A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
Dr. Brdliéka egérrel jutalmazza meg a jé munkát végzett héját san megszerzett képesség. így van ez pl. a gerelyvetés, az íjászsport, a lóversenyzés esetében. A solymászat nem versenyszerűen űzött sport, megvan viszont az az előnye, hogy lehetővé teszi a természet jobb megismerését, megtanítja az embert a ragadozómadarak kezelésére és sok érdekes élményt nyújt. A solymászat valóságos tudomány, megvan a maga szaknyelve, lélektana, pedagógiai és műszaki vonatkozásai. Dr. Brdliőka kertjében egész ragadozómadár-telepet találunk. Nagy odaadással neveli és tanítja védenceit és szép eredményeket ér el velük. Maga körül csoportosított néhány fiatal fiút Is, akik szintén a vadászmadarak rajongói lettek. Sasok, kerecsen, karvalyok, héják stb. szerepelnek a gyűjteményében. Maga dr. Brdliöka főként a héjákra összpontosította figyelmét. Hogyan lehetséges, hogy a vad, ragadozó madarak olyannyira megszelídülnek, hogy barátsággal és hűséggel hálálják meg ápolójuk gondoskodását? Hisz például a sólyom vagy a héja első pillantásra elárulja öldöklő voltát, s egész testalkata kegyetlen, vérszomjas életmódra predesztinálja. Az emberi akarat mégis győzedelmeskedik felette — s éppen ebben kell látni e sport további, vonzóan érdekes oldalát. Az idomltás alapja A ragadozó madarak szokásainak alapos ismeretében Itt Is alkalmazhatjuk Pavlovnak a feltételes reflexekről szóló tanítását. Céltudatos ldomítás, gyakorlás révén ezekben a vad, alkalmazkodni éppenséggel nem szerető madarakban Is kifejleszthetek olyan reflexek, amelyek segítségével az ember szolgálatába állíthatja a legszllajabb élőlényeket Is. Tudni kell, hogy a ragadozó madarak rendkívül okosak és gyorsan felfogják, mit kíván tőlifk az ember. Hamar megszokják gazdájuk közelségét, nyugodtan ráülnek a kezére és az utasításoknak megfelelően lecsapnak a gyakorlás közben használt tolibábura. A madár persze nem a vadászatot tanulja Itt meg — ezt jól tudja nélkülünk Is — hanem az emberrel való együttműködést kell elsajátítania. Meg kell tanulnia például, hogy a zsákmányt nem szabad elfogyasztania, hanem át kell adnia gazdájának. Nem kis dolog ez. A solymász oly módon igyekszik erre rászoktatni madarát, hogy maga eteti őt. így fokozatosan teljesen megszünteti a madár „gondolatvilágában“ az összefüggést a zsákmány és az evés között. A sólyom megtanulja, hogy gazdájának a keze a világ legbiztonságosabb helye, ahol semmi bántódása nem eshet, erről a kézről röppen fel, hogy villámgyorsan lecsapjon áldozatára, majd a sikeres vadászat után jutalmat — finom falatot kap. így közte és gazdája között csak kellemes kapcsolatok lesznek, márpedig a kellemes dolgokhoz az állat éppúgy ragaszkodik, mint az ember. A vadászhéják Érdekes élmények fűződnek dr. Brdliőka héja-kísérleteihez. A héja a legelterjedtebb ős legismertebb hazai nagy ragadozómadár. Rendkívül ügyes, nagyon gyors és a többi ragadozó madártól eltérően a leggyorsabb repülés közben is le tudja magát fékezni vagy villámgyors fordulatokat tud végezni. Aki héjafiókákhoz kíván jutni, annak fel kell másznia a magas fákon levő fészekhez, miközben ki van téve a felnőtt madarak támadásának, amelyek védelmezni igyekeznek ivadékaikat. A héjabeszerzés másik módja ugyan egyszerűbb, de hosszadalmas: különféle befogó alkalmatosságokkal történik. Csalétekül élő galamb szolgál. A héja észreveszi a madarat, rácsap a csalétekre s belegabalyodik a csapóhálóba. A héjának fokozatosan meg kell szoknia az embert, el kell érni, hogy elfogadja tőle az ételt. Idővel aztán megtanulja, hogy hívásra visszarepüljön gazdájához, elviseli, hogy lábát „felszerszámozzák“. Hogy a hája — akárcsak a többi vadászmadár — megfelelő „vadászkondícióba“ jusson, nagyon gondosan meg kell választani az ételadagjait. A felnőtt madár súlya 1200—1250 g között mozog. Vadászat előtt diétás koszton tartják, így testsúlya kb. 1000 g-ra csökken. Az éhes madár aztán ösztönösen megtámadja a kiszemelt zsákmányt. Lesznek követőik? Az idomított vadmadarakkal való vadászat külföldön igen elterjedt és közkedvelt. Hazánkban, sajnos, már több solymászatra alkalmas madárfaj kihalóban van. Mint kártevőket pusztítják őket, pedig maguk a szakemberek sem tudnak megegyezni abban, mely állatok és madarak igazán kártékonyak és milyen mértékben. Vadászaink sem sok megértést tanúsítanak a solymászat iránt, sőt gyakran fellépnek ellene. Annak ellenére tehát, hogy a solymászat hazánkban Is régi hagyományokkal rendelkezik, ez Idő szerint nyilván dr. Brdliőka és fiatal társai az egyedüliek, akik nálunk ezzel a nemes sporttal foglalkoznak. (Azoknak, akik részletesebben meg szeretnének ismerkedni a solymászat művészetével, Bástya Léránt: „Vadmadárböl — vadászmadár“ c. nagyszerű művét ajánljuk. Kiadta a „Művelt Nép“ Tudományos és Ismeretterjesztő Kledé Budapest 19S5.) A világ legnagyobb írógépe A svájci Zürichben van kiállítva a világ kétségtelenül legnagyobb Írógépe. Nehéz megállapítani, mire szolgálhatott. Megrendelésre készült, sűlya 112 kg, vagyis mintegy 27-szer nehezebb, mint a „normális“ Írógép Repülő teherkocsi Hajótörés, repülOszeroncsétlenség, katasztrófák stb. helyére, ahol másfajta repülőgépek nem szállhatnak le, könnyűszerrel eljut ez a különleges, „Flep“ nevű repülő alkalmatosság. Kormányzása a háromszög alakú vászonszárny segítségével történik. Teherbíróképessége eléri az 500 kilogrammot Műtői „mosógép“ A közismert Chlrana n. v. brnól üzeme új készülékek és berendezések gyártását kezdte meg az egészségügyi intézetek számára. Újdonságai közé tartozik a képen látható gép is a műtéteknél használt gumikesztyűk önműködő mosására, szárítására és bepűderezésére. Óránkénti teljesítménye 60 pár kesztyű, tehát lényegesen növeli a műtői segédmunkák termelékenységét. Hasonló gépeket ez ideig importáltunk. (CTK)
