A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
Dr. BrflHCka egész családját beavatta a sólymánál titkaiba. A kápán Vára leánya idomított hálával A vadászinadár jellegzetes testtartása az elej tett zsákmány telett. A ragadozómadár „arckltejezáse" féktelenséget és vakmerfoéget árul el. Felszerszámozott vadászmadárláb. A madár lábára szíjat kOtnek s erre mogyorőnagyságú, sárgarézből vagy ezOstbOl készült csörgőket erősítenek. Miközben a vadászmadár prédájával birkózik, a csflrgűk állandóan szálnak, Így a solymász könnyebben találhatja meg a madarát Felsapkázott kerecsensólyom A vadászat kezdetéről általában keveset tudunk. Hasonló módon nem mondhatunk biztosat a ragadozó madarakkal történő vadászat eredetéről sem. Kétségtelen azonban, hogy a vadfogás e rendkívül vonzó módja évezredes múltra tekint vissza. Minden jel arra vall, hogy a solymászat eredetét Ázsiában kell keresnünk. A régi dokumentumokban számos solymászemlékére bukkanunk. Az egyik legrégibb emlék az i. e. 1200 körül készült dombormű, amely Korshabad nevű ősi város feltárásánál került elő. Vadász öklén ülő Idomított madarat vésett köbe az egykori művész. A solymászatról szóló Irodalmat böngészve megállapítjuk, hogy már az l. e. 450 év körül Kínában, japánban és Indiában a császárok és főbb állami méltóságok ezrével, sőt tízezrével tartottak idomított vadászsólymokat. Bajazid szultán az egykorú adatok szerint pl. 7000 solymászból álló vadászszemélyzetet tartott, vadászsólymainak száma pedig elérte a 12 000-et. A népvándorlás idején, majd később a hunok, magyarok, tatárok és az egyes mongol törzsek révén a solymászat Európába Is eljutott. Az 506. évben tartott agdal zsinat határozatai szerint a felsőbb egyházi hatóságok a papoknak eltiltották a sólymok tartását, valamint az ezekkel történő vadászaton való részvételt Is. Nagy Károly a 800-as években törvényt hozott a solymászatról, e szerint csak a nemeseknek volt jogukban vadászsólymot tartani. A solymászat elterjedését bizonyítják világszerte a sólyommal és solymászattal kapcsolatos város-, falu-, valamint földrajzi elnevezések Is. Például Csehszlovákiában Sokolec, Sokolovo, Sokolla skala; Magyarországon Solymár, Sólymos, Sólyomkő, Sólyomszikla, Solymosfej; Németországban Falke, Falkenjagd, Falkenburg; Olaszországban Falcone és ennek különféle szóösszetételei stb. Magyarországon másfél évszázados szünetelés után 1901-ben Indult meg újból a solymászat, a valóban döntő kezdeményezés azonban 1930-ban történt, amikor Mrs. A. MacLean tíz betanított vándorsólymot hozott Gödöllőre. A madarakat Indiai solymászok kísérték. Ez volt az alapja a gödöllői solymásztelepnek. Volt idő, amikor a telep 27 idomított solymászmadárral rendelkezett. Több Ízben solymászbemutatókat is tartottak. Gödöllő példájára nemsokára magányosok Is kezdtek foglalkozni a solymászattal, 1939-ben Magyar Solymászegyesület alakult. A második világháború után az Erdészeti Tudományos Intézet Gödöllőn ragadozómadár kísérleti telepet létesített. A ragadozómadarakkal foglalkozó ornitológusok így közvetlenül tanulmányozhatták a madarak biológiai megnyilvánulásait, de az idomított vadászmadarak gazdasági jelentősége sem lebecsülendő a halgazdaságok, rizstelepek, szőlészetek védelmében. Csehszlovákiában MUDr. Jlfl Brdliőka HCanyl orvos a solyomászat felélesztője, aki nagy türelemmel idomítja, tanítja a ragadozómadarakat erre a mesterségre. Nem anakronizmus-e a solymászat? Sokaknak furcsának tűnik, hogy ma, a legkorszerűbb vadászpuskák korában valaki sólyommal a kezén indul vadászatra. Mintha az ember tűzkővel akarna tüzet gyújtani gyufa helyett, vagy házilag szőné a vásznat ... Nos, a 8olymászatban elsősorban sportot kell látni. Sok más sportág kezdetei is a régmúltba nyúlnak vissza, amikor Is gyakorlatilag hasznos célt szolgált a fáradságo-
