A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-12 / 15. szám

irodalom A nagyváradi tanulóévek, a párizsi élmé­nyek, a belpolitikai és az oroszországi forradalmi események egytltt tették lehetővé Ady költői újjászületését, forradalmi költé­szetének kibontakozását. Első Igazi kötete 1906 elején Jelent meg Oj versek címmel, amellyel két ellenséges táborra osztotta az embereket. Kötetét hívei kitörő lelkesedéssel, ellenfelei pedig vad támadással fogadták. Az Oj versekben már kialakulnak Ady köl­tészetének nagy tematikus körei, s az egyes témakörökbe tartozó verseket Ady ciklusok­ba csoportosítja. A kötet a következőket tartalmazza: a forradalom felé mutató ma­gyar hagyomány hőseiről és mozgalmairól szóló verseket, a kapitalista világban ver­gődő költő vallomásait, a Léda-zsoltárokat, s az ellentmondásos kor visszás szerelmé­nek verselt, a saját magáról és hivatásáról, belső küzdelmeiről szóló verseket s végül a forradalom felé és a proletariátus felé Induló költő vallomásait. Az Oj versek'nemcsak gondolati-eszmei szempontból, hanem stilisztikai szempontból Is újak. Ady mondanivalója számára sajátos költői nyelvet, szimbolikus (jelképes] kife­jezési módot teremtett. Újszerű nagybetűs megszemélyesítések, metafórák, új jelzők, szokatlan szókapcsolatok, meglepő szóösz­­szetételek Jellemzik leginkább újszerű stílu­sát. Művészi technikai újítás a versmérték­­nek a hagyományos formáktól eltérő zenei­sége, a hangsúlynak és Időimértéknek egye­dül a költő érzéke által diktált együttes alkalmazása, a hagyomány szerint egyenlő szótagszámú verssoroknak a különleges zenei hatása érdekében való egyenlőtlenlté­­se, zökkentő®«, a rímek rltkázása, a szokat­lan mondat- és szóismétlések, egyszóval: ax Ady-léle szabadvers. Az Oj verseket szinte évenként követik a további kötetek (Vér és arany, 1907; Az Illés szekerén, 190S; Szeretném, ha szeret­nének, 1909; A Mlndon-Títok versei, 1910; A meneküld élet, 1912; A magunk szerelme, 1913; KI látott engem? 191é; A Halottak élén, 1918; Az utolsó hajék, 1923). Költésze­tének második szakaszában (1908—1913) az a forradalmi demokratikus fejlődés, mely 1905-ben oly nagy lendületet vett, el­mélyül, s költészetének középpontjába ke­rül. Ekkor Ismeri fel, hogy a radikális pol­gári demokratikus forradalom vezérének a proletariátusnak kell lennie. Ez a felisme­rés a proletariátushoz vezeti Adyt: Minden vihar, úri vihar, Áldott átok: Közelebb hoz tihozzátok. Mindig jobban vert szivem A nagy átok: Mtért nem megyek tihozzátok? Hogy fogadtok egy jövevényt? Átok, átok. S mégis futok tthozzátok. Nincs már a magyar ég alatt Csak vad átok. Szabad mennem tihozzátok? Haft felétek nem gyávaság, Csak egy, átok. Mehetek-e tihozzátok? Oh, én rab atyámflal, Nem fog átok: Elmegyetek én tihozzátok. Mély hazafiassága ekkor tárul tudatos in ternacionallzmussá, ekkor Ismeri fel, hogy a nemzeti aspirációk nem oldhatók meg e* magyarság körül elnyomott népek felszí^ badítása nélkül. Erről tanúskodik a Magyar jakobinus dala című költeménye Is: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mlndlgre egy bánat marad. Mikor fogunk már Összefogót? Mikor mondunk már egy nagyot Ml, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem-magyarok? Ady fellépése, forradalmi demokratizmu­sa, következetes internacionalizmusa erűs visszhangot váltott ki az elnyomott nemze­tiségeknél. A Magyar jakobinus dala költői válaszra késztette a szlovák Irodalom leg­­nagyobbját, Pavol Országh Hviezdoslavot, aki Dozvuky c. ciklusának Herold svltajú­­clch fiasov c, költeményét Adynak szentelte. Ady a forradalmi harcok sorádban nagy költővé érett, lírája kristályosabbá és egyben forróbbá vált, a költő szava tett volt a nép harcában. Nem jelenti ez azt, hogy költészete egyértelműen forradalmár költé­szetté vált, de a forradalmi hang a legéle­sebb és legerősebb hangja. Az egyértelmű forradalmi költészet kibontakozásának több akadálya Is volt. A két legfontosabb ezek közül, hogy az adott helyzetben nem nagyon lehetett reménykedni a szocializmus forra­dalmának közeli lehetőségében, és hogy egyre nyilvánvalóbbá vált Ady nagy sejté­­sének Igazsága, amelyet azután a világhá­ború be Is igazolt, hogy a hatalom ural a háború véröaönébe fojtják a világot, csak hogy a forradalmat elodázzák. Költészete ezért ellentmondásos egységet alkot. A forradalom nagy költőjének a várva­­várt forradalmat nincs ereje verssel köszön­teni; hosszú betegeskedés után 19X9. január 27-én hal meg. A nemzet halottjaként teme­tik a Magyar Nemzett Múzeum előcsarnoká­ból, ravatalánál munkások állnak dlszőrsé­­get; Móricz Zslgmond, Babits Mihály, SchüpfUn Aladár, Bíró Lajos és Kunff Zslg­mond búcsúztatják. A hratlflaval Komsnskf Egyetem és • nyitral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgo|Atnsk kósramSkódésévsI Szép szembenéllnl ezernyi pokolnak S kU itthonunkban harcolni ki rendet, Mikor körülöttünk véresen loholnak Nép-óriások, századok, világok Ss tróné k és ősi álmok remegnek, Keresni egy bús kis országnak álmát--.. ADY ENDRE Ismételten felhívjuk Cedves olvasóink figyelmét, hogy a legfejtéseket a rejtvénypályázat le­zárta után üsszesltve, vagyis mind a 18 szelvényt kitöltve és egy megfelelő nagyságé papírlapra fel­ragasztva kell szerkesztőségünk el­mére beküldeni. Kérjük tehát a pá­lyázatban résztvevőket, hogy egyes szelvényeket ne küldjenek be, mert ezzel csak felesleges munkát okos­nak nekünk. A szelvényeket ugyanis visszaküldjük. Szerkesztőség Megfenendő kérdések: f Ml a elme az először idézett vers­­nek? 2 Melyik kötet melyik ciklusában Je­leint meg a Magyar jakobinus dala c. költemény? o Hány verses-kötetet jelentetett meg Ady?

Next

/
Thumbnails
Contents