén és a negyvenes évek első felében érte el eszmei kikristályosodását. A fasizmus embertelen tanával, a faji gyűlölettel szemben a népek testvériségét hirdette: „a sors értelme: nép lenni a népek s ember lenni az emberek között.“ Győry Íréi munkájában a felszabadulás után meglepő változás állt be. Az 1950 őta Magyarországon élő Író a költészetről áttért a prózára, és az elmúlt 14 év alatt több nagysikerű elbeszélő művet jelentetett meg. (Vérehullú szerelem, Viharvirág, A nagy érettségi, Gömttri rengeteg stb.) 1945 előtti költői életművéből Zengő Dunatáj címen gazdag válogatást adtak ki (1957). Forbáth Imre (1898—) a Magyar Tanácsköztársaság bukása után emigránsként került Csehszlovákiába. Budapesten megkezdett tanulmányait Prágában fejezte be. Első verskötete 1922-ben Bécsben Jelent meg. Ezekben az években a fiatal Forbáth a Késsék Lajos által vezetett Ma körének volt tagja, s költészete később Is sokáig tükrözte a különböző modernista áramlatok hatását. Forbáth a hjúszas évektől kezdve Prágában élt, s több cseh és szlovák költőnek, például Nezvalnak és Novomeskynek közeli barátja volt. A prágai külvárosok sajátos hangulatát Forbáth versei mesteri hangon szólaltatják meg. A kommunista Forbáthot a merész formai kísérletezések mellett kemény osztályharcos kiállás jellemzi. Legjelentősebb kötetében, A favágókban a szlovák tájat és a szlovák szegénységet Is megénekelte. — Forbáth 1945 óta nem Ír verseket. Régi köteteiből 1958-ban Mikor a néma beszélni kezd címmel válogatást adtak ki. Sellye! József (1901—1941) a csehszlovákiai magyar próza egyik legnagyobb Ígérete volt. Egyszerű, Iskolázatlan földmunkás volt, a Pozsonyhoz közeli Vágsellye szülötte. Írói pályafutását versekkel kezdte, de csakhamar rátért a próza művelésére. Karfcolatalban és novelláiban a népballadákra emlékeztető drámai erő feszül. Sellyéit a sarlósok szeretettel felkarolták és ösztönös Írói tehetségét nevelték, csiszolták. A Korunk szerkesztője, Gaál Gábor és a Csehszlovákiában emlgráskodó Barta Lajos is szeretettel fordultak feléje. A magyarországi Írók közül Móricz Zslgmond és Szabó Pál támogatta őt Írói törekvéseiben. Sajnos, Sellyéi tehetsége fiatalon bekövetkezetthalála miatt nem kristályosodhatott ki. így Is jelentős életművéből 1957-ben Nádas házak címen válogatás jelent meg. Egri Viktor (1898—) írói pályája a csehszlovákiai magyar Irodalom születésével egy időben Indul. Már a húszas évek elején publikál. Első Írásaiban — humanista eszmelségű novellákban — a világháborús élményeit dolgozta fel. 1924-ben megjelent Rácsablakos ház című regénye az első csehszlovákiai magyar regények egyike. A felszabadulás előtt írt müvei közül a Főikéi a nap és az Égő föld című regények a legjelentősebbek. A felszabadulás után a próza mellett a drámalrásban Is tevékenykedni kezdett. Drámái a szocializmus építésének fontos problémáihoz nyúlnak, és időszerű feladatokra világítanak rá. Ismert drámái: az államdljjal Jutalmazott Közös út, a Házasság, Ének a romok felett, űrök láng stb. Oj regényei: Márton elindul, Tűrj üllő. Szivet cserélni nehéz. Novelláiban 1962-ben Keserű égbolt címmel jelent meg válogatás. A csehszlovákiai magyar Irodalom első korszakából) (1918—1938) a most bemutatott Írókon kívül még a következőket emelhetjük ki: a költészetben — Asguthy Erzsébet, Csontos Vilmos, Földes Sándor, Mécs László, Séfárl László, Sebesl Ernő, Szenes Erzsi, Vozári Dezső; prózalrók — Darkó István, Jarnó József, Morvay Gyula, Kiss Ibolya, Szabó Béla és Tamás Mihály. Közülük a ma Is tevékeny és termékeny Csontosról, Kiss Ibolyáról és Szabó Béláról részletesebben Is szólnunk kell. Csontos Vilmos (1908—) költői pályafutását — Sellyéihez hasonlóan — egyszerű falusi dolgozóként kezdte. 