A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
fahíd Gyula (lénykép nlén rajzolta WUrtz Adám) fi NYUGAT négy kiemelkedő alakja A XX. század első két évtizedének legfontosabb és legsürgősebb feladata: harc a forradalmi megújulásért. A társadalom haladé erői először a polgári demokratikus forradalom megvalősftásáért szálltak síkra, s ezt a harcot, mint ahogy a kor Irodalmát Is, sok ellentmondás Jellemzi, mert részt vettek benne a polgárságnak olyan elemei, akik csak a magyar kapitalizmus életfeltételeit kívánták, s olyanok, akik radikális reformokat, következetes polgári demokráciát; s végül olyanok, akik többékevésbó következetesen már a szocialista Magyarországért küzdöttek. A különféle törekvéseket különféleképpen tükrözte» a kor irodalma Is. Az írók egyik csoportja csak új hangokat, új stílusformákat keres, másik csoportja pedig csak a teljes irodalmi szabadságért harcol, van olyan írói csoport, amely a valóság könyörtelen feltárására törekszik, s végül van olyan is, amely tudja, hogy az irodalmi forradalom társadalmi forradalmat takar, s új Magyarországért viaskodik. Az új irodalomért küzdők tábora sem egységes tehát; így az új irodalom sokáig sok színnel festett -tarka képet mutat. A Hét képei rejtvénypályázata Áz új társadalmi és irodalmi törekvéseket a Nyugat című folyóirat szólaltatta meg. 1908-ban Indult, s „arany korszakában“ (1908—1918) a modern magyar irodalom központja, kibontakoztatója és dladalravlvője. A feudál-kapltalista rendszert támadva müveit polgári demokratlkuü Magyárorézégért küzd, és d teljes művészi szabadság elvét hirdeti. Fénykorában munkatársai sorában, Ady Endrével az élen, ott találjuk a kor színét-javát: Móricz Zsigmondot, Kaffka Margltot, Juhász Gyulát, Túth Árpádot, Babits Mihályt, Kosztolányi Dezsőt és másokat. Az első világháború után Is kiváló írók a munkatársai: Móricz Z8Ígmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Gallért Oszkár, Karinthy Frigyes, Komlós Aladár, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Tersánszky J. Jenő, Tamási Áron, Erdélyi József, Darvas József, Devecseri Gábor és mások. Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső Ady mellett a Nyugat legkiválóbb alkotó művészei, a magyar irodalom kimagasló alakjai. Juhász Gyula Tóth Árpáddal a Nyugat Adyhoz közel álló szárnyához, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső az Adytól távolabb álló szárnyhoz tartozott. Mind a négyen magyar szakos tanárnak készültek, de tanári oklevelet csak Juhász Gyula és Babits Mihály szerzett. Tóth Árpádot az anyagi gondok, a nélkülözés kergeti el az egyetem padjaiból, Kosztolányit pedig az írás varázsa csábítja el onnét a Budapesti Naplóhoz, ahol Ady szerkesztőségi asztala mögé ül. A tanuló évek Idején (1903—1900) Juhász Gyula, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső Jó barátok; tagjai a budapesti bölcsészhallgatók Irodalmi körének. A fiatalok célkitűzése az új Irodalom előkészítése. Juhász Gyula (1883—1937) Szegeden született, ősei parasztok és iparosok, apjai postatiszt volt, Középiskolai tanulmányait befejezve, egy évet a váci papneveldében tölt, majd 1901-ben a rideg környezetből a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára menekül, ahol magyar—latin szakos tanárnövendék. Tehetségével és szorgalmával magára vonja tanárai és évfolyamtársai figyelmét, és kivívja megbecsülésüket. Alig tizenhat éves korában már közllk verseit, és húsz éves korától kezdve több tekintélyes lap rendszeresen megjelenteti müveit, melyekkel megalapozza költői hírnevét. A professzorok büszkesége azonban nem szentelhet annyi Időt tanulmányainak, mint amennyit szeretne: a ... Magyar nincstelenség, az éhezés arra kényszeríti, hogy elkényesztetett mágnáscsemetékkel foglalkozzék. Tanulmányai sikerei vigasztalják ugyan, de az osztálykülönbségek elébe meredő válaszfalait a tanári, oklevél megszerzése utón Is érzi. Az irodalmi központtól, Budapesttől távoleső kis vidéki városokban tanár: bláramarosszigeten, Léván, Nagyváradon, Szakolcán és fcakón. így a Nyugat mozgalmának eleinte középpontjában álló Juhász Gyula egyre inkább elsodródik a Nyugat mozgalmától: fáradt, fásult és sorsába beletörődő lesz a különben Is Idegbeteg költő. Passzivitásából azonban felrézza a világháború: háborúellenes kört szervez, majd lelkesen csatlakozik a proletárforradalomhoz: munkáselőadásokat rendez, az új szellemi élet szervezője. A proletárforradalom vérbefojtása után, a fehér-terror Idején üldözik, tanári állásától, nyugdíjától megfosztják: bizonytalan és szűkös tiszteletdíjakból nyomorog. Az üldöztetés ellenére megőrzi hűségét a dolgozó nép ügye mellett. Korának ellentmondásait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét és a munkásosztály történelmi küldetését Ady Endre és József Attila között ő ismerte fel legvilágosabban. Juhász Gyula pályaindulását (Juhász Gyula versei, 1907; Oj versek, 1914) kora európai költészetének és hajdani barátainak, Kosztolányinak és Babitsnak hatása Jellemzi. ű is a századelő jellegzetes fáradtságát, dekadenciáját hordozza magával, de elhagyatottsága, félretaszítottsága, vidékre száműzöttsége igazolja ezt a magatartást. Ebből az időből való egyetlen terjedelmesebb prózai műve, az Orbán lelke című kiváló kisregénye. Ezt, és egy tragikus halállal elhúnyt szlovák cselédlányról Irt Ancsa-verseket Szakolcán írta. Költészete Babits és Kosztolányi költészétől eltérően nem a formák változatosságával és sokszínűségével tűnik ki. Juhász Gyula az apró formákban alkotott maradandót: az apró formák nagy művésze ő. Életműve tiszta, magasabbrendü emberi magatartást sugároz, a szocializmushoz közel álló humanizmus példája. Könyvelnek ott a helye Ady és József Attila kötetei között, a magyar Irodalom klasszikusainak soraiban. Tőth Árpád (1888—1928) Aradon született. Apja paraszti származású szobrász, de felfelé ívelő művészi pályáját korén derékba törte Hungária című szobra, amely nem elégítette ki a gőgös debreceni polgárok „finomkodó“ ízlését. Ettől kezdve a Babits Mibily A Nyugat vezető Írói: Szép E„ Erdélyi J„ Gallért O., Múrlcz Zz., Laczkú G., Babits M„ Tőth A., Tőrük S„ Schöpflln A., Füst M., Kozztolínyl D., Karinthy F. 1932-ben a 23 éves Nyngat Jubileumi őnnepzégei útin
