A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-12 / 15. szám
l»;íiiv;íK%l:nil;íK sí fiiiigi!!’ A legújabb felfedezések teljesen új távlatokat nyitottak a tengerek kincseinek hasznosításában. Már a múlt század végén rájöttek, hogy egyes elemek bonyolult elektrokémiai folyamatok eredményeként kiválnak a tengerek vizéből, s a tengerfenék egyes pontjain gumókat képeznek. A Nemzetközi Geofizikai Év vizsgálatai során mintavétellel és tenger alatti fényképezéssel újra és újra megvizsgálták e különös rögöket, megpróbálták feltérképezni lelőhelyeiket. Megállapították, hogy a gumók összetétel le lelőhelyüktől függően széles határok között változik, átlagosan 32 százalék mangándloxidot, 22 százalék vasoxidot, 19 százalék szillciumdioxldot, valamint alumíniumoxidokat, kalcium- és magnéziumkarbonátokat, s kisebb mennyiségben nikkelt, rezet, cinket, mollbdént és kobaltot tartalmaznak — a modern technika számára csupa létfontosságú nyersanyagot. A gumók sokféle alakúak, Jobbára azonban a burgonyára emlékeztetnek. Átmérőjük általában 2,5—20 cm, de kiemeltek már 1 méter átmérőjű és kb. 70 kg súlyú mangángumót is. A részletes vizsgálatok nyomán ma már többé-kevésbé világos elképzelésünk van arról, hogyan jöttek létre ezek a nagy mangántartalmú gumók. A man gán a folyók vizével, a tengerfenék forrá-A mang&ngumúk kitermelésére tervezett berendezések. A baloldali berendezést csupán végig kellene vontatni a tengerfenéken, a középső és a jobboldali berendezés pedig porszívók módjára szippantaná az értékes gumökat a hajók gyomrába. sálból, a tengeralatti vulkanikus kitörésekből és a mangában gazdag vukanikus rétegek elbomlása révén jutott a tengerek vizébe. Itt vegyületet alkot a víz oxigénjével, így mangándioxid molekulák jönnek létre, amelyek parányi részecskéket ragadnak magukhoz, nikkel, kobalt, réz és más fém ionokat fognak be. Minthogy ezek a részecskék villamos töltésűek, vonzódnak a tengerfenék egyes, ellenkező előjelű villamos -öltésü részecskéihez, Iszaprögre, habkődarabra, esetleg cápafogra vagy bálna fülcsontra rakódnak le, s egyre növekednek. Kápráztató eredmények A gumőmezők feltárására kiküldött kutatóhajók Észak- és Dél-Amerika partjaitól 500—800 kilométernyi távolságra például olyan hatalmas, mintegy hat millió négyzetkilométernyi tengeralatti övezetet fedeztek fel, amelyen a becslések szerint 26 milliárd tonnányi mangángumó található, négyzetméterenként 0,2—0,4 kg sűrűségben. A Csendes-óceán délkeleti térségében mintegy 30 millió négyzetkilométernyi területen viszonylag nagy réz- és nikkeltartalmú mangángumó mezőt találtak, úgy számítják, hogy ebben a térségben mintegy 200 milliárd tonnányi gumó gyülemlett fel. Hawal- és a Társaság-szigetek körzete kobalt tartalmú gumókban gazdag, a vegy-Mangángumók a Csendes-óceán keleti térségé nek fenekén. A felvételt a szovjet óceánográfiai Intézet kutatói készítették. elemzések szerint a kobalttartaíom a 2 százalékot is eléri. Különös előny, hogy a tenger átlagos mélysége itt csupán 1500 méter, másutt átlagosan 4000 méteres mélységbe kellene lehatolni a gumómezők kitermelése céljából. Hasonló, bár kisebb fémtartalmú gumómezőket tártak fel az Atlanti-óceán egyes térségeiben Is. Nem kevésbé fontosak a modern teóhhika szempontjából a tengerek üledékrétegei sem. A kontinensek tengerbe nyúló lejtőit, a mélytengerek medencéinek peremét általában durvaszemcsés, szárazföldi eredetű üledék borítja — ennek hasznosítása kevésbé kecsegtető. Annál Inkább a mélytengerekben felhalmozott üledéké, amely többségében elpusztult parányi élőlények mészvázaíból gyülemlett össze a tengerfenéken. Ha a szerves eredetű maradványok mennyisége több 30 százaléknál, iszapról, ha kevesebb, vörös agyagról beszélünk. A becslések szerint mintegy 100 millió négyzetkilométernyi területet borít vörös agyag a tengerek mélyén, összetétele: 50 százalék szilícium, 20 százalék alumínlumoxid, 13 százalék vasoxid, valamint kisebb mennyiségben mangán, nikkel, kobalt, réz, és vanádium. Minthogy ez az üledékréteg még óvatos becsléssel is legalább 100 méter vastagságú, a vörös agyagban olyan óriási mennyiségű alumínium és réz gyülemlett fel, hogy ha gazdaságos kitermelésüket sikerülne megoldani, millió évekre fedezné az emberiség szükségleteit. Egyes pontokon jóformán szennyeződés nélkül halmozódtak fel a tengerfenéken az elpusztult dlatomeák vázai, ez a diatomaföld kitűnő szűrő-, hő- és hangszigetelő anyag, sőt, a könnyűbetonok létfontosságú adalékanyaga is. A tengerfenék más térségei mésztartalmú szerves eredetű maradványokban gazdagok — kitűnő alapanyag ez a cementgyártáshoz. Ismét másutt a kozmikus por nikkel- és vasgömböcskél gyűltek össze, s minthogy ezek mágnesezhető anyagok, viszonylag könnyűszerrel összegyűjthetők volnának a tengerfenéken. Ausztrália, Japán, Spanyolország és Dél- Afrika partjai mentén, néhol csupán 15£j méteres mélységben, nagy mennyiségű foszfortartalmú gumó található, átlagba^ mintegy 30 százalék foszforpentoxldot tar-Rakétaalakú motorkerékpár A sebességi rekord eléréséhez vezető út szakaszon futott csúcssebességgel, teljesítnem romantikus s még kevésbé könnyű. En- ménye mégis tiszteletet érdemel, nek ellenére minden évben több gyár és . versenyző akad, akik megpróbálkoznak új A írt7/7Jí+^ín/ínjii7 vA-nfín V-M+* i,.—,, SZÚ, SÚlJJG 181,44 KG. A TTIOÍOT kompTGSSZlótntmí n Ä“Ä; aránya 11:1, hajtóanyagául az alkohol szolgált* vezetőjének és a TrtuZSárnak 9ÚL A csücs f^UUása idején a belépőnyteZáránt nemcsak dicsőséget vérzett ha- ldst fed0bur* védte, elöl és oldalt ablakok TSrdS. ImULZ "°<TM versenyző az USA-belt Utaha-tó melletti tokbJi\ készült> a kfTMkeken hlHn!í20tti a versenypályán 230 mérföldlóra (370,148 m'ZfJt’fr km/óraj sebességet ért el vele oldalszél mlndössze «« milliméter mellett, a legkedvezőbb időjárási viszonyok vas aQOK V0L aK-között pedig 236 mérföldlóra (379,805 km/ (A képpn a világcsúcsot tartó Triumph óra) sebességet. Bár a gép csak rövid út- jelzésű motorkerékpár.