1945 előtt több kötete Is megjelent, de ennek ellenére ún. östehetségnek számították, és mint olyant az irodalom perifériájára szorították. Az emberi és költői elégtételt a felszabadulás hozta meg Csontos számára. Verseiből 1958- ban Kell Itt a szó címen válogatás jelent meg. 1901-ben kiadott új kötete — Hiszek az emberben — Csontos újabb verselt tartalmazza. Lackóné Kiss Ibolya (1904—) neve a negyvenes évek elején tűnt fel irodalmunkban. Madách feleségéről Irt regényét: az Erzsi tekintetes asszonyt 1942-ben Budapesten adták ki. A felszabadulás után két műve Jelent meg: a Tátraaljal rapszódia (1955) és a Túl a folyón (1957). Kiss Ibolya Madách-kutatással Is foglalkozik, s Tolsztojról tanulmányokat és hangjátékot Irt. Szabó Béla (1906—) a harmincas évek elején költőként lépett fel. .Verskötetei közül az Éhes vagyok című volt a legjellegzetesebb. A verseken kívül tárcákat s karcolatokat írt, s 1935-ben Ezra elindul címmel kétkötetes regényt adotf ki. A nehéz sorsú lró számára a felszabadulás kedvező alkotási körülményeket teremtett. 1948 óta nyolc. önálló kötete jelent meg. Ezek közül A menyasszony, Marci a csodakapus és A család kedvence című regények a legjelentősebbek. A Marci a csodakapus és A menyasszony szlovák nyelven is kiadásra került. A felszabadulás előtti Irodalomból meg kell emlékeznünk azokról az Írókról Is, akik a magyar és csehszlovák Irodalmi kapcsolatok felderítésén és elmélyítésén dolgoztak. A nemrég elhunyt Sas Andor (1887— 1982) a cseh—magyar kapcsolatok területéről Irt úttörő Jelentőségű munkát (RiSdl Szende hldverési kísérlete a cseh és magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában). Az emigránsként hozzánk került és középiskolai, majd főiskolai tanárként működött Sas munkássága a történelmi kutatások terén Is számottevő. — A Jelenleg Budapesten élő Szalatnai Rezső harcos publicistaként volt Ismert. E mellett a magyar és szlovák kapcsolatok elmélyítését értékes tanulmányokkal és antológiákkal segítette Győry Dezső elő. Ojabb műveire (Petőfi Pozsonyban, 1954 és Juhász Gyula hatszáz napja, 1962) a kapcsolattörténet ugyancsak Igényt tart. — A prózával és prózafordítással foglalkozó Farkas István 1927-ben szlovák prózai antológiát adott ki. A szlovák és cseh Irodalom anyagából magyar nyelvű antológiákat állítottak össze még Mártonvölgyl László és Dallos István, valamint a költőként is Ismert Darvas János. A csehszlováklat magyar Irodalom második szakasza az ún. szlovák állam Idejére esik. A haladó magyar Irodalom a Tiso-féle fasiszta államban üldözötté vált. Több írót bebörtönöztek, másokat koncentrációs táborba hurcoltak. A kíméletlen üldözés sem tudta azonban elfojtani a magyar Írók hangját. A legnépszerűbb csehszlovákiai magyar költő, Győry Dezső 1940-ben Emberi hang című verskötetében fejezte ki tiltakozását a fasiszta barbársággal szemben. Irodalmunknak 1948-tól. beálló harmadik szakasza még nem tartozik az Irodalomtörténet keretébe. Ezért az új szakasz eddig elmúlt 15 esztendejéről Itt már nem adunk közelebbi áttekintést. Ezt az új szakaszt az olvasó elsősorban a megjelent Irodalmi művekből, másodsorban a kritikusok tanulmányaiból és cikkeiből Ismerheti meg. A bratlflaval Komensky Egyetem és a nyitral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak kttzremfikódéaével Megfejtendő kérdések: 1m Melyik volt Fábry Zoltánnak a kárpátaljai viszonyokat ostorozó, megrázó erejű müve az első köztársaság Idején? 2, Kt volt a Sarló vezetője? o Melyik kultúrpolitikát és Irodalmi folyóirat volt a Hét elődje? Itt levágandó! B Ni Magyar 1. o <3 N-l — <3 & £ S| VN. C ^ <<fc . * 3 * £ 9 9 . .............................. irodalom 3.
