A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-12 / 15. szám

fiiimkííii talmaznak, a íoszforműtrágya gyártásának alapanyagát. Hogyan termeljük ki? A felfedezések híre érthetően lázba hoz­ta a tudományos, technikai és gazdasági szakértőket. Hiszen ha e gumókat sikerül­ne a felszínre hozni, érctartalmuk a leg­jobb mangán-, kobalt-, réz- és nikkelérceké­vel Is vetekedne. S felszínre hozásuk sem vágyálom többé. A technikai szakértők már felvázolták a különleges kotróberendezések terveit. Ki­sebb mélységből a gumók olyan egyszerű vedres kotróval Is Is felszínre hozhatók, amelynek vedrét drótkötéllel végigvontat­nák a tengerfenéken. De terveznek olyan hidraulikus kotróberendezéseket Is, ame­lyeknek óriási szívótorkai porszívó módjára szippantanák e nagyértékű gumókat a kü­lönleges szállltóhajók gyomrába. A szakértők szerint a gumók kitermelése már akkor Is gazdaságos, ha négyzetméte­renként csak 5 kg található belőlük a ten­gerfenéken. A bányászatnak ez a módja számos más szempontból is előnyös: nem lenne szükség kutatófúrásokra, robbantá­sokra az ércmezők feltérképezéséhez, a gumómezőt vlzalattl televízió-kamerákkal és fényképezőgépekkel pontosan körül le­hetne határolni. Nem kellene aknákat mé­lyíteni, bányaépületeket emelni, a fedő kő­zetet eltávolítani, mint a szárazföldön — a tengerfenéken felhalmozódott gumókat csak víz borltja. Ügy számítják, hogy a gumók kitermelése még 4200 méteres mélységből Is gazdaságos, a kitermelést ugyanis megkönnyíti, hogy a mélytengeri vlzrétegekben nincsen hullám­zás, nincsenek zavaró tengeráramlások. így a szívóberendezéseket a csővezetékbe épí­tett tartályokkal viszonylag könnyű lenne rögzíteni, a tartályokba még a gépi berende­zéseket Is beépíthetnék. A legtöbb gumót kiemelés után csak meg kellene szárítani és porrá törni, utána máris kohósltható, tehát feldolgozásuk sokkal kevesebb nehézséggel Járna, mint a szárazföldön kitermelt érceké. A Jövő mutatja meg, mikor és milyen mértékben valósulnak meg ezek a ma még úgyszólván fantasztikusaknak tűnő tervek és kecsegtető kilátások. (A Kornak technikája nyomán) Az első hajóskapitánynő Danuta Walasová-Kobyllnska lengyel fiatalasszony nemré­giben sikeresen elvégezte a tengerésztiszti iskolát és elér­te az óceánjéró kereskedelmi flotta hajóskapitányi rangját. A „Kopalnia Wujek“ hajón az első tiszt szerepét töltötte be. A hajó kapitánya hirtelen meg­betegedett s ezért a hajó ve­zénylését a tengerészeti sza­bályzat értelmében az első tiszt — vagyis a lengyel tengerha­józás történetében először nő — vette át. A képen Danuta Walasovo-Kobyllnska a hajó parancsnoki fülkéjében. ICTKI Új­gépkocsik Az idei genfi nemzet­közt autószalonon 21 or­szág 1164 kiállítója mu­tatta be legújabb sze­mélykocsijait, A képen az autószalon egyik új­donsága a Porsche 901 típusú kocsi. Maximális sebessége 210 km/óra, léghűtéses aggregátja 130 LF teljesítményű. A torinói Fiat autó­gyár új 850-es modellje elődjére, a Fiat 600-asra emlékeztet. A kényelmes négyüléses kiskocsi 35 lóerős motorral rendel­kezik és 120 km/óra ma­ximális sebességet ér el. Már Izrael is gyárt személyautókat. A kop­penhágai nemzetközi au­tószalonon a „Sabra Sport“ túrakocsival mu­tatkozott be, amelynek 90 lóerős 1700 ccm-es motorja 160 km/óra se­besség elérését teszt le­hetővé. (CTK) tudomány — technika

Next

/
Thumbnails
Contents