A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-26 / 17. szám

Brassó Brassót 1211-ben alapította a Barcaságban megtelepedett nőmet lo vagreml s a magyar körönéhez való hűsége jeléül Kronstadt nevet adta neki. Virágzását mégsem a lovagrendnek, hanem e dolgos szász, székely, román kézműveseknek és a kltfinű fekvését felhasználó ügyes kereskedfiknek köszönhette. Bár a városban a századfordulón meg­honosodott a nagyipar, lakossága csak lassan emelkedett, 1910-ben például nőm haladta meg a 40U00-et, mig ma már csaknem eléri a negyed milliót. Ha jobban körülnézünk, meg kell látnunk, hogy milyen fiatal is ez a város. Pulzusa nem a régi építészeti emlékekben, a Fekete-tem­plomban vagy a Takács bástyában, hanem a Traktorgyárban lük­tet, ahol 1946-ban eszkábálták össze az elsfi traktort. S ma már éven­te többezer traktor hagyja el a fótószalagokat — és az átvevők közt külföldi megrendelők is vannak. Amikor a brassóiak 1947-ben május elsején felvonultak, a menetben ott dübörgőit az első húsz Romániá­ban gyártott traktor Is, a felvonulók hatalmas lelkesedését váltva ki. Tizenöt évvel később 1962. május 1-én hagyta el a 100 000-edlk sor­számú traktor a futószalagot. Ebből kereken 54 000 dolgozik a kol­lektív gazdaságok földjén, a többi az építőknek Begít. A gyár állandóan fejlődik és ma már 84 hektár teröietet foglal el. Köröskörül új, modern lakótelepek épöltek a traktorgyár dolgozói számára. A város pulzusa otl lüktet a hatalmas autógyárban is, amely saját gyártmányú nehéz tehergépkocsikkal látja el az országot. Az ú) kor szívveréséi ott érezhetjük a műszaki főiskolában Is, amely kltfinű szaktudásé mérnököket képez az egész ország számára és sok száz brassói gépipari szerelőnek, esztergályosnak, hegesztőnek, munkás­nak és technikusnak teszi lehetővé, hogy tévúton elsajátítsák a mo­dern technikát. Az ipar fejlődésével Brassó, melynek ma több mint 200 000 lakosa van, az ország második legnagyobb városává nőtte ki magát. MUZULMÁNOK ES MECSETEK Egy kikötőváros legfőbb tájékozódási pontja mindig a kikötő maga. Konstansában sincs ez másként. Itt azonban féként a külföldi szá­mára még sok más, a kikötővel egyenértékű téjékozédásl pont kí­nálkozik. Már amikor messziről feltűnik a város sziluettje, Idegenszerű, ke­leties tornyokat fedezünk fel; a mecsetek minaretjeit. M ndenUtt meg lehet találni őket Dobrudzsában, mert Itt lakik a 35 000 romániai török és tatár legtöbbje, akiknek elődei a várnai csata (144) után mint a szultán kolonlstál telepedtek Itt le. Később az önálló Romá­niában, mint minden más nemzetiséget, elnyomták őket. A Román Népköztársaságban azonban háborítatlanul hódolhatnak őst nemzeti szokásaiknak. A muzulmán vallást, mint minden más vallást, elismerte, s az 54 mecsetet anyagilag támogatja az állami Medgidtában állami támogatással mohamedán papnevelde működik. A mohamedán gyer­mekek számára több mint 70 Iskolát tart fenn az állam. A ROMAN RIVIERA A második világháború után Románia is alapjaiban megváltozott. A Fekete-tenger partján is szemmelláthatú a változás. Ez először a közönség kicserélődésében nyilvánult meg. A nagybirtokosok és gyár­­tulajdonosok helyett dolgozó emberek költöztek be Mangalia, Eforia, Konstanca és Mamaia elegins szállőlba, luxusvilláiba és szanató­riumaiba. Csakhamar kevésnek bizonyult az öreg villák és hotelek férőhelye. Gyorsan emelkedett a nyaralók száma. Az azelőtt jogtalan mun­kás és paraszt megszokta, hogy joga van szabadságra, üdülésre. Legszívesebben összeálltak volna ezek az emberek és még egyszer annyi üdülőt építettek volna föl a gyönyürű tengerparton. De előbb sokkal fontosabb építkezéseket kellett megvalósítani. A királyi Ro­­méhla elmaradt, félgyarmati agrárország volt. Ezért kellett a népi hatalom első éveiben minden erőt a nemsetl Ipar fejlesztésére for­dítani. Amikor a fiatal népköztársaság tizedik születésnapját ünne­pelte, túl volt a legnehezebbjén: megvolt az azelőtt hiányzó ipara. A szükséges felszerelés, berendezés nagy része az országban késxQlt, s a román gépipar már nemcsak saját készítményeket, de komplett gyárberendezéseket Is exportált. Itt volt az ideje, hogy a Fekete-ten­ger partján is hozzálássanak a rég megálmodott új hotelek és villák felépítésének. S ez egész gyorsan megvalósult. A világszerte ismert és becsQlt romén építőművészet modern alkotásaival elkápráztatja a román tegarpartra érkező hazat és külföldi üdülők tízezreit. —la— Ezrek ős ezrek üdülnek évente a román tengerparton. — Mcmata, az egyre híresebbbé váló tengerparti üdülőhely. jő y fte fe ir Tavaly adták át rendeltetésének ezt az 1000 férőhelyes színházat és (mozit Marhalában. Sok római-kori műemléket hoz­tok felszínre az ókori Tomi (mai Konstanca) helyén végzett ásatá­sok. Az újfajta Universal 650-es traktorok szállításra készen a brassói Traktorgyár udvarén. 1 A noenubaa Vítlvr 1

Next

/
Thumbnails
Contents