A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-19 / 16. szám

irodalom négy gyermekes családot a meghasonlott apa nem volt képes emberhez méltó mó­don eltartani. A család egészségtelen la­kásban, súlyos anyagi gondok közt élt; így Tóth Árpádot még gyermekkoréban megtámadja a tüdőbaj. Az ifjú költő — aki szüleit anyagilag támogatni kényszerül, holott maga Is nélkülöz —, állandóan pénz-gondokkal küzd, tanulmányait nem tudja befejezni, túlfeszített újságírói robo­tot kénytelen vállalni, ami aránylag Igen fiatalon a sírba kergeti. Versel 1307-től a kor legtekintélyesebb lapjaiban jelennek meg; a Nyugatnak Indu­lásétól kezdve munkatársa, első versköte­te, a Hajnali szerenád című mégis csak 1913-ban jelenhetett meg. Életében még két verskötete (Lomha gályán, 1917; Az öröm Illan, 1921) és versfordításai láttak napvilágot; utolsó kötetének a Lélektől lé­lekig címűnek megjelenését már nem élte meg. Tóth Árpád, a Nyugat kitűnő, nagyon ro­konszenves, Igen sajátos költői alkatú, halk szavú költője betegsége, szenvedései és nélkülözése miatt nem vett részt a folyó­irat körüli harcokban, s nem Igen maradt ereje belekapcsolódni a társadalmi harcok­ba. A háború vérzlvatara azonban fel­ébreszti őt Is: egyre Jobban a közösség kérdései felé fordul. Nagylelkületű, elmé­lyült háborúellenes versel a magyar líra remekei. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom hatására költészetében egyre erő­södik a szocializmust Igénylő hang: Hidd., 6 hidd: vár miránk egy szebb lét tiszta orma, Amelyhez fölemeljük a sok bús földi dolgot, Emberré lenni és velük lenni boldog, S nincs Gazság, Bűn, s Iszony, mely onnan elsodorna... Költői hangjának változását tükrözik Elé­gia egy elesett Ifjú emlékére, Katonaslr, Elégia egy rekettyebokorhoz, Egy régi ház előtt, Március stb. című művel. A pro­letárforradalmat hatalmas verssel, Az új Isten clművel üdvözli, amiért három évi állástanság a honorárium. Az ellenforradalom hatalomra Jutása megakasztja ugyan fejlődését, de a beteg, nélkülöző, csendes költő nem tört meg; elfordult a küzdelmektől, de népe Iránti hűségét megtartotta. Tiltakozik az ellen­­forradalom ellen, költészetével az egész magyar néphez szól. Életműve maradandó érték. Legkiválóbb műfordítóink egyike. Babits Mihály (1883—1941) Szekszárdon született nemesi származású tisztviselő családból. Középiskolai és egyetemi tanul­mányait Is kitűnő eredménnyel végezte. 1905-ben latin-magyar szakos tanári okle­velet szerez, majd néhány évet vidéken, később pedig Budapesten tanít. írói hír­névre 1908-ban tesz szert, amikor Adyval részt vesz a Holnap mozgalomban. Buda­pestre körüliével közelebb Jut a politikai élethez, megismerkedik a munkásmozga­lommal; Az 191-2-es forrádaiml megmozdu­lásokról, verset ír, de niüvészetével nem kívánja szolgálni a politikai harcot, a „tisz­ta művészet“ elv vallója. Társadalmi fe­lelőségérzetét csak az első imperialista világháború ébreszti fel. Háborúellenes verseket Ír, többször összetűz kora hiva­talos uraival. 1917-ben a Fortissimó c. ver­se miatt elkobozzák a Nyugatot, Babltsot pedig istenkáromlás ürügyén bíróság elé állítják. Rövidesen le kell mondania tanári állásáról. A polgári forradalmat lelkesen üdvözli. Pályája felfelé ível: kinevezik egyetemi tanárnak; a Tanácsköztársaság idején tagja az Írók direktóriumának. Az összeomlás után megfosztják egyetemi ka­tedrájától, rendőri felügyelet alá helye­zik, perbefogják. Az érvényesülés lehető­sége a huszas évek végén nyílik meg előt­te. A Kisfaludy Társaság tagjai közé vé­­választja, a Nyugat szerkesztője, majd 1933-tól főszerkesztője lesz. A Baumgarten­­alapltvány gondozója, ami által nagy tekin­télyre tesz szert. 1938-ban súlyos gégemű­­téten esik ét, hangját teljesen elveszti. Kényszerű magányában rádöbben arra, hogy művészetében többször tudatosan el­fordult a valóságtól. Magatartását Jónás könyve c. művében ítéli el, felemeli sza­vát az előretörő fasizmus ellen, megha­sonlott leikével, népe sorsáért aggódva hal meg. Babits a polgári humanizmus kimagasló alakja, a magyar Irodalomnak egyik leg­sokoldalúbb, legműveltebb Jelensége. Iro­dalmi öröksége nagyon sokoldalú és gaz­dag; minden műfajban kiválót alkotott. Költő, regény- és esszélró, műfordító. A ma­gyar Irodalom neki köszönheti egy sor remekműnek az eredetivel felérő tolmá­csolását. 1940-ben az olasz állam a San- Remo-dljjal tünteti ki Dante-fordltásáért; a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választják. Tanulmányai közül kiemelkedik Az eu­rópai Irodalom története című, mely sze­mélyes élményekkel telített, nagy tudás­anyagra épülő mű. Kosztolányi Dezső (1885—1838) Szabad­kán született, nemesldzsentrl hivatalnok családból származik, szülei müveit polgá­rok. Apja gimnlézluml tanár, majd Igazga­tó. Irodalmi jelentkezését siker koronáz­za, ezért abbahagyja egyetemi tanulmá­nyait. Budapesti divatos és közkedvelt új­ságíró lesz, „az élet királya". Költészetét Is siker kíséri. Később tisztán Írói Jövedel­méből él. ö Is a tiszta művészet elvét vall­ja; határozott álláspontja nincs. A háborút ő Is elítéli, a forradalmat üdvözli és a Ta­nácsköztársaság Idején lelkesen kapcsoló­dik be a fiatal proletárállam kulturális életébe. Szembefordult a fasizmus felé zu­hanó hivatalos politikával, de nem foglalt határozott állást a haladás oldalán. Mint kritikus megértésre törekszik. Ady költé­szetét mégis megtámadta, a haladó eszmé­ket szolgáló társadalomblrélatot, a pártos Kosztolányi Dezső T6th Árpád önarcképe, oeruiarajs művészet ellen emelve szót. József Attilát viszont szerette és Támogatta. Életműve Babltsé mellett a legnagyobb terjedelmű és hatású. Lírikus, novellista, regénylrő és műfordító. Mint Babits, ő Is a demokratikus humanizmus kiemelkedő képviselője Irodal­munkban. Kosztolányi minden műfajban kiválót al­kotott. Pályája első szakaszában erősen de­kadens jellegű. Ebből a korszakból A sze­gény kisgyermek panaszai c. verskötet a legértékesebb. Kosztolányi a nyelv fölényes művésze, szerelmese és tisztaságának őrzője. Sokol­dalú művészete kiváló alkotások egész so­rával gazdagítja a magyar Irodalmat. A bratlslaval Kamensky Egyetem és a nyltral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésével

Next

/
Thumbnails
Contents